Meghalt 79 éves korában Radu Gabrea filmrendező, a román filmművészet egyik meghatározó alakja.
2017. február 10., 15:492017. február 10., 15:49
A csütörtök este elhunyt művészt a bukaresti Nottara Színházban ravatalozzák fel szombaton. Temetése vasárnap délután 2 órakor lesz a bukaresti Bellu temetőben. Részvétét fejezte ki Ionuț Vulpescu kulturális miniszter, aki úgy vélte, Radu Gabrea halála nagy veszteséget jelent a román filmművészet számára.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Radu Gabrea kiváló ember és művész volt, aki szerette az embereket, a fiatalokat, és különleges nagylelkűség jellemezte. „Filmjei révén sikerült megérteni azt a sajátos világot, amelyet a román kommunista hatalom el akart rejteni az ország lakossága elől” – idézte az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét.
Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben. A fővárosi építészeti egyetemen tanult 1960-ig, majd 1968-ban a Színház- és Filmművészeti Intézetben végzett. Másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, Homokhegyeken túl című filmjét Nicolae Ceaușescu volt román kommunista diktátor betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába, 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Radu Gabrea több filmjét láthatta a magyarországi közönség is, így a magyar–román koprodukcióban készült Gruber utazását, A lefejezett kakast, valamint két dokumentumfilmet, a Goldfaden örökségét és az Eladó zsidókat. 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner evangélikus lelkész azonos című regénye.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!