Béla futása
Fotó: Szabadi Péter
Az első, egészében ránk maradt magyar operai alkotásnak tartott, Béla futása című zeneművet, valamint Orbán György Pikkó herceg című darabját mutatja be a magyar operajátszás kezdeteit felidéző premier keretében a Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Magyar Állami Operaházzal közösen. A bemutatót csütörtökön tartják a kincses városban.
2017. május 08., 23:102017. május 08., 23:10
A 18. század végén és a 19. század első felében íródott magyar zeneműveket visz színre a Kolozsvári Magyar Opera, amely a budapesti Magyar Állami Operaházzal közösen mutatja be Ruzitska József Béla futása, valamint Orbán György Pikkó herceg című darabját csütörtökön.
– jelentette ki a hétfői sajtótájékoztatón Szép Gyula, a kolozsvári kulturális intézmény igazgatója. Elmondta, a Pikkó herceget eredetileg 1793-ban mutatták be, de zenéje – azaz a darab valamennyi kottája – teljes egészében elveszett, azonban a történet megihlette Orbán György kortárs zeneszerzőt, aki operát írt a fennmaradt szövegkönyv alapján.
A Béla futását 1822-ben fejezte be Ruzitska József zeneszerző, karmester Kolozsváron. Szép Gyula elmondta,
– ez pedig azóta foglalkoztatta. Később előkerült egy teljes, 1837-es keltezésű kézirat, a kotta másolata, ezért tudják most bemutatni a Béla futását.
A mostani előadás annak is köszönhető, hogy Szép Gyula személyes ambíciója találkozott a Magyar Állami Operaház érdeklődésével, a kolozsvári és a budapesti intézmény pedig már régebben amúgy is együttműködési szerződést kötött egymással.
Anger Ferenc, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, az előadás rendezője elmondta, óriási megtiszteltetés és öröm számára, hogy megrendezheti az előadást Kolozsváron. Kifejtette, történelmi jelentőségükön kívül gyakorlati dolgok is összekötik a két egyfelvonásos operát: mindkettő a főszereplő belső konfliktusát jeleníti meg, ugyanakkor a politikai közérdek és egy magánügy konfliktusáról szól mindkettő.
Anger úgy fogalmazott,
A rendező azt is elmondta, Zöldy Z. Gergely díszlettervezővel vizuális koncepciót dolgoztak ki, amely egységesíti a két darabot. Ez azért volt számukra érdekes, mert azzal a szándékkal akarják a nézőt elengedni, hogy a két műben jelen lévő gondolatiságot össze tudja kapcsolni – magyarázta a darab rendezője.
Selmeczi György, az előadás karmestere úgy fogalmazott, a Béla futása zenéje Mozartból táplálkozik, ami nem véletlen, hiszen akkoriban Közép-Európa-szerte meghatározta a kor zenéjét a mozarti világ. Hozzáfűzte, a Béla futása az első olyan alkotás volt, amely tematikájában is hangsúlyozottan magyar jellegű, egyben utat mutatott Erkel Ferencnek, a Himnusz zeneszerzőjének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!