
A Kós Károly és Bánffy Miklós életpályáját bemutató tárlat decemberben nyílt meg Budapesten, most erdélyi körútra indul
Fotó: Pesti Vigadó/Facebook
Erdélybe érkezik a 140 éve született Kós Károly, valamint a 150 éve született gróf Bánffy Miklós életpályáját bemutató, decemberben Budapesten megnyílt tárlat. Kurátora, Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a Krónikának elmondta, a kiállítást a magyar kultúra napjára, január 22-ére időzítik Sepsiszentgyörgyön, majd várhatóan más erdélyi, partiumi helyszíneken is megtekintheti a közönség.
2024. január 18., 09:532024. január 18., 09:53
Sepsiszentgyörgyön, a Kolozs megy Bonchidán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, valamint Marosvécsen is megtekinthető lesz idén a gróf Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett vándorkiállítás. A tárlat december közepén nyílt meg az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKK) támogatásával a Pesti Vigadóban,
„Hosszú ideje tanulmányozom mindkét alkotót, leginkább az »arts and crafts» alkotói stílus, de sok minden más miatt. Gróf Bánffy Miklós munkásságát egyébként többet kutattam. A két pályával a Griff, a Dámvad és a Varjú című dokumentum-trilógiában foglalkoztam szakértőként” – mondta a kurátor. A háromrészes sorozat Gróf Bánffy Miklós, Kós Károly és Báró Kemény János, azaz három nagy formátumú polihisztor életét és munkásságát mutatja be.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
„Most is gondolkodom azon, és egy kicsit lelkiismeret-furdalásom is van azért, hogy a tárlathoz nem csatoltam oda harmadiknak a tavaly 120 éve született Kemény János életpályáját. Kós Károllyal egyébként többen foglalkoznak, sokkal feldolgozottabb az életmű és az életpálya is. Ők maguk szoros barátságban, és közös elvi álláspontokon álltak a közöttük levő számos különbség ellenére” – mondta el a kurátor. Hozzátette, a kettős évforduló adta magát és az Építkezési és Közlekedési Minisztérium, pontosabban személyesen a miniszter részéről érdeklődés, fogadókészség mutatkozott a témára. Szebeni Zsuzsa azt is kifejtette, a kiállítás ugyan a budapesti Vigadóban nyílt, de az ottani bemutatkozás után Erdélyben, és lehetőség szerint – akár más Liszt Intézetek révén – külföldön is örömmel bemutatná.
A tárlaton többek közt látható lesz Kós Károly Budai Nagy Antal című darabjának plakátja, Kós kitüntetései, cigarettatárcája, határidőnaplója 1956-ból, rajzvázlat-füzete, Móricz Zsigmond utolsó levele Kós Károlyhoz, Bánffy Miklós levelei Kós Károlyhoz, stb.
Attila, Isten ostora – a tervet Bánffy Miklós készítette, a kivitelezés Makkai András szobrász munkája
Fotó: Szebeni Zsuzsa
„Ha végigkövetjük az életpályákat, megmutatkoznak közös pontok: Bánffy és Kós mindketten részt vettek IV. Károly koronázásának megszervezésében. Az isztambuli intézet (a magyarság és a törökség közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében létesítették 1916-ban – szerk. megj.) létrehozásában Bánffy Miklósnak nagy szerepe volt, első ösztöndíjasa Kós Károly, mindketten a turáni nyitás hívei. Az egyik legfontosabb közös pont Bánffy és Kós életében, hogy a trianoni tragédia után útjuk nem Magyarországra vezet, hanem a magyarországi biztos megélhetés helyett szülőföldjüket, Erdélyt választják” – fejtette ki Szebeni Zsuzsa.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
Mint magyarázta, mindazokat a közéleti – olykor nagyon lehetetlen – feladatokat, ahol a képviselet nélkül maradt a kisebbség, próbálták mindketten megalapozni, és igyekeztek lehetőség szerint minden kulturális funkciót és feladatot ellátni állami támogatás nélkül. „Így létrejönnek azok az intézmények, amelyeknek mindketten alappillérei: az Erdélyi Szépmíves Céh, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Színpártoló Társaság. Létrehozzák a képzőművészek alapvető tevékenységének megalapozására a Barabás Miklós Céhet, ugyanakkor református gondnoki tevékenységükben külön figyelmet szentelnek arra, hogy az egyházkerületekben felmérjék a műemléki állapotokat és mindazokat a kegytárgyakat, amelyek felbecsülhetetlen egyház- és történelmi értéket képviselnek” – fejtette ki a színháztörténész.
