A bányamérnök-képzőművész festményein gyakran megjelenik az életet adó természet
Fotó: Facebook/Makkai János
Makkai János születésének 80. évfordulóján Születésnapomra címmel átfogó gyűjteményes emlékkiállítást rendeznek június 12-én Kolozsváron a néhai bányamérnök-képzőművész gyermekei.
2024. június 04., 19:072024. június 04., 19:07
2024. június 04., 19:162024. június 04., 19:16
A Györkös Mányi Albert Emlékházban megnyíló tárlaton Makkai János (1944-2021) rajzai, pasztelljei, szarvaskövei, rézdomborításai, festményei, festett csempéi, mozaikjai és kövecskéi lesznek láthatók.
Az eseményen közreműködik Laczkó Vass Róbert színművész és Dimén Szabolcs zenész, nagybőgőművész. A kiállítás június 26-ig megtekinthető – olvasható a tárlat Facebook-esemény leírásában.
Mint írják, Makkai János 1944. június 12-én született Désen, Makkai Endre – aki a háború utáni kommunista berendezkedések miatt elhagyva a Szolnok-Doboka vármegyei művelődési titkári állását lelkipásztori szolgálatot vállalt – és Makkai Emília kántortanító elsőszülött gyermekeként. A nyárádszeredai szolgálat után édesapja Petrozsényban vállalta el a református gyülekezet és a magyar közösség szolgálatát.
Ennek a petrozsényi fiatal magyar értelmiségi körnek a református parókia volt a központi találkozó helye. Itt találkozott jövendőbeli feleségével is, a kiemelt és kényszerlakhelyre hurcolt földbirtokos lányával, Anderlik Ildikóval is, aki „rossz származása” miatt csak a petrozsényi egyetemen tanulhatott tovább. De itt találkozott olyan művészekkel is, mint Szervátiusz Jenő és Mátyás István, akik Makkai János első tanárai is lettek.
Makkai János nemcsak mérnökként és művészként alkotott nagyot, emberként is meghatározó személyisége volt Kolozsvár értelmiségi körének
Fotó: Facebook/Horváth László
Makkai János művészi tehetsége korán megmutatkozott, első rézdomborításai, grafikái zseniálisak. Első próbálkozásra nem nyert felvételt a kolozsvári Ion Andreescu művészeti akadémiára, ezért nem is próbálkozott tovább, hanem Petrozsényban beiratkozott a bányamérnöki szakra, amit jelessel végezett el. Családot alapított, kutató bányamérnökként szárnyalt a karrierje, majd Kolozsvárra költöztek, ahol az újonnan alapított Bányakutató és Tervező Intézet vezető kutató mérnöke lett. Szakmáját nagyon szerette, nagy tisztelet övezte, mivel igen fontos újításokat és mérnöki megoldásokat dolgozott ki a mélyakna ásás terén. De a művészetnek nem fordított hátat. Kolozsváron megismerkedett Györkös Mányi Alberttel, akivel szoros barátságot ápolt.
Rajzaiból, rézdomborításaiból is látszik, hogy inkább szobrásznak teremtetett, de korán elragadták a színek és rátért a festészetre. Makkai Jánost az erdélyi hegyvidéki tájak ragadták meg, képeiben az életet adó természet jelenik meg. Ugyanakkor roppant tehetséges rajzoló volt, az a művész, aki egy vonalból megragadta a lényeget.
Nemcsak mérnökként és művészként alkotott nagyot, emberként is meghatározó személyisége volt Kolozsvár értelmiségi körének. Feleségével öt gyermeket neveltek fel, a Mócok úti lakásuk ajtaja mindig mindenki előtt nyitva állt. Sok, szárnyát bontogató művész lelt támogatásra, nyugodt fészekre a Makkai családban. Elhunyta után gyermekei kikérték a megfigyelési dossziéját, amiből kiderült, hogy Makkai Jánost, édesapja lelkészi, parókiaépítési és néprajzkutatási tevékenységei miatt, végig megfigyelés alatt tartották a kommunizmus éveiben. Bár a bányakutató intézet ajánlotta, a biztonsági szolgálat nem engedte külföldi kutatói utakra, és bányamérnöki doktorátusát is más használta fel a cím elnyerése végett. Mindez nagy fájdalmat okozott neki. Az elnyomatás, a meggátolt kibontakozás érzése több rajzán és festményén is megjelenik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!