Nyugtat. Donald Trump kijelentette, nem aggódik amiatt, hogy Oroszország NATO-tagállamokat támadhat meg
Fotó: Fehér Ház/Facebook
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
2026. augusztus 28., 10:422026. augusztus 28., 10:42
„Egyáltalán nem aggódom… Nincs semmi gond” – nyilatkozta Trump az Axiosnak, amikor a NATO-országok ellen irányuló esetleges orosz provokációról kérdezték.
„Ratcliffe félévente vagy évente egyszer találkozik orosz kollégájával. Nagyon jó a kapcsolatuk. Nem volt semmiféle üzenet, és nem történt semmi szokatlan” – mondta Trump.
Ezzel arra utalt, hogy több jelentős amerikai médium is olyan részleteket közölt Ratcliffe útjáról, amelyek eltérnek attól, ahogyan Trump jellemezte a látogatást, miközben az ukrajnai háború befejezésére irányuló közvetítési erőfeszítések megrekedtek.
Mint megírtuk, a Wall Street Journal és a Politico arról számolt be, hogy
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A New York Times (NYT) viszont arról számolt be, hogy Ratcliffe közölte az orosz tisztségviselőkkel: Moszkva katonai és gazdasági helyzete romlik, és sürgette Oroszországot, hogy kezdjen komoly tárgyalásokat az ukrajnai háború befejezéséről.
A NYT beszámolója hozzátette, hogy a CIA elemzői már régóta kétségbe vonják, vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadói őszinte értékelést adnak-e az elnöknek a háború alakulásáról és áldozatairól.
Egyes tisztségviselők úgy vélték, hogy Putyin – aki maga is volt hírszerző tiszt – a CIA igazgatójától érkező üzenetet sürgetőbbnek és hitelesebbnek fogja tekinteni, mint egy alacsonyabb szintű diplomáciai csatornákon keresztül közvetítettet.
Más amerikai médiaorgánumok további részleteket közöltek a látogatásról, köztük friss hírszerzési információkat, amelyek szerint
– írta a Washington Post.
Ratcliffe arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai helyzet további eszkalálódása visszaüthet – számolt be a Post.
Az Egyesült Államok arra kérte Ukrajnát, hogy Ratcliffe oroszországi látogatása alatt ne támadja meg Moszkvát vagy Szentpétervárot – közölte egy másik, a helyzetet jól ismerő forrás a Kyiv Independenttel kedden.
A nyilvánosan elérhető repüléskövetési adatok szerint Ratcliffe Lettországból indult útnak Moszkvába.
A CIA-igazgató a mintegy nyolcórás látogatás során nem találkozott Putyinnal, és ugyanazon az amerikai katonai C-17-es repülőgépen távozott Moszkvából, amellyel érkezett.
Eközben
annak ellenére, hogy a média arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzési vezető figyelmeztette Moszkvát a NATO-t célzó lehetséges provokációkra.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
„Az Oroszország által jelentett fenyegetést és a NATO ellen irányuló lehetséges provokációkat komolyan kell venni, és pontosan ezt teszik a szövetségesek” – nyilatkozta Margus Tsahkna észt külügyminiszter a Kyiv Independentnek.
„Ébernek kell maradnunk, de Észtország fenyegetésértékelése nem változott.”
Szavaihoz a közösségi médiában csatlakozott lett kollégája, Baiba Braze is, aki hozzátette: „NATO-szövetségeseinkkel együtt megteszünk minden szükséges intézkedést biztonságunk megerősítése érdekében.”
Andris Kulbergs lett miniszterelnök még határozottabban lépett fel a félelmek eloszlatása érdekében.
A Lettországra nehezedő katonai fenyegetés mértéke nem változott. A Lettországot érintő közvetlen katonai invázió kockázata jelenleg alacsony” – mondta Kulbergs.
„Az esetleges fenyegetésre való felkészültség nem azonos a közvetlen fenyegetéssel. Ezt a két dolgot nem szabad összekeverni” – tette hozzá.