Szebeni Zsuzsa kurátor, színháztörténész (jobbra) behatóan foglalkozott és foglalkozik Bánffy Miklós életművével is
Fotó: Pesti Vigadó/Facebook
Szebeni Zsuzsa hozzátette, Bánffy és Kós tevékenységéhez kapcsolódik a Debreczeni László-féle egyházi műemléki felméréssorozat, ugyanakkor a gazdaság és mezőgazdaság modern, haladó alapjaira is nagyon nagy hangsúlyt fektettek, ezen belül összekötötte őket a lovak iránti megkülönböztetett figyelem. Kérdésünkre Szebeni Zsuzsanna arra is kitért, hogy
„Ezen kívül nagyon különlegesek a két tárlat számára létrehozott ólomüveg képek, amely közül az egyik, a Csaba királyfi csillagösvényen a Székely Nemzeti Múzeum ablakát mutatja be kicsinyített formában. A másik kép az Attila, isten ostora. Mindkét tervet Bánffy Miklós készítette, a kivitelező pedig ugyanaz az alkotó: Makkai András szobrász, aki 2014-ben a Székely Nemzeti Múzeum ablakát, valamint velencei mozaik feliratát készítette” – ismertette Szebeni Zsuzsanna. Arra is kitért, hogy jelentős részei a kiállításnak a partnerintézménytől, a Székely Nemzeti Múzeumtól kapott tervrajzok, amelyek azokat az elemeket, eredeti terveket mutatják be, amelyeket az utóbbi évtizedben valósítottak meg helyi alkotók Kós Károly tervei alapján.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
„A kiállítás igazi szenzációi azok a tárgyak, amelyek kurátortársam, Kós Katalin szakmai szempontjai és a közös munka révén igazi történelmi és időutazós hangulatot adtak a kiállításnak. Hálás vagyok, hogy ezek a tárgyak mintegy »tárgyiasíthatták» Bánffy és Kós személyiségét. Különösen érdekesnek tartom azokat a közvetlen hangú leveleket, amelyek helyet kaphattak a tárlaton” – sorolta a kurátor. Mint mondta, ha ki lehetne emelni a kiállított tárgyak közül valamit, mindenképpen azt a három képeslapot szeretné megemlíteni, amelyeken Bánffy Miklós „kedves barátomnak” szólítja Kós Károlyt.
A 150 éves született Bánffy Miklós és 140 éve született Kós Károly munkásságáról szóló kiállítást elsőként Budapesten ismerhette meg a közönség
Fotó: Liszt intézet Sepsiszentgyörgy/Facebook
„De nagy öröm volt végre egy olyan Erdélyi Szépmíves Céhes fotót találni a Budapesti Könyvvásárról, 1938-ból, amikor a helikoni nagyasszonyok koszorúja art deco-szerű kosztümben, divatosan ott virít a hamisítatlan erdélyi világot bemutató sátrak előtt” – mondta a kurátor. Kós Károlyról érdekes adalék, hogy 1937-ben egy budapesti riporter univerzális zseninek nevezte Kós Károlyt, aki így válaszolt:
A legnagyobb baj az, hogy hiányzik az utánpótlás, mi, öregek, lassanként kidőlünk és nem marad utánunk senki, aki a vállalt munkát tovább folytassa. Amíg élünk, amíg bírja az erőnk, mindent nekünk kell csinálni és mi mindent megcsinálunk, amire a legkisebb mód is adódik. Nekünk, öregeknek, az egyházakon belül kell megoldanunk mindenféle kulturális problémát...”
Fotó: Szebeni Zsuzsa
Amint a tárlat bemutatásában szerepel, Kós Károly és Bánffy Miklós máshonnan indultak, de ugyanarra néztek, ugyanarra tartottak. Mindhalálig tartó barátságukat Kós így jellemezte: „Én a demokrata és ő, az arisztokrata”. Mindketten, mindvégig: „a szegény édesanyához, kicsiny Erdély Nagy bajában” is hűségesek maradtak. Szebeni Zsuzsa azt is hangsúlyozta, a budapesti megnyitón a kiállítást a magyar építészet napján a magyar építészet színe-java, Novák Katalin köztársasági elnök és Lázár János miniszter is megtisztelte jelenlétével. Azt is kiemelte, külön köszönettel tartoznak a Marosvécsi Kemény János Alapítványnak, a Magyar Művészeti Akadémiának, a kiállítás katalógusát gyártó Tinta kiadónak, a gyártó Artes és Kobak KFT nek, a grafikus Szebeni Szabó Róbertnek, hogy hihetetlenül igényes kivitelben valósulhatott meg a kiállítás.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
Fotó: Szebeni Zsuzsa

Izgalmas előadással tisztelgett Kós Károly író, építész előtt a kolozsvári Györkös Mányi Albert emlékház a polihisztor születésének 140. évfordulója alkalmából.

Egy kivételes életútra, páratlan művészre, Kós Károlyra emlékeznek születésének 140. évfordulóján Kolozsváron – közölték az események szervezői.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
szóljon hozzá!