Varga László Edgár, Serestély Zalán és Fischer Botond a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Fodor Enikő
Bár egyaránt különböznek az idősebb és a fiatalabb nemzedéktől, olyan értelemben nem alkotnak külön irodalmi generációt, mint az Előretolt Helyőrség tagjai, akiknek saját programjuk volt. Egymáshoz képest is másképp szólalnak meg – értettek egyet Varga László Edgár és Serestély Zalán köteteik kettős kolozsvári bemutatóján.
2017. december 15., 18:412017. december 15., 18:41
2017. december 15., 19:112017. december 15., 19:11
Az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) közös kiadványait, Varga László Edgár bejárónőm: isten című verseskötetét, valamint Serestély Zalán Az állomás 3 kutyái című prózakötetét Fischer Botond mutatta be csütörtök este a Bulgakov kávéházban.
A felolvasásokkal tarkított beszélgetésen először azt tisztázták a szerzők, hogy nem posztmodern irodalmat képviselnek. Serestély Zalán megjegyezte: bölcsészhallgató korában is létezett már a posztmodern kritikája. Ficher Botond kérdésére ugyanakkor kijelentette:
Varga László Edgár ugyanakkor rámutatott: miközben az Előretolt Helyőrség kortárs íróinak, költőinek volt közös irodalmi programjuk, addig az ő esetükben nem lehet erről beszélni.
Most megjelent verseskötete három évig készült, az volt a célja, hogy feldolgozza az állandóan visszatérő témát, istent, és az ebből a „játékból” született versekről egy dolog biztosan kijelenthető: nincs bennük istenkáromlás.
Serestély Zalán a témához kapcsolódva elmondta: nála nem istenkeresésről van szó, arról írt, hogy mennyire erőteljes az állat elnyomása a keresztény kultúrában.
Szóba került az is, hogy mindkét szerző kisvárosból származik. Varga László Edgár szerint szülővárosa, Székelyhíd, bár névlegesen város,nem érdemli ki a jelzőt. A települést ugyanis kettősség jellemzi: egyrészt mindenkinek van még földje, de nem annyi, hogy meg tudjon élni belőle, ezért az embereknek munkát kell vállalniuk, a kertjük megmunkálásával csak azután tudnak foglalkozni, hogy a gyárban „a belüket is kidolgozták”.
Serestély Zalán - aki Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön egyaránt élt - számára az erőszak hagyományozódása számított jobban. „Az erőszak bizonyos intézményeit ezekben a kisvárosokban a hagyománnyal próbálják meg igazolni” – jelentette ki. Úgy vélte, kisvároson az emberek jobban rá vannak utalva arra, hogy a hagyományra hivatkozzanak, amikor megindokolják cselekedeteiket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!