Fotó: MTI
Az Erdélyi Magyar Értéktár bizottsága 37 értéket javasolt az értéktárba, ugyanakkor a testület a csíksomlyói búcsút, valamint további hat erdélyi magyar érték felvételét javasolta a Nemzeti Értéktárba, amelyek következő lépésként Hungarikummá válhatnak.
2017. július 14., 09:182017. július 14., 09:18
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság csütörtöki kolozsvári ülésén 37 felterjesztett értéket vitatott meg, melyből 12 került az Erdélyi Értéktárba, a továbbiakat pedig helyi, illetve megyei értéktárba javasolták.
a kilyéni unitárius templom és falképei, Bikfalva épített öröksége, Csomád-Bálványos természetvédelmi terület a Szent Anna-tóval, a Sebes-Körös völgye és a Révi szoros, a parajdi Sószoros és sóbánya, valamint a szatmári Református Gimnázium falfestményei.
Az RMDSZ hírlevele szerint az értékek közül a bizottság a továbbiakban felterjeszti kiemelt nemzeti értékké a csíksomlyói búcsút, illetve Kőrösi Csoma Sándor életművét, a Sebes-Körös völgyét és a Révi szorost, a Csomád-Bálványos természetvédelmi területet a Szent Anna-tóval, a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszerek, valamint a korábban értéktári listára felvett Tordai-hasadékot.
„Továbbra is arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és felújítsuk azon értékeinket, amelyek nem csak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. A csíksomlyói búcsú az egész Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük, hogy a következőkben a Nemzeti Értéktár után Hungarikummá válhat” – összegzett a gyűlés után Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!