Varga László Edgár, Serestély Zalán és Fischer Botond a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Fodor Enikő
Bár egyaránt különböznek az idősebb és a fiatalabb nemzedéktől, olyan értelemben nem alkotnak külön irodalmi generációt, mint az Előretolt Helyőrség tagjai, akiknek saját programjuk volt. Egymáshoz képest is másképp szólalnak meg – értettek egyet Varga László Edgár és Serestély Zalán köteteik kettős kolozsvári bemutatóján.
2017. december 15., 18:412017. december 15., 18:41
2017. december 15., 19:112017. december 15., 19:11
Az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) közös kiadványait, Varga László Edgár bejárónőm: isten című verseskötetét, valamint Serestély Zalán Az állomás 3 kutyái című prózakötetét Fischer Botond mutatta be csütörtök este a Bulgakov kávéházban.
A felolvasásokkal tarkított beszélgetésen először azt tisztázták a szerzők, hogy nem posztmodern irodalmat képviselnek. Serestély Zalán megjegyezte: bölcsészhallgató korában is létezett már a posztmodern kritikája. Ficher Botond kérdésére ugyanakkor kijelentette:
Varga László Edgár ugyanakkor rámutatott: miközben az Előretolt Helyőrség kortárs íróinak, költőinek volt közös irodalmi programjuk, addig az ő esetükben nem lehet erről beszélni.
Most megjelent verseskötete három évig készült, az volt a célja, hogy feldolgozza az állandóan visszatérő témát, istent, és az ebből a „játékból” született versekről egy dolog biztosan kijelenthető: nincs bennük istenkáromlás.
Serestély Zalán a témához kapcsolódva elmondta: nála nem istenkeresésről van szó, arról írt, hogy mennyire erőteljes az állat elnyomása a keresztény kultúrában.
Szóba került az is, hogy mindkét szerző kisvárosból származik. Varga László Edgár szerint szülővárosa, Székelyhíd, bár névlegesen város,nem érdemli ki a jelzőt. A települést ugyanis kettősség jellemzi: egyrészt mindenkinek van még földje, de nem annyi, hogy meg tudjon élni belőle, ezért az embereknek munkát kell vállalniuk, a kertjük megmunkálásával csak azután tudnak foglalkozni, hogy a gyárban „a belüket is kidolgozták”.
Serestély Zalán - aki Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön egyaránt élt - számára az erőszak hagyományozódása számított jobban. „Az erőszak bizonyos intézményeit ezekben a kisvárosokban a hagyománnyal próbálják meg igazolni” – jelentette ki. Úgy vélte, kisvároson az emberek jobban rá vannak utalva arra, hogy a hagyományra hivatkozzanak, amikor megindokolják cselekedeteiket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!