
Elzárkóztak. A Puck Bábszínház magyar tagozata soha nem volt önálló, soha nem dönthetett a műsorpolitikáról, csak javaslatot tehetett
Fotó: Jakab Mónika
A kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata a román vezetésű intézmény szemében csupán olyan, mint egy címke, vagy mint a cápa az akváriumban: fel lehet mutatni, hogy létezik, közben semmi joga nincsen. A tagozat lassú, szisztematikus sorvasztó folyamatnak az elszenvedője, a régóta tartó áldatlan állapot megszüntetését a különválás, egy állami finanszírozású magyar bábszínház jelenti – mondta el a Krónikának Vadas László színházi rendező, a bábszínház több előadásának létrehozója, a magyar tagozat egykori vezetője.
2020. augusztus 18., 09:052020. augusztus 18., 09:05
2020. augusztus 18., 15:352020. augusztus 18., 15:35
Tarthatatlan a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatának helyzete: nincs főállású vezető, a műsorpolitikával, a társulat fejlődési irányával kapcsolatosan a magyar kultúrát és nyelvet nem ismerő, diszkriminatív, megalázó módon viselkedő vezetőség dönt.
– jelentette ki a Krónikának Vadas László színházi rendező, a Puck Bábszínház több előadásának létrehozója, a magyar tagozat volt tagozatvezetője.
Mint részletezte, a probléma nem új keletű, de mostanra ért el a 70 éve működő bábszínház magyar tagozata egy olyan pontra, hogy teljesen ellehetetlenült a munkája, működése.
– mondta Vadas. Példának hozta fel, hogy a vezetőség javaslattal állt elő, hogy a két tagozat közösen készítsen karácsonyi műsort, amelyben a Télapó szerepeljen.
„Nem ismerik a betlehemezés népszokását, rácsodálkoztak, hogy magyar nyelvterületen nem a Télapó jön karácsonykor, hanem az Angyal vagy a Jézuska. Holott a kulturális különbségeket nem lehet figyelmen kívül hagyni az előadások készítésekor. A vezetőség a magyar munkatársak nevét sem írja le helyesen, ezenkívül nincs a magyar tagozatnak közönségszolgálattal foglalkozó munkatársa, a román tagozatnak pedig van” – sorolta Vadas. Hozzátette, az irodalmi titkár nincs alárendelve a magyar tagozatvezetőnek, sőt a tagozatvezetői státus is furcsa: régebb úgy volt, hogy valamelyik színészt nevezték ki, hogy vezesse a tagozatot. A magyar társulatnak 10 színész tagja van, rajtuk kívül hangosító, világosító és két díszletmunkás dolgozik.
Vadas László színházi rendező, a Puck magyar tagozatának korábbi vezetője
Fotó: Facebook
Vadas László, aki egy évig vezette a magyar tagozatot, arról is beszámolt, rengeteg tagozatvezetőt cserélt az intézmény. Az utóbbi években, a mostani igazgató mandátuma alatt többek közt Szabó Jenő, Paul Sarvadi, Csűrös Réka, Urmánczi Jenő (két ízben) vezette a társulatot, jelenleg Varga Ibolya vezeti napi kétórás munkaidőben.
– fejtette ki.
Mint mondta, a felsorolt vezetőknek vagy ellehetetlenítették a munkáját, vagy kirúgták őket, vagy nem hosszabbították meg a szerződésüket. Olyan is volt, aki csak egy hónapig bírta. „Ami a lényeg: a bábszínház magyar tagozatának nincs önállósága, és határozottan érződik a diszkrimináció” – részletezte Vadas. Arra is kitért,
másként nem tudják megfizetni a rendezőket, a képzőművészeket, nem tudják biztosítani a honoráriumokat.
„A magyar előadások legnagyobb része pályázati pénzből jött létre. De a vezetőség már a pályázatból nyert pénzeket se akarja elfogadni, a bábszínház magyar tagozatát támogató Apropó Egyesület hiába pályázott a Bethlen Gábor Alapnál, az igazgató kijelentette: ő nem köteles egyesületekkel szerződést kötni. Ez érdekes, mert közben román egyesületekkel többel is szerződést köt” – mondta el Vadas László. Hozzátette, tavaly még elfogadtak pályázati pénzekből létrehozott előadásokat, idén már nem.
Holott nekik nem az a dolguk, hogy rendezzenek, közben a pályázati pénz épp erre van, de nem engedik használni” – részletezte.
A szakmai továbbképzésekről szólva kifejtette, korábban tartottak beszédtechnika-képzést, mozgásművészeti, ének- és hangképzést a bábszínészeknek – mindez nagyon fontos a bábművészetben, és ezt lehetne fedezni a pályázati pénzekből. „Az intézmény vezetősége mintegy „felhasználja” a magyar tagozatot, amikor az interetnikai hivatalokhoz folyamodik támogatásért. Ilyenkor is látszik, a magyar tagozat csak címke, olyan, mint a cápa az akváriumban: fel lehet mutatni, hogy van, de közben semmi joga nincsen” – mutatott rá Vadas. Arra is kitért, hogy
„Be kell adni a kérvényt, hogy meghívhasson valakit a tagozat, aztán a vezetőség eldönti, hogy lesz-e belőle valami. De színészt sem tudnak önállóan felvenni, kizárólag a vezetőség dönt erről is, a főiskolákkal sem tud a magyar tagozat önállóan kollaborálni, nem tudnak kiválasztani színészeket a bábszínészet szakon végzettek közül” – mondta el. Azt is kifejtette, míg a román tagozat az elmúlt években több ízben részt vehetett nemzetközi fesztiválokon, addig a magyar tagozat csak egyszer. „Amikor a magyar tagozathoz vendégművészek érkeztek pályázati pénzekből, a bábszínház az elszállásukat nem biztosította, a társulat tagjainak kellett elszállásolniuk őket” – sorolta.
A kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatának előadásai legnagyobb részt pályázati pénzekből valósulhattak meg
Fotó: Puck Bábszínház
Vadas László arról is beszélt, a román közönségszolgálatnak köszönhetően a plakátokon „uniformizált esztétikában” összemossák a magyar és román előadásokat, és nagyon alaposan meg kell nézni, hogy egy előadásról kiderüljön: magyar nyelvű.
Az angol nyelvű verzió egy részénél helytelen infók tűnnek fel, egy ausztrál társulatról szólóak, amik a honlap készítésekor a mintát jelentették” – ecsetelte a volt tagozatvezető.
Azt is felsorolta, az nem tűnik fel senkinek, hogy a magyar tagozat se március 15-én, se október 23-án nem szervezhetett semmit, mert az intézmény műsorpolitikája ezt nem tette lehetővé. „A turnékkal, a »tájolással« is baj van, mert csak olyan helyekre juthatnak el a produkciók, ahol van bevétel. Profitorientált a turnézás rendszere. Például érdemes megnézni Bánffyhunyad esetét: itt össze lehet szedni 60-70 gyereket, de annyiba kerül a terembér, hogy maximum 120 lej marad profitként. És a vezetőség azt mondja erre: 120 lejért nem turnézunk. A román tagozatnál persze más, mert több a gyerek, nagyobb a közönség, nekik megéri. Ráadásul ha a román tagozat játszik, akkor a magyar gyerekközönséget is odaterelik. Holott a saját kultúrájához mindenkinek joga van, etnikumtól függetlenül” – részletezte Vadas. Kifejtette, sajnos ez a „legcélravezetőbb” út afelé, hogy elfelejtsük a saját meseirodalmunkat, a saját kultúránkat.
A volt tagozatvezető arra is kitért, meglátása szerint a színházra, kultúrára való nevelés a bábszínházban kezdődik. „Ha a gyerek nem szokja meg a minőségi előadásokat, amelyek a saját kultúráját közvetítik a saját anyanyelvén, akkor majd felnőtt közönség nélkül fognak maradni a nagyszínházak” – mutatott rá. Úgy fogalmazott, az emberek nagy része azt hiszi, hogy a bábszínház műfajából kifolyólag „kicsi dolog”, holott ez nem igaz.
– mondta el Vadas.
"Fele apă, fele víz". A Puck honlapjánank magyar verziójában ez olvasható: "maghiara szekció, betöltés, kérem várjon"
Leszögezte, az áldatlan helyzetre az jelenthetne megoldást, ha a magyar tagozat különválna, és önálló intézményként működne. „Törekvésünk belekerült az RMDSZ nemrég kiadott városprogramjába is, de szeretnénk, ha politikai színezettől függetlenül nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély magyar közössége is támogatná a Kolozsvári Állami Magyar Bábszínház létrejöttét” –olvasható abban meghívóban, amelyben felkérik a sajtó munkatársait, hogy vegyenek részt a helyzetet ismertető mai tájékoztatón. Vadas László arra is kitért, a bábszínház fenntartóját, a Kolozs Megyei Tanácsot is többször felkeresték: minden egyes tagozatvezető odament a mandátuma elején, elmondta, hogy mik a tervek, sérelmek, problémák.
„Hála istennek most az RMDSZ vállalta, hogy segít megoldani az áldatlan helyzetet. Ha különválnánk a román tagozattól, az nem érintené hátrányosan őket, nem sérülne a műsor.
– fogalmazott Vadas László. Mint mondta, azért vállalta, hogy ő beszél a nehézségekről a sajtónak, mert egyrészt tagozatvezető volt, több előadást rendezett a bábszínházban, másrészt már gyerekként szoros kapcsolata volt a kolozsvári bábszínházzal, ugyanakkor neki nincs veszítenivalója. „A színészek egy része meg van félemlítve. Olyan, a vezetőség által kitalált belső rendszabályok érvényesek, amik nem is törvényesek: például a munkatársaknak nem szabad beszélniük a sajtóval. Diktatórikus a belső rendszer, ami ellen nem tudnak semmit tenni a magyar tagozat alkalmazottai” – ecsetelte Vadas.
Rámutatott, Urmánczi Jenő, az intézmény bábszínésze, az Apropó Egyesület elnöke, a magyar tagozat volt tagozatvezetője szintén vállalja, hogy elmondja a problémákat a sajtótájékoztatón, annak tudatában, hogy talán felbontják emiatt a szerződését. Rámutatott, Erdély-szerte online és offline petíciót indítanak a helyzet megoldására, mert a Pucknál uralkodó áldatlan állapotok precedensértékűek is lehetnek. „Váradon sikerült különválasztani a magyar és román intézményt, ugyanabban az épületben vannak, és működik a dolog. Kolozsváron a magyar opera, magyar színház külön intézményként működik. A Puck magyar tagozata is szeretne önálló lenni” – mutatott rá.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
1 hozzászólás