Ellehetetlenítették a magyar bábtársulat működését

– jelentette ki a Krónikának Vadas László színházi rendező, a Puck Bábszínház több előadásának létrehozója, a magyar tagozat volt tagozatvezetője.

Mint részletezte, a probléma nem új keletű, de mostanra ért el a 70 éve működő bábszínház magyar tagozata egy olyan pontra, hogy teljesen ellehetetlenült a munkája, működése.

– mondta Vadas. Példának hozta fel, hogy a vezetőség javaslattal állt elő, hogy a két tagozat közösen készítsen karácsonyi műsort, amelyben a Télapó szerepeljen.

„Nem ismerik a betlehemezés népszokását, rácsodálkoztak, hogy magyar nyelvterületen nem a Télapó jön karácsonykor, hanem az Angyal vagy a Jézuska. Holott a kulturális különbségeket nem lehet figyelmen kívül hagyni az előadások készítésekor. A vezetőség a magyar munkatársak nevét sem írja le helyesen, ezenkívül nincs a magyar tagozatnak közönségszolgálattal foglalkozó munkatársa, a román tagozatnak pedig van” – sorolta Vadas. Hozzátette, az irodalmi titkár nincs alárendelve a magyar tagozatvezetőnek, sőt a tagozatvezetői státus is furcsa: régebb úgy volt, hogy valamelyik színészt nevezték ki, hogy vezesse a tagozatot. A magyar társulatnak 10 színész tagja van, rajtuk kívül hangosító, világosító és két díszletmunkás dolgozik.

– fejtette ki.

Mint mondta, a felsorolt vezetőknek vagy ellehetetlenítették a munkáját, vagy kirúgták őket, vagy nem hosszabbították meg a szerződésüket. Olyan is volt, aki csak egy hónapig bírta. „Ami a lényeg: a bábszínház magyar tagozatának nincs önállósága, és határozottan érződik a diszkrimináció” – részletezte Vadas. Arra is kitért,

másként nem tudják megfizetni a rendezőket, a képzőművészeket, nem tudják biztosítani a honoráriumokat.

„A magyar előadások legnagyobb része pályázati pénzből jött létre. De a vezetőség már a pályázatból nyert pénzeket se akarja elfogadni, a bábszínház magyar tagozatát támogató Apropó Egyesület hiába pályázott a Bethlen Gábor Alapnál, az igazgató kijelentette: ő nem köteles egyesületekkel szerződést kötni. Ez érdekes, mert közben román egyesületekkel többel is szerződést köt” – mondta el Vadas László. Hozzátette, tavaly még elfogadtak pályázati pénzekből létrehozott előadásokat, idén már nem.

Holott nekik nem az a dolguk, hogy rendezzenek, közben a pályázati pénz épp erre van, de nem engedik használni” – részletezte.

A szakmai továbbképzésekről szólva kifejtette, korábban tartottak beszédtechnika-képzést, mozgásművészeti, ének- és hangképzést a bábszínészeknek – mindez nagyon fontos a bábművészetben, és ezt lehetne fedezni a pályázati pénzekből. „Az intézmény vezetősége mintegy „felhasználja” a magyar tagozatot, amikor az interetnikai hivatalokhoz folyamodik támogatásért. Ilyenkor is látszik, a magyar tagozat csak címke, olyan, mint a cápa az akváriumban: fel lehet mutatni, hogy van, de közben semmi joga nincsen” – mutatott rá Vadas. Arra is kitért, hogy

„Be kell adni a kérvényt, hogy meghívhasson valakit a tagozat, aztán a vezetőség eldönti, hogy lesz-e belőle valami. De színészt sem tudnak önállóan felvenni, kizárólag a vezetőség dönt erről is, a főiskolákkal sem tud a magyar tagozat önállóan kollaborálni, nem tudnak kiválasztani színészeket a bábszínészet szakon végzettek közül” – mondta el. Azt is kifejtette, míg a román tagozat az elmúlt években több ízben részt vehetett nemzetközi fesztiválokon, addig a magyar tagozat csak egyszer. „Amikor a magyar tagozathoz vendégművészek érkeztek pályázati pénzekből, a bábszínház az elszállásukat nem biztosította, a társulat tagjainak kellett elszállásolniuk őket” – sorolta.

Az angol nyelvű verzió egy részénél helytelen infók tűnnek fel, egy ausztrál társulatról szólóak, amik a honlap készítésekor a mintát jelentették” – ecsetelte a volt tagozatvezető.

Azt is felsorolta, az nem tűnik fel senkinek, hogy a magyar tagozat se március 15-én, se október 23-án nem szervezhetett semmit, mert az intézmény műsorpolitikája ezt nem tette lehetővé. „A turnékkal, a »tájolással« is baj van, mert csak olyan helyekre juthatnak el a produkciók, ahol van bevétel. Profitorientált a turnézás rendszere. Például érdemes megnézni Bánffyhunyad esetét: itt össze lehet szedni 60-70 gyereket, de annyiba kerül a terembér, hogy maximum 120 lej marad profitként. És a vezetőség azt mondja erre: 120 lejért nem turnézunk. A román tagozatnál persze más, mert több a gyerek, nagyobb a közönség, nekik megéri. Ráadásul ha a román tagozat játszik, akkor a magyar gyerekközönséget is odaterelik. Holott a saját kultúrájához mindenkinek joga van, etnikumtól függetlenül” – részletezte Vadas. Kifejtette, sajnos ez a „legcélravezetőbb” út afelé, hogy elfelejtsük a saját meseirodalmunkat, a saját kultúránkat.

A volt tagozatvezető arra is kitért, meglátása szerint a színházra, kultúrára való nevelés a bábszínházban kezdődik. „Ha a gyerek nem szokja meg a minőségi előadásokat, amelyek a saját kultúráját közvetítik a saját anyanyelvén, akkor majd felnőtt közönség nélkül fognak maradni a nagyszínházak” – mutatott rá. Úgy fogalmazott, az emberek nagy része azt hiszi, hogy a bábszínház műfajából kifolyólag „kicsi dolog”, holott ez nem igaz.

– mondta el Vadas.

– fogalmazott Vadas László. Mint mondta, azért vállalta, hogy ő beszél a nehézségekről a sajtónak, mert egyrészt tagozatvezető volt, több előadást rendezett a bábszínházban, másrészt már gyerekként szoros kapcsolata volt a kolozsvári bábszínházzal, ugyanakkor neki nincs veszítenivalója. „A színészek egy része meg van félemlítve. Olyan, a vezetőség által kitalált belső rendszabályok érvényesek, amik nem is törvényesek: például a munkatársaknak nem szabad beszélniük a sajtóval. Diktatórikus a belső rendszer, ami ellen nem tudnak semmit tenni a magyar tagozat alkalmazottai” – ecsetelte Vadas.

Rámutatott, Urmánczi Jenő, az intézmény bábszínésze, az Apropó Egyesület elnöke, a magyar tagozat volt tagozatvezetője szintén vállalja, hogy elmondja a problémákat a sajtótájékoztatón, annak tudatában, hogy talán felbontják emiatt a szerződését. Rámutatott, Erdély-szerte online és offline petíciót indítanak a helyzet megoldására, mert a Pucknál uralkodó áldatlan állapotok precedensértékűek is lehetnek. „Váradon sikerült különválasztani a magyar és román intézményt, ugyanabban az épületben vannak, és működik a dolog. Kolozsváron a magyar opera, magyar színház külön intézményként működik. A Puck magyar tagozata is szeretne önálló lenni” – mutatott rá.