
Fotó: Boda L. Gergely
Babiczky Tibor és Totth Benedek magyarországi írók voltak a marosvásárhelyi Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényének meghívottai. A szerzőkkel Demény Péter, a szervező Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője beszélgetett kedd este.
2016. január 27., 19:362016. január 27., 19:36
Mikor lesz az (írás)kényszerből szenvedély? Hogyan épülnek be a mesterek egy-egy irodalmi alkotásba? Hogyan lehet ahhoz a világhoz tartozni, amit „a komoly irodalmárok” B kategóriásnak minősítenek? Hogyan születik a regény, milyen a munkafolyamat? Van-e előre elkészített terv? Hogyan szűrődik be a valóság a regénybe? Van-e szükség visszajelzésre? – ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket tett fel Demény Péter, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője a kedd esti Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényén.
A két író nem véletlenül szerepelt együtt a marosvásárhelyi rendezvényen, hiszen mindketten a fanyalgó „komoly irodalmárok” által B kategóriásnak minősített krimi műfajában alkottak legutóbb. Totth Benedek első, Holtverseny című regénye mindjárt jelentős elismerést hozott a szerzőnek, ő kapta meg tavaly az első alkalommal kiosztott Margó-díjat, amelyet a tehetséges első kötetesek támogatására hoztak létre Budapesten.
Az elismerésre Babiczky Tibort is jelölték Magas tenger című regényéért, ráadásul a három legesélyesebb között is szerepelt, akárcsak Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetével. Totth könyvében a méltatók szerint egyébként a kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődésregény elemei keverednek, a szerző pedig többször is elmondta, hogy szépirodalmi fordítóként eltöltött évei és az ebből származó tapasztalatai is jelentősen befolyásolták a művet.
Eredeti nyelven olvasni egy irodalmi alkotást szótárazás nélkül, olyan élmény, amelyet csak az tud megtapasztalni, aki kellően ismeri az adott nyelvet. Babiczky Tibor a Magas tenger című regény mellett több verseskötetet is írt, a legutóbbi tavaly jelent meg Kivilágított ég címmel. Az író, költő, újságíró angol szakot végzett, sok angol nyelvű irodalmat olvas, és míg egyre közelebb érzi magához ezt, annál távolabbinak a többit, például az oroszt. Holott akár párhuzam is vonható e kettő között, csakhogy az amerikai meg az orosz puszta között a szabadságeszmény különbözősége a legszembetűnőbb.
Hasonló élmény köti az angol nyelvű irodalomhoz Totth Benedeket is, a Holtverseny szerzőjét, aki regényeket, novellákat, képregényeket fordított angolból magyarra, majd „bedolgozta magát”, és komolyabb szövegeket is rábíztak. Bár többnyire, ahogy megfogalmazta, „B és C kategóriás” irodalmi műveket fordított, azokat is igyekezett a legjobb tudása szerint átültetni magyarra, hiszen az olvasóval szemben érzett felelőssége nem engedte, hogy hanyag munkát végezzen.
Az írás gondolata régóta foglalkoztatta, aztán tíz év alatt született meg az első regény. Most újabbat szeretne, elkezdte a munkát, ösztöndíjjal Pozsonyban volt, majd elakadt a regényírással. Az elsőt is úgy írta meg, hogy az első 4–5 fejezetet öt évig javítgatta, újra- meg újraírta, tehát ehhez is idő kell, hogy végül megszülessen.
Babiczky Tibor hosszú ideje dédelgeti a 2014-ben megjelent Magas tenger folytatásának gondolatát, de novellákat kezdett el írni, így valószínűbbnek tartja, hogy egy novelláskötet kerül előbb az olvasók asztalára.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!