A bányamérnök-képzőművész festményein gyakran megjelenik az életet adó természet
Fotó: Facebook/Makkai János
Makkai János születésének 80. évfordulóján Születésnapomra címmel átfogó gyűjteményes emlékkiállítást rendeznek június 12-én Kolozsváron a néhai bányamérnök-képzőművész gyermekei.
2024. június 04., 19:072024. június 04., 19:07
2024. június 04., 19:162024. június 04., 19:16
A Györkös Mányi Albert Emlékházban megnyíló tárlaton Makkai János (1944-2021) rajzai, pasztelljei, szarvaskövei, rézdomborításai, festményei, festett csempéi, mozaikjai és kövecskéi lesznek láthatók.
Az eseményen közreműködik Laczkó Vass Róbert színművész és Dimén Szabolcs zenész, nagybőgőművész. A kiállítás június 26-ig megtekinthető – olvasható a tárlat Facebook-esemény leírásában.
Mint írják, Makkai János 1944. június 12-én született Désen, Makkai Endre – aki a háború utáni kommunista berendezkedések miatt elhagyva a Szolnok-Doboka vármegyei művelődési titkári állását lelkipásztori szolgálatot vállalt – és Makkai Emília kántortanító elsőszülött gyermekeként. A nyárádszeredai szolgálat után édesapja Petrozsényban vállalta el a református gyülekezet és a magyar közösség szolgálatát.
Ennek a petrozsényi fiatal magyar értelmiségi körnek a református parókia volt a központi találkozó helye. Itt találkozott jövendőbeli feleségével is, a kiemelt és kényszerlakhelyre hurcolt földbirtokos lányával, Anderlik Ildikóval is, aki „rossz származása” miatt csak a petrozsényi egyetemen tanulhatott tovább. De itt találkozott olyan művészekkel is, mint Szervátiusz Jenő és Mátyás István, akik Makkai János első tanárai is lettek.
Makkai János nemcsak mérnökként és művészként alkotott nagyot, emberként is meghatározó személyisége volt Kolozsvár értelmiségi körének
Fotó: Facebook/Horváth László
Makkai János művészi tehetsége korán megmutatkozott, első rézdomborításai, grafikái zseniálisak. Első próbálkozásra nem nyert felvételt a kolozsvári Ion Andreescu művészeti akadémiára, ezért nem is próbálkozott tovább, hanem Petrozsényban beiratkozott a bányamérnöki szakra, amit jelessel végezett el. Családot alapított, kutató bányamérnökként szárnyalt a karrierje, majd Kolozsvárra költöztek, ahol az újonnan alapított Bányakutató és Tervező Intézet vezető kutató mérnöke lett. Szakmáját nagyon szerette, nagy tisztelet övezte, mivel igen fontos újításokat és mérnöki megoldásokat dolgozott ki a mélyakna ásás terén. De a művészetnek nem fordított hátat. Kolozsváron megismerkedett Györkös Mányi Alberttel, akivel szoros barátságot ápolt.
Rajzaiból, rézdomborításaiból is látszik, hogy inkább szobrásznak teremtetett, de korán elragadták a színek és rátért a festészetre. Makkai Jánost az erdélyi hegyvidéki tájak ragadták meg, képeiben az életet adó természet jelenik meg. Ugyanakkor roppant tehetséges rajzoló volt, az a művész, aki egy vonalból megragadta a lényeget.
Nemcsak mérnökként és művészként alkotott nagyot, emberként is meghatározó személyisége volt Kolozsvár értelmiségi körének. Feleségével öt gyermeket neveltek fel, a Mócok úti lakásuk ajtaja mindig mindenki előtt nyitva állt. Sok, szárnyát bontogató művész lelt támogatásra, nyugodt fészekre a Makkai családban. Elhunyta után gyermekei kikérték a megfigyelési dossziéját, amiből kiderült, hogy Makkai Jánost, édesapja lelkészi, parókiaépítési és néprajzkutatási tevékenységei miatt, végig megfigyelés alatt tartották a kommunizmus éveiben. Bár a bányakutató intézet ajánlotta, a biztonsági szolgálat nem engedte külföldi kutatói utakra, és bányamérnöki doktorátusát is más használta fel a cím elnyerése végett. Mindez nagy fájdalmat okozott neki. Az elnyomatás, a meggátolt kibontakozás érzése több rajzán és festményén is megjelenik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!