Erdélyi íróáldozatok

„A holokauszt 70. évfordulója a teljes szembenézés éve, szembenézés a magyar állam és a társadalom bűneivel” – jelentette ki Füzes Oszkár, a Magyar Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetője az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén megtartott, Súly alatt a pálma – Ligeti Ernő- és Karácsony Benő-emlékkonferencia megnyitóján. A korábban bukaresti magyar nagykövetként tevékenykedő diplomata kifejtette: a magyar kormány legfontosabb intézkedése, hogy beemelte a holokauszt tanítását a közoktatásba.

A nyilasok által Budapesten meggyilkolt Ligeti Ernő és az auschwitzi koncentrációs táborban meghalt Karácsony Benő emlékére a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja által szervezett konferencia délelőtti ülésszaka Balázs Imre József elnöklése alatt kezdődött el. Kántor Lajos irodalomtörténész Ligeti Ernő és Karácsony Benő – 1925 – című előadásban elhangozott: Ligeti és Karácsony között mindössze három év volt a korkülönbség, azaz egy nemzedéknek számítanak, sorsuk is hasonló tragikus véget ért, mindketten a fasizmus áldozatai voltak.

Kántor Lajos kifejtette: mindkettőjük írói pályájának korai szakasza 1925-re esik, ugyanakkor teljesen más volt az írói társadalmon belüli beágyazottságuk, mindkettőjük munkássága másképp jellemzi a kort, amelyben éltek. Ligeti Ernő nemcsak ismert újságíró volt, hanem az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója is, míg Karácsony Benő hetilapszerkesztő és joghallgató volt. Mint részletezte, Karácsony „magányos irodalmi jelenség” volt, kezdetben novellái kiadását Révész Béla könyvkereskedése vállalta fel.

Pomogáts Béla irodalomtörténész Fájdalmas bukolika – Karácsony Benő Napos oldal című regényéről című előadásában többek közt arról értekezett, hogy Karácsony Benőnek nem voltak barátai, ami nyomasztotta az írót, regényhősei is ilyen figurák. Kifejtette: Karácsony az erdélyi kisvárosok kiábrándító világát mutatta be, gyakran tett cinikus megjegyzéseket társadalmi kérdésekben, később azonban leszámolt individualista ábrándjaival.

Pécsi Györgyi irodalomtörténész Gondolatok Ligeti Ernő Fel a bakra, illetve Az idegen csillag című regényeiről című előadásából többek közt megtudhattuk: Ligeti kendőzetlenül mutatta be a Trianon utáni erdélyi valóságot, az 1920-as évek elejét. Nem csak a társadalmi kérdésekre, a kisebbségi létre reflektált, hanem például a házasság válságára, a férfi-nő kapcsolatok csődjére is.

Az egész napos konferencián egyébként számos más előadás is elhangozott, Vallasek Júlia irodalomtörténész, Balázs Imre József, Lövétei Lázár László, Karácsonyi Zsolt és Fekete Vince költő osztotta meg gondolatait a holokauszt két erdélyi magyar áldozatáról.