
Fotó: Boda L. Gergely
Bár egyelőre az írások zöme Kolozsvárhoz kapcsolódik, hamarosan Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredáról és más településekről is több szó esik majd az Erdélyi Krónika című történelmi portálon, amely a Kolozsvári Krónika című blogból fejlődött ki, és január 2-ától lépett működésbe.
2017. január 27., 12:272017. január 27., 12:27
Fodor János történész, a honlap marosvásárhelyi szerkesztője elmondta, az oldalt a szakmának, illetve az érdeklődő nagyközönségnek szánják, olyanoknak, akiket érdekel Erdély múltja, illetve mindaz a tudományos tevékenység, amely ezt hivatott feltárni. Az Erdélyi Krónika elsősorban a történészeknek, kutatóknak nyújt lehetőséget eredményeik közzétételére, véleményük megosztására a szakmabeli kollégáikkal, illetve azokkal, akik kíváncsiak mindarra, ami a múlttal kapcsolatos – mondta Fodor János.
Az internetes felület mottója Vörösmarty Mihály egyik sora: „A múltat tiszteld a jelenben és tartsd a jövőnek!”. A honlapon az ókorral, a középkorral, az újorral és a jelenkorral kapcsolatos cikkek, tudósítások olvashatók, régi filmfelvételek és fotók tekinthetők meg, a portrérovatban többek közt Árva Bethlen Kata alakját elevenítik fel, vagy Haller Károlyét, a modern Kolozsvár megálmodójáét, de megismerkedhet az olvasó például Macskási Krisztina grófnő, a 18. századi Erdély talán legismertebb botrányhőse életével is. A Kategóriák címszó alatt politikai, demográfiai, társadalmi, gazdasági, várostörténeti és egyháztörténeti témák szerepelnek, a felületen ugyanakkor hangzó anyagokat, interjúkat is közzétesznek a szerkesztők. A történelmi tematikájú honlapnak jó a fogadtatása, árulta el a marosvásárhelyi szerkesztő, a visszajelzések pozitívak. „Alternatívát szeretnénk kínálni a szakmai szempontból hiteles történelem népszerűsítésének” – tette hozzá.
A honlapon a kutatásokon kívül eseményekről szerezhetnek tudomást az érdeklődők, tudósítások jelennek meg a rendezvényekről, konferenciákról, például a Marosvásárhelyen népszerűségnek örvendő Borsos Tamás Egyesület rendezvényeiről vagy a Kós Károly Akadémia történelmi sorozatának előadásairól. „Mivel honlapunk arra vállalkozik, hogy az Erdély történelméhez köthető cikkeket egyazon felületre gyűjtse össze és kategorizálja, ezért korábban publikált írások közlését is vállaljuk, szigorúan feltüntetve azok eredeti megjelenésének helyét” – olvasható az Erdélyi Krónika honlapján, az Erdélyikrnika.net-en. Fodor Jánosnak egyébként csütörtökön került fel egy újabb írása az oldalra, a Sztálin ajándéka a székelyeknek című recenzió Stefano Bottoni bolognai származású történész Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960) című kötetéről szól.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!