Meghalt 79 éves korában Radu Gabrea filmrendező, a román filmművészet egyik meghatározó alakja.
2017. február 10., 15:492017. február 10., 15:49
A csütörtök este elhunyt művészt a bukaresti Nottara Színházban ravatalozzák fel szombaton. Temetése vasárnap délután 2 órakor lesz a bukaresti Bellu temetőben. Részvétét fejezte ki Ionuț Vulpescu kulturális miniszter, aki úgy vélte, Radu Gabrea halála nagy veszteséget jelent a román filmművészet számára.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Radu Gabrea kiváló ember és művész volt, aki szerette az embereket, a fiatalokat, és különleges nagylelkűség jellemezte. „Filmjei révén sikerült megérteni azt a sajátos világot, amelyet a román kommunista hatalom el akart rejteni az ország lakossága elől” – idézte az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét.
Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben. A fővárosi építészeti egyetemen tanult 1960-ig, majd 1968-ban a Színház- és Filmművészeti Intézetben végzett. Másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, Homokhegyeken túl című filmjét Nicolae Ceaușescu volt román kommunista diktátor betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába, 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Radu Gabrea több filmjét láthatta a magyarországi közönség is, így a magyar–román koprodukcióban készült Gruber utazását, A lefejezett kakast, valamint két dokumentumfilmet, a Goldfaden örökségét és az Eladó zsidókat. 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner evangélikus lelkész azonos című regénye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!