
A magyar történelmi kalandfilmben Berettyán Nándor alakítja Petőfi Sándort
Fotó: Taylor Projects
Erdélyben is látható lesz március 15-étől a Most vagy soha! című film – közölték szerkesztőségünkkel a vetítések szervezői, a Taylor Projects és A Vándormozi kedden.
2024. március 05., 19:532024. március 05., 19:53
2024. március 06., 20:112024. március 06., 20:11
Mint írták, az új Petőfi-film a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának állít emléket, és a költőnek a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepét is bemutatja. Az alkotást a március 14-i magyarországi premier hetében Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is vetítik a mozik.
Ilyenek a többi között Székelyhíd, Nagyszalonta, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Székelykeresztúr. A vetítések kezdési időpontja „stílusosan” 18.48 óra, ami a forradalom kitörésének évszámára utal. A Most vagy soha! a partiumi és erdélyi mozikban, településeken román felirattal látható. A 135 perces alkotás a román szabályok szerinti korhatár-besorolás alatt áll.
A magyar történelmi kalandfilm története 1848. március 15-én játszódik. Miközben Petőfi Sándor és barátai versenyt futnak az idővel, hogy kikényszerítsék az osztrák uralom végét, addig a Habsburgok kegyetlen titkosrendőre, a magyar származású Farkasch a nyomukba ered, hogy a költőt eltéve láb alól, megakadályozza a rendszer összeomlását.
Ezért lefizetett rablókkal a Landerer nyomdát próbálja lerombolni, de hiába. Az ifjaknak sikerül kinyomtatni a 12 pontot és a Nemzeti Dalt, követőiket pedig a Nemzeti Múzeum elé hívják egy nagygyűlésre.
Fotó: Most vagy soha!
Az 1848. március 15-én játszódó magyar történelmi kalandfilmben a főszereplő Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia) mellett kiemelt szerepben látható Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignaz von Lederer tábornok), Nagy Sándor (Emich Gusztáv) és Szerednyey Béla (Landerer Lajos) is.
A film rendezője Lóth Balázs, forgatókönyvírói Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk. Producerei: Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip. Operatőre Dobos Tamás, zenéjét Gulya Róbert szerezte.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!