
Farkas Árpád (1944 – 2021) Kossuth-díjas költő
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
Pályatársai, tisztelői emlékeznek a 2021-ben elhunyt Farkas Árpádra a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte. Az eseményen írók, költők is jelen lesznek, akik Farkas Árpádról vallanak.
2022. szeptember 23., 14:022022. szeptember 23., 14:02
Farkas Árpád költőre (1944–2021) emlékeznek a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, abban a Nyikó menti kis faluban, ahonnan a családja származott, ahol a gyerekkorát töltötte és elemi iskoláit végezte. A Székelykeresztúri Unitárius egyházkör szervezi az eseményt, amelynek keretében baráti megemlékezést tartanak, emlékjelet avatnak, valamint két tölgyfát ültetnek.
A költőnek számos versét ihlette a székelyszentmiklósi táj és közösség, többek közt az Amikor az öregemberek mosakodnak és a Ha sírokon hajt ki a remény címűt. A templom közelében felállítandó emlékkő Demeter István csekefalvi szobrász munkája, amelyen a Farkas Árpád családja által kiválasztott idézet, a költő Nyitott égbolt című versének egy részlete olvasható.
Jelen lesz Király László, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Gálfavi György, Ferenczes István, Simó Márton, Lőrincz György és Zsidó Ferenc. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két színművésze, Nemes Levente és Györffy András mond Farkas Árpád-verseket. Az eseményen a székelykeresztúri Berde Mózes Gimnázium népdalénekes-csoportja is fellép.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja: 1957–61 között a volt katolikus gimnázium diákja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzi. 1968-ban megjelenik első kötete, a Másnapos ének. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja.
Ekkor lát napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör. 1979-ben harmadik verseskönyve is megjelenik, Alagutak a hóban címmel, 1983-ban jelenik meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekverskötete jelenik meg, 1998-ben utánnyomásban is. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Háromszék főszerkesztője. Ezt követően a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.
2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja Díjjal tüntették ki, 2018-ban Kossuth-díjat kapott, 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe díjban részesítette – emlékeztetett a Háromszék.
A Nyikó menti kis falu, Székelyszentmiklós unitárius temploma mellett állítanak emléket Farka Árpádnak
Fotó: Farkas Emőd
A költő halála előtt három héttel annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
– vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen. A költőtől azt kérdeztük, miként határozta, határozza meg a versei, illetve a prózai írásai születését a „szó szabadsága”, és egyáltalán, mit jelent számára a „szó szabadsága”.
– fogalmazott a költő. Azt is elmondta, a Nyikó mentén is mindig akadt közvetítője, nem csak okítója és prédikátora a szavakkal becsapható emberi közösségeknek, és „az ő lova is „előre-hátra” toporogva kereste, miként száguldoztatná szabadon azt a gyereket, kinek nem sarkantyúja, hanem a történelem szele csapkodta véknyát”.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
A Harisnyás Pippi című előadást mutatja be a hétvégén a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
Bemutatóra készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabját láthatja a hétvégén a közönség.
Szerda reggel 82 éves korában elhunyt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész. Balázs Péter tíz évig vezette a Szigligeti színházat, a társulat a közösségi oldalán számolt be a halálhírről.
New Yorkban teltház előtt tartották a Magyar menyegző egyesült államokbeli premierjét kedden. A Mozgókép Múzeumának mozitermében tartott vetítésen Káel Csaba rendező és Tamás Lajos producer, operatőr képviselte a film alkotóit.
Magával ragadónak ígérkezik a Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje: az Abigél című musicalt mutatja be a társulat szombaton Eszenyi Enikő rendezésében.
Gazdag könyvkínálattal és az újonnan megjelent kötetek bemutatóival várják az olvasás szerelmeseit a 11. Adventi Könyvvásárra december 11. és 14. között Kolozsváron a Vallásszabadság Házába és a volt Melody Szálló épületébe.
szóljon hozzá!