Farkas Árpád (1944 – 2021) Kossuth-díjas költő
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
Pályatársai, tisztelői emlékeznek a 2021-ben elhunyt Farkas Árpádra a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte. Az eseményen írók, költők is jelen lesznek, akik Farkas Árpádról vallanak.
2022. szeptember 23., 14:022022. szeptember 23., 14:02
Farkas Árpád költőre (1944–2021) emlékeznek a hét végén a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, abban a Nyikó menti kis faluban, ahonnan a családja származott, ahol a gyerekkorát töltötte és elemi iskoláit végezte. A Székelykeresztúri Unitárius egyházkör szervezi az eseményt, amelynek keretében baráti megemlékezést tartanak, emlékjelet avatnak, valamint két tölgyfát ültetnek.
A költőnek számos versét ihlette a székelyszentmiklósi táj és közösség, többek közt az Amikor az öregemberek mosakodnak és a Ha sírokon hajt ki a remény címűt. A templom közelében felállítandó emlékkő Demeter István csekefalvi szobrász munkája, amelyen a Farkas Árpád családja által kiválasztott idézet, a költő Nyitott égbolt című versének egy részlete olvasható.
Jelen lesz Király László, Király Zoltán, Lövétei Lázár László, Gálfavi György, Ferenczes István, Simó Márton, Lőrincz György és Zsidó Ferenc. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két színművésze, Nemes Levente és Györffy András mond Farkas Árpád-verseket. Az eseményen a székelykeresztúri Berde Mózes Gimnázium népdalénekes-csoportja is fellép.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja: 1957–61 között a volt katolikus gimnázium diákja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzi. 1968-ban megjelenik első kötete, a Másnapos ének. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja.
Ekkor lát napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör. 1979-ben harmadik verseskönyve is megjelenik, Alagutak a hóban címmel, 1983-ban jelenik meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekverskötete jelenik meg, 1998-ben utánnyomásban is. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Háromszék főszerkesztője. Ezt követően a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.
2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja Díjjal tüntették ki, 2018-ban Kossuth-díjat kapott, 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe díjban részesítette – emlékeztetett a Háromszék.
A Nyikó menti kis falu, Székelyszentmiklós unitárius temploma mellett állítanak emléket Farka Árpádnak
Fotó: Farkas Emőd
A költő halála előtt három héttel annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
– vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen. A költőtől azt kérdeztük, miként határozta, határozza meg a versei, illetve a prózai írásai születését a „szó szabadsága”, és egyáltalán, mit jelent számára a „szó szabadsága”.
– fogalmazott a költő. Azt is elmondta, a Nyikó mentén is mindig akadt közvetítője, nem csak okítója és prédikátora a szavakkal becsapható emberi közösségeknek, és „az ő lova is „előre-hátra” toporogva kereste, miként száguldoztatná szabadon azt a gyereket, kinek nem sarkantyúja, hanem a történelem szele csapkodta véknyát”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!