Sosovicza Anna és Pignitzky Gellért a Molnár Ferenc Az ibolya című egyfelvonásosából készült előadásban
Fotó: Orbán Enikő
A szórványba viszi a magyar nyelvű színházat a temesvári színészekből és a Kolozsváron, valamint Marosvásárhelyen tanuló színis hallgatókból álló Bánsági Vándorszínház, amely a napokban kezdi idei turnéját. Az ötéves szabadtéri szórványszínházi programról Aszalos Géza, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze, a kezdeményezés ötletgazdája és irányítója beszélt.
2018. július 26., 18:062018. július 26., 18:06
Hatványozottan szórványnak számító, Arad, Temes és Krassó-Szörény megyei településeken mutatja be idei előadását, Molnár Ferenc Az ibolya című darabjából készült produkciót az ötödik születésnapját ünneplő Bánsági Vándorszínház. A temesvári színészekből és Kolozsváron, valamint Marosvásárhelyen tanuló színis hallgatókból álló vándorszínház a napokban kezdi idei turnéját.
– mondta el a Krónika megkeresésére Aszalos Géza, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze, a kezdeményezés ötletgazdája és irányítója. A Bánsági Vándorszínházként ismertté vált szabadtéri szórványszínházi program 2014-ben, a Bánsági Közösségért Egyesület adminisztrációs irányítása alatt jött létre.
„Ötödik születésnapunkat egyelőre csak kezdetnek tekintjük, majd, ha 10-15 évesek leszünk, akkor reméljük, hogy lehet jubilálni. A Vajdaságban például negyvenéves hagyománya van a vándorszínháznak, ahhoz képest a miénk fiatal kezdeményezés. Nagyon örülünk, hogy megértük az ötödik évet, hiszen amikor belevágtunk, nem voltunk biztosak benne, hogy hosszú távon működni fog a vándorszínház, viszont
– mondta az ötletgazda. Kitért arra, hogy mivel Romániában a pályáztatási rendszer még gyerekcipőben jár, mindig zsákbamacska, hogy minden elkészülhet-e időre: mire megtudják a pályázati eredményeket, arra már meg kell szervezni a turnét, a szereposztást, viszont még nem tudják az anyagi kereteket, öt év tapasztalata után mégis úgy tűnik, hogy meg lehet valósítani az előadást szűkebb és bővebb keretből is.
„Kialakult egy stabil csapat, amelynek tagjai, ha nem is minden évben, de két-három évente visszajárnak, ez biztonságot ad és idejében elkezdhetünk dolgozni az előadáson, szereposztáson, díszleten. Rejtő, Petőfi-műveket vittünk színre korábban, hál’ istennek a magyar irodalom bővelkedik a könnyedebb műfajban is. Idén Molnár Ferenc egyfelvonásosára esett a választásunk, és
– fejtette ki Aszalos Géza, hozzátéve, a szórványtelepülések közönségének visszaigazolásai alapján úgy érzik, a vándorszínház produkcióinak nagyon jó a fogadtatása. Az ötletgazda úgy vélekedett, ez a közönség ritkán vagy egyáltalán nem jut el színházi előadásokra, azért is nagy a jelentőségük a vándorszínház évenkénti turnéinak.
Ugyanakkor a szórványtelepülések általában nem tudják kellőképpen gazdagítani, karbantartani a kultúrát, a kultúrházak rossz állapotban vannak. Volt valaha olyan kezdeményezés is, hogy a vidéki közönséget beszállítják a városba színházi előadást nézni, viszont ez sem működött, hiszen ezeken a helyeken az emberek egész nap dolgoznak mezőgazdaságban, vagy a közeli városokba ingáznak dolgozni” – mondta Aszalos Géza.
Összmunka. Albert Alpár díszlettervező és Aszalos Géza rendező, a Bánsági Vándorszínház ötletgazdája
Fotó: Orbán Enikő
Azt mesélte, ezért is döntöttek a vándorszínház elindítása mellett, ugyanakkor jó szimbiózis alakult ki a temesvári magyar színház és a Bánsági Vándorszínház közt. „Mi átvállaljuk kicsit a temesvári kőszínház szerepkörét, színházat viszünk legalább évente egyszer ezekre a településekre. Azért is működik mindez nagyon jól, mert jó a partnerség köztünk és a temesvári teátrum között: jómagam is a színház alkalmazottja vagyok, Balázs Attila igazgatóval jó a munkaviszonyunk, a teátrum a fényrendszert, hangrendszert, jelmezeket, a kellékek egy részét biztosítja, és ez nagyon nagy segítség” – fejtette ki Aszalos Géza.
A Bánsági Vándorszínház vezetője az alkotógárdáról szólva kifejtette, arra törekszenek, hogy az alkotócsapathoz csatlakozzanak minden évben főiskolások és színészek is, mindenkinek legyen akitől tanulni, „lopni” a szakmát. Az évek során a vándorszínházba bekapcsolódó színinövendékek ma többnyire a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház alkalmazottai.
Az alkotócsapat törzsgárdájához minden évben hívunk hallgatókat a kolozsvári és vásárhelyi színművészeti egyetemről is” – mondta Aszalos Géza. Azt is elmesélte, hogy a vándortársulat bázisa már negyedik éve a Temes megyei Végváron van, a helyi magyar közösség, a polgármesteri hivatal felajánlotta, hogy a vendégházzá átalakított régi iskolában verhet tanyát a csapat. „Ide érkezünk, jön a kamion a kellékekkel. Albert Alpár, a temesvári színház díszlettervezője a vándorszínház házi díszlettervezője, már ötödik éve ő készíti el a darabokra bontható díszleteket Végváron a három hét próbafolyamat alatt.
– számolt be Aszalos Géza. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi közösség biztosítja a szálláshelyet a csapatnak: ez lehet kultúrház, óvoda, iskola, tűzoltóotthon, és egy vacsorával megvendégelik a társulatot. A közönséget helyi szinten szervezik meg, már minden településen kialakult, hogy kik: ha magyar a polgármester vagy alpolgármester, akkor ő, ha nem, akkor az iskolaigazgató vagy az egyházak képviselői, akik ezzel támogatják a szórványprojektet.
Mivel ebben a térségben a nyolcvanas években nézhették a magyar televíziót az emberek, az idősebb nemzedék ismeri az előadásainkon felcsendülő slágereket, egy-egy betétdal a Csárdáskirálynőből vagy a Mágnás Miskából otthonosan hangzik számukra” – mondta Aszalos Géza.
Az idei program idén is két szakaszra oszlik: az előadás előkészítési munkálatai, azaz a „tábor” július 6. és 27. között zajlik Végváron, a település, amely az elmúlt évek során valódi otthona és főhadiszállása lett a program résztvevőinek. A hagyományokhoz híven a bemutatóra is itt kerül sor július 27-én, este 9 órától, kedvezőtlen időjárás esetén a helyi kultúrotthonban. Másnap, július 28-án reggel indul a Bánsági Vándorszínház második szakasza, a turné, amelynek során tíz egymást követő estén tíz különböző településen mutatják be Molnár Ferenc egyfelvonásosát.
Az idei előadás színpadra állításáért Aszalos Géza színművész, rendező, a Tarisznyás Egyesület vezetője és a program ötletgazdája, Orbán Enikő dramaturg, társalapító, Albert Alpár díszlettervező, valamint Lukács Szilárd, Mihály Csongor, Pignitzky Gellért és Sosovicza Anna színészek felelnek. Technikai munkatárs Mihály Péter. A Bánsági Vándorszínház 2018-as kiadását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!