
Fotó: Boda L. Gergely
Babiczky Tibor és Totth Benedek magyarországi írók voltak a marosvásárhelyi Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényének meghívottai. A szerzőkkel Demény Péter, a szervező Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője beszélgetett kedd este.
2016. január 27., 19:362016. január 27., 19:36
Mikor lesz az (írás)kényszerből szenvedély? Hogyan épülnek be a mesterek egy-egy irodalmi alkotásba? Hogyan lehet ahhoz a világhoz tartozni, amit „a komoly irodalmárok” B kategóriásnak minősítenek? Hogyan születik a regény, milyen a munkafolyamat? Van-e előre elkészített terv? Hogyan szűrődik be a valóság a regénybe? Van-e szükség visszajelzésre? – ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket tett fel Demény Péter, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője a kedd esti Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényén.
A két író nem véletlenül szerepelt együtt a marosvásárhelyi rendezvényen, hiszen mindketten a fanyalgó „komoly irodalmárok” által B kategóriásnak minősített krimi műfajában alkottak legutóbb. Totth Benedek első, Holtverseny című regénye mindjárt jelentős elismerést hozott a szerzőnek, ő kapta meg tavaly az első alkalommal kiosztott Margó-díjat, amelyet a tehetséges első kötetesek támogatására hoztak létre Budapesten.
Az elismerésre Babiczky Tibort is jelölték Magas tenger című regényéért, ráadásul a három legesélyesebb között is szerepelt, akárcsak Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetével. Totth könyvében a méltatók szerint egyébként a kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődésregény elemei keverednek, a szerző pedig többször is elmondta, hogy szépirodalmi fordítóként eltöltött évei és az ebből származó tapasztalatai is jelentősen befolyásolták a művet.
Eredeti nyelven olvasni egy irodalmi alkotást szótárazás nélkül, olyan élmény, amelyet csak az tud megtapasztalni, aki kellően ismeri az adott nyelvet. Babiczky Tibor a Magas tenger című regény mellett több verseskötetet is írt, a legutóbbi tavaly jelent meg Kivilágított ég címmel. Az író, költő, újságíró angol szakot végzett, sok angol nyelvű irodalmat olvas, és míg egyre közelebb érzi magához ezt, annál távolabbinak a többit, például az oroszt. Holott akár párhuzam is vonható e kettő között, csakhogy az amerikai meg az orosz puszta között a szabadságeszmény különbözősége a legszembetűnőbb.
Hasonló élmény köti az angol nyelvű irodalomhoz Totth Benedeket is, a Holtverseny szerzőjét, aki regényeket, novellákat, képregényeket fordított angolból magyarra, majd „bedolgozta magát”, és komolyabb szövegeket is rábíztak. Bár többnyire, ahogy megfogalmazta, „B és C kategóriás” irodalmi műveket fordított, azokat is igyekezett a legjobb tudása szerint átültetni magyarra, hiszen az olvasóval szemben érzett felelőssége nem engedte, hogy hanyag munkát végezzen.
Az írás gondolata régóta foglalkoztatta, aztán tíz év alatt született meg az első regény. Most újabbat szeretne, elkezdte a munkát, ösztöndíjjal Pozsonyban volt, majd elakadt a regényírással. Az elsőt is úgy írta meg, hogy az első 4–5 fejezetet öt évig javítgatta, újra- meg újraírta, tehát ehhez is idő kell, hogy végül megszülessen.
Babiczky Tibor hosszú ideje dédelgeti a 2014-ben megjelent Magas tenger folytatásának gondolatát, de novellákat kezdett el írni, így valószínűbbnek tartja, hogy egy novelláskötet kerül előbb az olvasók asztalára.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!