Életének 74. évében, hosszas betegség után hétfő hajnalban elhunyt Oláh János József Attila-díjas költő, író és szerkesztő – közölte az MTI-vel a Magyar Írószövetség.
2016. július 25., 17:272016. július 25., 17:27
A Közel című regény, Az Örvényes partján és a Száműzött történetek című elbeszéléskötetek, a Kenyérpusztítók című dráma Babérkoszorú-díjas szerzője az 1960-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajújító alakja volt – idézi a közlemény Szentmártoni Jánost, a szervezet elnökét, aki kiemelte azt is: Oláh János a Magyar Írószövetség egyik leghűségesebb választmányi tagja, valamint Arany János Alapítványának elnöke is volt. „Végső küzdelmét méltósággal vívta, olyan bátran, mint ahogyan élt. Hiánya pótolhatatlan lesz. Irodalmi öröksége felbecsülhetetlen, példaértékű, nemzedékekre kiható munkásság” – fogalmazott Szentmártoni János.
A közlemény felidézi, hogy az 1942. november 24-én Nagyberkiben született Oláh János irodalmi pályája a legendás Kilencek alkotócsoport 1969-es Elérhetetlen föld című antológiájában indult, 1994-től a kortárs magyar irodalom meghatározó és számos tehetséget felkaroló lapjának és kiadójának, a Magyar Naplónak a vezetője volt.
Oláh János 1966-ban szerzett diplomát az ELTE magyar-népművelés szakán, majd 1971-1972-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképző szakát is. 1968-tól szabadfoglalkozású, 1970-től kultúrházban, 1973-75-ben pedig cselgáncsedzőként is dolgozott. Irodalmi pályája elindulását követően a Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője volt. Oláh János kulcsszerepet játszott a közmédia együttműködésével eddig hat alkalommal megrendezett, Versmaraton című költészet napi rendezvény szervezésében is.
Főbb művei közt tartják számon a Fordulópont (versek, 1972); a Visszatérés (regény, 1979); a Jel (versek, 1981); Az őrült (regény, 1983); a Nagyító fény (válogatott versek, 1991); a Vérszerződés (novellák, 2001); valamint a Por és hamu (versek, 2002) című köteteket is. Reflexiós, meditatív hangulatú regényeiben gyermekkori emlékeit dolgozta fel.
Munkásságáért 1994-ben József Attila-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2012-ben Márai Sándor-díjjal, 2014-ben pedig Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának rendes tagjává választották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!