
Fotó: Boda L. Gergely
Bár egyelőre az írások zöme Kolozsvárhoz kapcsolódik, hamarosan Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredáról és más településekről is több szó esik majd az Erdélyi Krónika című történelmi portálon, amely a Kolozsvári Krónika című blogból fejlődött ki, és január 2-ától lépett működésbe.
2017. január 27., 12:272017. január 27., 12:27
Fodor János történész, a honlap marosvásárhelyi szerkesztője elmondta, az oldalt a szakmának, illetve az érdeklődő nagyközönségnek szánják, olyanoknak, akiket érdekel Erdély múltja, illetve mindaz a tudományos tevékenység, amely ezt hivatott feltárni. Az Erdélyi Krónika elsősorban a történészeknek, kutatóknak nyújt lehetőséget eredményeik közzétételére, véleményük megosztására a szakmabeli kollégáikkal, illetve azokkal, akik kíváncsiak mindarra, ami a múlttal kapcsolatos – mondta Fodor János.
Az internetes felület mottója Vörösmarty Mihály egyik sora: „A múltat tiszteld a jelenben és tartsd a jövőnek!”. A honlapon az ókorral, a középkorral, az újorral és a jelenkorral kapcsolatos cikkek, tudósítások olvashatók, régi filmfelvételek és fotók tekinthetők meg, a portrérovatban többek közt Árva Bethlen Kata alakját elevenítik fel, vagy Haller Károlyét, a modern Kolozsvár megálmodójáét, de megismerkedhet az olvasó például Macskási Krisztina grófnő, a 18. századi Erdély talán legismertebb botrányhőse életével is. A Kategóriák címszó alatt politikai, demográfiai, társadalmi, gazdasági, várostörténeti és egyháztörténeti témák szerepelnek, a felületen ugyanakkor hangzó anyagokat, interjúkat is közzétesznek a szerkesztők. A történelmi tematikájú honlapnak jó a fogadtatása, árulta el a marosvásárhelyi szerkesztő, a visszajelzések pozitívak. „Alternatívát szeretnénk kínálni a szakmai szempontból hiteles történelem népszerűsítésének” – tette hozzá.
A honlapon a kutatásokon kívül eseményekről szerezhetnek tudomást az érdeklődők, tudósítások jelennek meg a rendezvényekről, konferenciákról, például a Marosvásárhelyen népszerűségnek örvendő Borsos Tamás Egyesület rendezvényeiről vagy a Kós Károly Akadémia történelmi sorozatának előadásairól. „Mivel honlapunk arra vállalkozik, hogy az Erdély történelméhez köthető cikkeket egyazon felületre gyűjtse össze és kategorizálja, ezért korábban publikált írások közlését is vállaljuk, szigorúan feltüntetve azok eredeti megjelenésének helyét” – olvasható az Erdélyi Krónika honlapján, az Erdélyikrnika.net-en. Fodor Jánosnak egyébként csütörtökön került fel egy újabb írása az oldalra, a Sztálin ajándéka a székelyeknek című recenzió Stefano Bottoni bolognai származású történész Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960) című kötetéről szól.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!