Farkas Árpád (1944 – 2021) Kossuth-díjas költő
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
Pályatársai, tisztelői emlékeznek a 2021-ben elhunyt Farkas Árpádra a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte. Az eseményen írók, költők is jelen lesznek, akik Farkas Árpádról vallanak.
2022. szeptember 23., 14:022022. szeptember 23., 14:02
Farkas Árpád költőre (1944–2021) emlékeznek a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, abban a Nyikó menti kis faluban, ahonnan a családja származott, ahol a gyerekkorát töltötte és elemi iskoláit végezte. A Székelykeresztúri Unitárius egyházkör szervezi az eseményt, amelynek keretében baráti megemlékezést tartanak, emlékjelet avatnak, valamint két tölgyfát ültetnek.
A költőnek számos versét ihlette a székelyszentmiklósi táj és közösség, többek közt az Amikor az öregemberek mosakodnak és a Ha sírokon hajt ki a remény címűt. A templom közelében felállítandó emlékkő Demeter István csekefalvi szobrász munkája, amelyen a Farkas Árpád családja által kiválasztott idézet, a költő Nyitott égbolt című versének egy részlete olvasható.
Jelen lesz Király László, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Gálfavi György, Ferenczes István, Simó Márton, Lőrincz György és Zsidó Ferenc. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két színművésze, Nemes Levente és Györffy András mond Farkas Árpád-verseket. Az eseményen a székelykeresztúri Berde Mózes Gimnázium népdalénekes-csoportja is fellép.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja: 1957–61 között a volt katolikus gimnázium diákja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzi. 1968-ban megjelenik első kötete, a Másnapos ének. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja.
Ekkor lát napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör. 1979-ben harmadik verseskönyve is megjelenik, Alagutak a hóban címmel, 1983-ban jelenik meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekverskötete jelenik meg, 1998-ben utánnyomásban is. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Háromszék főszerkesztője. Ezt követően a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.
2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja Díjjal tüntették ki, 2018-ban Kossuth-díjat kapott, 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe díjban részesítette – emlékeztetett a Háromszék.
A Nyikó menti kis falu, Székelyszentmiklós unitárius temploma mellett állítanak emléket Farka Árpádnak
Fotó: Farkas Emőd
A költő halála előtt három héttel annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
– vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen. A költőtől azt kérdeztük, miként határozta, határozza meg a versei, illetve a prózai írásai születését a „szó szabadsága”, és egyáltalán, mit jelent számára a „szó szabadsága”.
– fogalmazott a költő. Azt is elmondta, a Nyikó mentén is mindig akadt közvetítője, nem csak okítója és prédikátora a szavakkal becsapható emberi közösségeknek, és „az ő lova is „előre-hátra” toporogva kereste, miként száguldoztatná szabadon azt a gyereket, kinek nem sarkantyúja, hanem a történelem szele csapkodta véknyát”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!