
A Kós Károly és Bánffy Miklós életpályáját bemutató tárlat decemberben nyílt meg Budapesten, most erdélyi körútra indul
Fotó: Pesti Vigadó/Facebook
Erdélybe érkezik a 140 éve született Kós Károly, valamint a 150 éve született gróf Bánffy Miklós életpályáját bemutató, decemberben Budapesten megnyílt tárlat. Kurátora, Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a Krónikának elmondta, a kiállítást a magyar kultúra napjára, január 22-ére időzítik Sepsiszentgyörgyön, majd várhatóan más erdélyi, partiumi helyszíneken is megtekintheti a közönség.
2024. január 18., 09:532024. január 18., 09:53
Sepsiszentgyörgyön, a Kolozs megy Bonchidán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, valamint Marosvécsen is megtekinthető lesz idén a gróf Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett vándorkiállítás. A tárlat december közepén nyílt meg az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKK) támogatásával a Pesti Vigadóban,
„Hosszú ideje tanulmányozom mindkét alkotót, leginkább az »arts and crafts» alkotói stílus, de sok minden más miatt. Gróf Bánffy Miklós munkásságát egyébként többet kutattam. A két pályával a Griff, a Dámvad és a Varjú című dokumentum-trilógiában foglalkoztam szakértőként” – mondta a kurátor. A háromrészes sorozat Gróf Bánffy Miklós, Kós Károly és Báró Kemény János, azaz három nagy formátumú polihisztor életét és munkásságát mutatja be.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
„Most is gondolkodom azon, és egy kicsit lelkiismeret-furdalásom is van azért, hogy a tárlathoz nem csatoltam oda harmadiknak a tavaly 120 éve született Kemény János életpályáját. Kós Károllyal egyébként többen foglalkoznak, sokkal feldolgozottabb az életmű és az életpálya is. Ők maguk szoros barátságban, és közös elvi álláspontokon álltak a közöttük levő számos különbség ellenére” – mondta el a kurátor. Hozzátette, a kettős évforduló adta magát és az Építkezési és Közlekedési Minisztérium, pontosabban személyesen a miniszter részéről érdeklődés, fogadókészség mutatkozott a témára. Szebeni Zsuzsa azt is kifejtette, a kiállítás ugyan a budapesti Vigadóban nyílt, de az ottani bemutatkozás után Erdélyben, és lehetőség szerint – akár más Liszt Intézetek révén – külföldön is örömmel bemutatná.
A tárlaton többek közt látható lesz Kós Károly Budai Nagy Antal című darabjának plakátja, Kós kitüntetései, cigarettatárcája, határidőnaplója 1956-ból, rajzvázlat-füzete, Móricz Zsigmond utolsó levele Kós Károlyhoz, Bánffy Miklós levelei Kós Károlyhoz, stb.
Attila, Isten ostora – a tervet Bánffy Miklós készítette, a kivitelezés Makkai András szobrász munkája
Fotó: Szebeni Zsuzsa
„Ha végigkövetjük az életpályákat, megmutatkoznak közös pontok: Bánffy és Kós mindketten részt vettek IV. Károly koronázásának megszervezésében. Az isztambuli intézet (a magyarság és a törökség közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében létesítették 1916-ban – szerk. megj.) létrehozásában Bánffy Miklósnak nagy szerepe volt, első ösztöndíjasa Kós Károly, mindketten a turáni nyitás hívei. Az egyik legfontosabb közös pont Bánffy és Kós életében, hogy a trianoni tragédia után útjuk nem Magyarországra vezet, hanem a magyarországi biztos megélhetés helyett szülőföldjüket, Erdélyt választják” – fejtette ki Szebeni Zsuzsa.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
Mint magyarázta, mindazokat a közéleti – olykor nagyon lehetetlen – feladatokat, ahol a képviselet nélkül maradt a kisebbség, próbálták mindketten megalapozni, és igyekeztek lehetőség szerint minden kulturális funkciót és feladatot ellátni állami támogatás nélkül. „Így létrejönnek azok az intézmények, amelyeknek mindketten alappillérei: az Erdélyi Szépmíves Céh, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Színpártoló Társaság. Létrehozzák a képzőművészek alapvető tevékenységének megalapozására a Barabás Miklós Céhet, ugyanakkor református gondnoki tevékenységükben külön figyelmet szentelnek arra, hogy az egyházkerületekben felmérjék a műemléki állapotokat és mindazokat a kegytárgyakat, amelyek felbecsülhetetlen egyház- és történelmi értéket képviselnek” – fejtette ki a színháztörténész.