A lett miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a biztonsági helyzetet nem szabad a választási kampány témájává tenni. Lettországban október 3-án választanak új parlamentet.
Ukrajna nyilvánosságra hozta a legfrissebb hírszerzési információkat Oroszország mozgósítási terveiről
Oroszország 2026–2027-ben 600 000 újonc mozgósítását tervezi, mivel az ukrajnai háborúval kapcsolatos növekvő elégedetlenség miatt csökken azok száma, akik önként jelentkeznek – közölte az ukrán elnöki hivatal csütörtökön.
A hivatal egy hírszerzési tisztségviselők által tartott tájékoztatón elhangzottak alapján kiadott közleményében kifejtette, hogy a mozgósítás célja idén 300 000, jövőre pedig további 300 000 ember mozgósítása. „Oroszország politikai vezetése a további mozgósítási hullámot válaszként tekinti arra, hogy az agresszor állam elvesztette a kezdeményezést a háborúban, a fronton folyamatosan nőnek a személyi veszteségek, és a régiókban jelentősen lelassult a szerződéses toborzás” – közölte a hivatal. Oroszország Ukrajna elleni inváziója óta Moszkva mindössze egyszer folyamodott kényszeres mozgósításhoz a hadsereg létszámának pótlására: 2022 őszén, amikor az egymást követő ukrán ellentámadások sikerei Oroszország védelmi vonalainak szélesebb körű összeomlásával fenyegettek.
Moldova a szomszédos Ukrajna és Románia vezetőivel közösen ünnepelte függetlensége kikiáltásának 35. évfordulóját
Moldova két szomszédja, Ukrajna és Románia vezetőivel közösen ünnepelte csütörtökön függetlensége kikiáltásának 35. évfordulóját Chișinăuban.
Maia Sandu moldovai, Volodimir Zelenszkij ukrán és Nicușor Dan román elnök az Ukrajna ellen indított, mellékhatásaiban Moldovát és Romániát is érintő orosz agresszióval szembeni szolidaritásukat, együttműködésüket és országaik európai elkötelezettségét hangoztatta a háromoldalú találkozó után tartott, a román elnöki hivatal által is élőben közvetített közös sajtónyilatkozat alkalmával.
Sandu leszögezte: Moldovát nem fogják megfélemlíteni az orosz drónok rendszeres légtérsértései, és a moldovai polgárok egyértelművé tették, hogy az Európai Unióhoz akarnak tartozni. Rámutatott: Moldovának szerencséje volt szomszédaival: az időközben NATO- és európai uniós taggá vált Románia mindig kiállt mellette az európai integráció felé vezető úton, és bebizonyította, hogy „az út járható”, Ukrajna pedig hősies ellenállásával „távol tartja az orosz agresszort a moldovaiak otthonától”.
A moldovai elnök országa biztonsága és az ukrán nép hősiessége iránti elismeréséül a legmagasabb állami kitüntetéssel, a Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki az ukrán elnököt.
Zelenszkij kiemelte: amikor egy állam Oroszországgal határos, össze kell fognia a többi szomszédjával, hogy meg tudja védeni biztonságát. Megjegyezte:
Moldova függetlenségi ünnepén is 11 légiriadó volt Ukrajnában, és a Shahed drónokkal, valamint ballisztikus rakétákkal elindított orosz támadások mindennaposak országában.
Az ukrán elnök megköszönte Románia és Moldova támogatását, és leszögezte: továbbra is segíteni fogják egymást, és a három ország együtt lesz az Európai Unióban.
Dan Moldova és Románia közös nyelvével, történelmével és szellemi örökségével magyarázta a két ország közti különleges kapcsolatokat, amelyeket az energetikai és a közlekedési infrastruktúra további közös fejlesztésével, a kulturális együttműködés folytatásával akarnak fejleszteni. Rámutatott: Románia egyebek mellett arra használja az európai uniós SAFE hitelkeretet, hogy autópálya-hálózata elérje az ukrán és a moldovai határt.
Románia határozottan elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, stratégiai partnerséget kötött Ukrajnával, amely nemcsak a biztonsági együttműködést szolgálja, hanem lehetővé teszi, hogy ismét összeüljön a kisebbségi vegyesbizottság – tette hozzá.
