Farkas Árpád (1944 – 2021) Kossuth-díjas költő
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
Pályatársai, tisztelői emlékeznek a 2021-ben elhunyt Farkas Árpádra a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte. Az eseményen írók, költők is jelen lesznek, akik Farkas Árpádról vallanak.
2022. szeptember 23., 14:022022. szeptember 23., 14:02
Farkas Árpád költőre (1944–2021) emlékeznek a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, abban a Nyikó menti kis faluban, ahonnan a családja származott, ahol a gyerekkorát töltötte és elemi iskoláit végezte. A Székelykeresztúri Unitárius egyházkör szervezi az eseményt, amelynek keretében baráti megemlékezést tartanak, emlékjelet avatnak, valamint két tölgyfát ültetnek.
A költőnek számos versét ihlette a székelyszentmiklósi táj és közösség, többek közt az Amikor az öregemberek mosakodnak és a Ha sírokon hajt ki a remény címűt. A templom közelében felállítandó emlékkő Demeter István csekefalvi szobrász munkája, amelyen a Farkas Árpád családja által kiválasztott idézet, a költő Nyitott égbolt című versének egy részlete olvasható.
Jelen lesz Király László, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Gálfavi György, Ferenczes István, Simó Márton, Lőrincz György és Zsidó Ferenc. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két színművésze, Nemes Levente és Györffy András mond Farkas Árpád-verseket. Az eseményen a székelykeresztúri Berde Mózes Gimnázium népdalénekes-csoportja is fellép.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja: 1957–61 között a volt katolikus gimnázium diákja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzi. 1968-ban megjelenik első kötete, a Másnapos ének. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja.
Ekkor lát napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör. 1979-ben harmadik verseskönyve is megjelenik, Alagutak a hóban címmel, 1983-ban jelenik meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekverskötete jelenik meg, 1998-ben utánnyomásban is. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Háromszék főszerkesztője. Ezt követően a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.
2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja Díjjal tüntették ki, 2018-ban Kossuth-díjat kapott, 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe díjban részesítette – emlékeztetett a Háromszék.
A Nyikó menti kis falu, Székelyszentmiklós unitárius temploma mellett állítanak emléket Farka Árpádnak
Fotó: Farkas Emőd
A költő halála előtt három héttel annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
– vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen. A költőtől azt kérdeztük, miként határozta, határozza meg a versei, illetve a prózai írásai születését a „szó szabadsága”, és egyáltalán, mit jelent számára a „szó szabadsága”.
– fogalmazott a költő. Azt is elmondta, a Nyikó mentén is mindig akadt közvetítője, nem csak okítója és prédikátora a szavakkal becsapható emberi közösségeknek, és „az ő lova is „előre-hátra” toporogva kereste, miként száguldoztatná szabadon azt a gyereket, kinek nem sarkantyúja, hanem a történelem szele csapkodta véknyát”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!