Szebeni Zsuzsa kurátor, színháztörténész (jobbra) behatóan foglalkozott és foglalkozik Bánffy Miklós életművével is
Fotó: Pesti Vigadó/Facebook
Szebeni Zsuzsa hozzátette, Bánffy és Kós tevékenységéhez kapcsolódik a Debreczeni László-féle egyházi műemléki felméréssorozat, ugyanakkor a gazdaság és mezőgazdaság modern, haladó alapjaira is nagyon nagy hangsúlyt fektettek, ezen belül összekötötte őket a lovak iránti megkülönböztetett figyelem. Kérdésünkre Szebeni Zsuzsanna arra is kitért, hogy
„Ezen kívül nagyon különlegesek a két tárlat számára létrehozott ólomüveg képek, amely közül az egyik, a Csaba királyfi csillagösvényen a Székely Nemzeti Múzeum ablakát mutatja be kicsinyített formában. A másik kép az Attila, isten ostora. Mindkét tervet Bánffy Miklós készítette, a kivitelező pedig ugyanaz az alkotó: Makkai András szobrász, aki 2014-ben a Székely Nemzeti Múzeum ablakát, valamint velencei mozaik feliratát készítette” – ismertette Szebeni Zsuzsanna. Arra is kitért, hogy jelentős részei a kiállításnak a partnerintézménytől, a Székely Nemzeti Múzeumtól kapott tervrajzok, amelyek azokat az elemeket, eredeti terveket mutatják be, amelyeket az utóbbi évtizedben valósítottak meg helyi alkotók Kós Károly tervei alapján.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
„A kiállítás igazi szenzációi azok a tárgyak, amelyek kurátortársam, Kós Katalin szakmai szempontjai és a közös munka révén igazi történelmi és időutazós hangulatot adtak a kiállításnak. Hálás vagyok, hogy ezek a tárgyak mintegy »tárgyiasíthatták» Bánffy és Kós személyiségét. Különösen érdekesnek tartom azokat a közvetlen hangú leveleket, amelyek helyet kaphattak a tárlaton” – sorolta a kurátor. Mint mondta, ha ki lehetne emelni a kiállított tárgyak közül valamit, mindenképpen azt a három képeslapot szeretné megemlíteni, amelyeken Bánffy Miklós „kedves barátomnak” szólítja Kós Károlyt.
A 150 éves született Bánffy Miklós és 140 éve született Kós Károly munkásságáról szóló kiállítást elsőként Budapesten ismerhette meg a közönség
Fotó: Liszt intézet Sepsiszentgyörgy/Facebook
„De nagy öröm volt végre egy olyan Erdélyi Szépmíves Céhes fotót találni a Budapesti Könyvvásárról, 1938-ból, amikor a helikoni nagyasszonyok koszorúja art deco-szerű kosztümben, divatosan ott virít a hamisítatlan erdélyi világot bemutató sátrak előtt” – mondta a kurátor. Kós Károlyról érdekes adalék, hogy 1937-ben egy budapesti riporter univerzális zseninek nevezte Kós Károlyt, aki így válaszolt:
A legnagyobb baj az, hogy hiányzik az utánpótlás, mi, öregek, lassanként kidőlünk és nem marad utánunk senki, aki a vállalt munkát tovább folytassa. Amíg élünk, amíg bírja az erőnk, mindent nekünk kell csinálni és mi mindent megcsinálunk, amire a legkisebb mód is adódik. Nekünk, öregeknek, az egyházakon belül kell megoldanunk mindenféle kulturális problémát...”
Fotó: Szebeni Zsuzsa
Amint a tárlat bemutatásában szerepel, Kós Károly és Bánffy Miklós máshonnan indultak, de ugyanarra néztek, ugyanarra tartottak. Mindhalálig tartó barátságukat Kós így jellemezte: „Én a demokrata és ő, az arisztokrata”. Mindketten, mindvégig: „a szegény édesanyához, kicsiny Erdély Nagy bajában” is hűségesek maradtak. Szebeni Zsuzsa azt is hangsúlyozta, a budapesti megnyitón a kiállítást a magyar építészet napján a magyar építészet színe-java, Novák Katalin köztársasági elnök és Lázár János miniszter is megtisztelte jelenlétével. Azt is kiemelte, külön köszönettel tartoznak a Marosvécsi Kemény János Alapítványnak, a Magyar Művészeti Akadémiának, a kiállítás katalógusát gyártó Tinta kiadónak, a gyártó Artes és Kobak KFT nek, a grafikus Szebeni Szabó Róbertnek, hogy hihetetlenül igényes kivitelben valósulhatott meg a kiállítás.
Fotó: Szebeni Zsuzsa
Fotó: Szebeni Zsuzsa

Izgalmas előadással tisztelgett Kós Károly író, építész előtt a kolozsvári Györkös Mányi Albert emlékház a polihisztor születésének 140. évfordulója alkalmából.

Egy kivételes életútra, páratlan művészre, Kós Károlyra emlékeznek születésének 140. évfordulóján Kolozsváron – közölték az események szervezői.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!