Hirdetés

Misztikum, szakralitás árad Kós Károly épületeiből: a polihisztor sepsiszentgyörgyi alkotásairól tartottak előadást Kolozsváron

Vargha MIhály és Jánó Mihály a Györkös Mányi Albert Emlékházban •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Vargha MIhály és Jánó Mihály a Györkös Mányi Albert Emlékházban

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Izgalmas előadással tisztelgett Kós Károly író, építész előtt a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház a polihisztor születésének 140. évfordulója alkalmából. Jánó Mihály művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának egykori igazgatója, az erdélyi középkori falképek avatott szakértője és Vargha Mihály képzőművész, a Székely Nemzeti Múzeum jelenlegi igazgatója Kós sepsiszentgyörgyi épületeiről beszélgettek.

Tóth Gödri Iringó

2023. december 07., 20:292023. december 07., 20:29

2023. december 18., 09:082023. december 18., 09:08

Bár a nagyközönség a temesvári születésű, élete jelentős részében a kalotaszegi Sztánán, az általa tervezett Varjúvárban élő Kós Károly kapcsán általában az olyan közismert épületekre gondol, mint például a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert (bizonyos épületei) vagy a híres Wekerletelep, illetve a kalotaszegi nép építészet jut eszébe, fontos elmondani, hogy Budapest után Sepsiszentgyörgyön található a legtöbb Kós-épület.

Az előadás során két olyan szakember beszélt Kós sepsiszentgyörgyi munkáiról, akik életük jelentős részében egy Kós-épületet, azaz a Székely Nemzeti Múzeumot mondhatták munkahelyüknek, nap, mint nap oda jártak dolgozni.

Hirdetés

Jánó Mihály elmondta, hogy négy, a tulajdonában lévő ereklye által is kapcsolódik a polihisztorhoz, többek között egy Kós-levél is van a tulajdonában, mely a türei görög-katolikus templom megmentésének szándékához kapcsolódik, és jó példája az író transzilvanista nézeteinek.

A művészettörténész szerint Kós és Székelyföld kapcsolata egy érdekes téma, és mindenképp el kell mondani, hogy amikor Kós eldöntötte, hogy a székely népi építészetet szeretné tanulmányozni, akkor nem Háromszékre, Sepsiszentgyörgy környékére utazott, hanem először Udvarhelyszékre látogatott el. Háromszékre csupán 1910-ben jutott el a múzeum épületének megtervezése kapcsán.

Jánó azt is elmondta, hogy Kós sepsiszentgyörgyi épületei kapcsán külön érdekes téma a házakban lakók kiléte, személye, hiszen ők mind jó barátságot kötöttek az építésszel, és a szellemi örökségét is továbbviszik valamilyen módon.

Az egyik izgalmas sepsiszentgyörgyi Kós-épület a Keresztes-ház, amely egy orvostestvérpárhoz kapcsolódik, akik többek között Bartók Bélát is meghívták koncertezni a háromszéki városba. A zeneszerző a felkétrést csak azzal a feltéttel fogadta el, hogy legalább kétszáz néző legyen jelen az eseményen, ám ez nem jött össze, így a koncert elmaradt. A sors úgy hozta, hogy később mégiscsak koncertezett a városban Bartók: egy Brassóban tartott koncert során betegedet meg, és az orvostestvérpár kapva-kapott az alkalmon, Sepsiszentgyörgyre szállíttatták kezelésre, és amint felépült a Székely Nemzeti Múzeum ma már a nevét viselő termében játszotta el például az Este a székelyeknél című művét. Egy másik lakóház Csulak Samu orvos nevéhez kapcsolódik.

Sepsiszentgyörgyön Kós Károly jó barátságot kötött Csutak Vilmos iskolaigazgatóval is, akinek felkérésére a Leánygimnázium épületét tervezte meg.

Szintén jó barátságot ápolt Fogolyán Kristóf orvossal is – akinek nevét viseli a sepsiszentgyörgyi, megyei illetőségű kórház is, s akinek kérésére a kórházkomplexum épületein dolgozott. Az épületek közül végül csak kettő készült, illetve a háború miatt azokat sem sikerült Kós Károly stílusában befejezni.

Kós egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb sepsiszentgyörgyi épülete a Székely Nemzeti Múzeum templomot idéző épületegyüttese. Ennek kapcsán Vargha Mihály elmondta, hogy ő ma is misztikusnak érzi az épületet, minden nap, amikor a munkába menet lenyomja a Kós Károly által tervezett kilincset érzi a hely szakralitását.

Felidézte, hogy falusi gyerekként a múzeum épületét ismerte meg szinte legelőször a sepsiszentgyörgyi épületek közül – egy látogatás során, és azt a csodálatot, amit gyerekként érzett, ma is érzi, éli.

A másfél hónapja újranyitott, felújított múzeumépület kapcsán azt is elmesélte, hogy

amióta ő lett az intézmény igazgatója azon volt, hogy elkészítsék azokat a hiányzó díszeket is, amelyek csak tervekként, rajzokon maradtak fenn.

Így készültek el például a díszterem padjai, a Csaba királyfit ábrázoló, nagyméretű üvegablak, az épület bejárata feletti kovácsoltvas lámpás. Hangsúlyozta, hogy a kósi szecesszió, illetve art déco nagyon sajátos, egyik fő célkitűzése, hogy a természetet becsempéssze az épületbe, de mindezt nagyon diszkréten: a Kós-féle épületdíszítés nem olyan burjánzó, mint például a magyarországi nagyvárosokban látható szecesszió.

A múzeumigazgató azt is kifejtette, hogy az 1912-ben befejezett múzeumépület láttán Kós, illetve építészete tulajdonképpen divatos lett a háromszéki városban, sőt kortárs építészek is tisztelőinek vallják magukat, például a Zakariás Attila által tervezett sepsiszentgyörgyi Belvárosi Református Templom is tükrözi Kós szellemiségét.

Az előadás záróakkordjaként a közönség egy rövid videó révén ismerhette meg a felújított Székely Nemzeti Múzeum történetét és épületét, amit az igazgató néhány gyakorlati tudnivaló, a megvalósítás körüli bonyodalmak részletezésével egészített ki.

korábban írtuk

Erős kulturális erőtér: megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön
Erős kulturális erőtér: megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön

Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Vargha Mihály igazgató a nyitóünnepségen elmondta: olyan múzeumot szeretnének, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 18., szombat

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)

„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
Hirdetés