Varga László Edgár, Serestély Zalán és Fischer Botond a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Fodor Enikő
Bár egyaránt különböznek az idősebb és a fiatalabb nemzedéktől, olyan értelemben nem alkotnak külön irodalmi generációt, mint az Előretolt Helyőrség tagjai, akiknek saját programjuk volt. Egymáshoz képest is másképp szólalnak meg – értettek egyet Varga László Edgár és Serestély Zalán köteteik kettős kolozsvári bemutatóján.
2017. december 15., 18:412017. december 15., 18:41
2017. december 15., 19:112017. december 15., 19:11
Az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) közös kiadványait, Varga László Edgár bejárónőm: isten című verseskötetét, valamint Serestély Zalán Az állomás 3 kutyái című prózakötetét Fischer Botond mutatta be csütörtök este a Bulgakov kávéházban.
A felolvasásokkal tarkított beszélgetésen először azt tisztázták a szerzők, hogy nem posztmodern irodalmat képviselnek. Serestély Zalán megjegyezte: bölcsészhallgató korában is létezett már a posztmodern kritikája. Ficher Botond kérdésére ugyanakkor kijelentette:
Varga László Edgár ugyanakkor rámutatott: miközben az Előretolt Helyőrség kortárs íróinak, költőinek volt közös irodalmi programjuk, addig az ő esetükben nem lehet erről beszélni.
Most megjelent verseskötete három évig készült, az volt a célja, hogy feldolgozza az állandóan visszatérő témát, istent, és az ebből a „játékból” született versekről egy dolog biztosan kijelenthető: nincs bennük istenkáromlás.
Serestély Zalán a témához kapcsolódva elmondta: nála nem istenkeresésről van szó, arról írt, hogy mennyire erőteljes az állat elnyomása a keresztény kultúrában.
Szóba került az is, hogy mindkét szerző kisvárosból származik. Varga László Edgár szerint szülővárosa, Székelyhíd, bár névlegesen város,nem érdemli ki a jelzőt. A települést ugyanis kettősség jellemzi: egyrészt mindenkinek van még földje, de nem annyi, hogy meg tudjon élni belőle, ezért az embereknek munkát kell vállalniuk, a kertjük megmunkálásával csak azután tudnak foglalkozni, hogy a gyárban „a belüket is kidolgozták”.
Serestély Zalán - aki Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön egyaránt élt - számára az erőszak hagyományozódása számított jobban. „Az erőszak bizonyos intézményeit ezekben a kisvárosokban a hagyománnyal próbálják meg igazolni” – jelentette ki. Úgy vélte, kisvároson az emberek jobban rá vannak utalva arra, hogy a hagyományra hivatkozzanak, amikor megindokolják cselekedeteiket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!