Románia támogatja Ukrajna és Moldova csatlakozását az Európai Unióhoz – tette hozzá a román államfő.
A moldovai, az ukrán és a román elnök a sajtótájékoztató után Chișinău főterén köszöntötte az ország függetlensége kikiáltásának évfordulóját ünneplő tömeget.
A chișinăui parlament a Szovjetunió felbomlása idején, 1991. augusztus 27-én fogadta el Moldova függetlenségi nyilatkozatát.
Egy ukrán és egy lett állampolgárt vettek vizsgálati fogságba a kelet-szlovákiai dróngyártó üzem elleni gyújtogatási kísérlet ügyében
Az eperjesi járási bíróság egy ukrán és egy lett állampolgárt helyezett vizsgálati fogságba csütörtökön annak a kelet-szlovákiai dróngyártó üzem ellen tervezett gyújtogatási kísérletnek az ügyében, amelynek meghiúsításáról a hét elején számoltak be a szlovák hatóságok.
A két letartóztatott külföldi ellen megrendelésre, bűnrészességben elkövetett általános veszélyeztetés miatt indítottak eljárást a szlovák hatóságok – jelentette az ügyben illetékes eperjesi bíróságra hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség alapján az MTI.
A Reuters jelentése szerint az ügy harmadik gyanúsítottját, egy 26 éves lett férfit európai elfogatóparancs alapján már korábban a németországi Hamburgban őrizetbe vették, ő jelenleg a kiadatási kérelem alapján indított eljárásban várható döntésre vár.
A szlovák hatóságok közlése szerint a meghiúsított gyújtogatási kísérlet egy kelet-szlovákiai dróngyártó üzem ellen irányult volna, annak tervét a szlovák titkosszolgálat (SIS) és a katonai hírszerzés operatív információi alapján, az eperjesi kerületi rendőrség közreműködésével sikerült leleplezni, illetve szervezőit elfogni. A tervezett gyújtogatási kísérlet, amennyiben az megvalósul, rendkívül jelentős anyagi károkat okozhatott volna, valamint a gyártóüzemben a támadás tervezett idején dolgozó mintegy 70 alkalmazott testi épségét is veszélybe sodorta volna. A gyártóüzem értékét több tízmillió euróra becsülték.
A gyújtogatási kísérlet tervezői elleni rendőrségi akció során nagy mennyiségű gyúlékony anyagot, mobiltelefonokat, egy kamerát és egy kézzel írt végrehajtási tervet, valamint más eszközöket is lefoglaltak a hatóságok. A tervezett támadás időpontjáról nem tett közzé információkat a rendőrség.
Ugyanakkor az eperjesi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva csütörtökön a Reuters azt írta: a támadásnak egy Ukrajnában alapított cég, a Skyeton gyártóüzeme volt a célpontja.
Bár a tervezett támadás elkövetőinek indítékáról mindezidáig hivatalos közlések nem kerültek napvilágra, és a letartóztatott személyek sem nevezték meg állítólagos megbízóikat, a brit Reuters egy neki küldött nyilatkozatra hivatkozva arról számolt be, hogy a tervezett támadásért egy magukat „Globális polgárok a háború ellen - 1984” nevet viselő csoport vállalt felelősséget. Ezt az állítást a szlovák belügyminisztérium nem kívánta kommentálni.
Az üggyel kapcsolatban Peter Pellegrini szlovák államfő a hárompárti szlovák kormánykoalíció második legnagyobb pártjának, a Hangnak (Hlas) a korábbi elnöke csütörtökön arra szólította fel a Robert Fico vezette kabinetet, hogy legközelebbi ülésén tűzze napirendre a tervezett támadás ügyét és a helyzetet „ne értékelje alul és foglalkozzon a további lehetséges támadások kockázataival”.
Peter Pellegrini bejelentésére reagálva csütörtökön kiadott közleményében a szlovák országos rendőrfőkapitányság azt írta: a meghiúsított támadással összefüggésben a biztonság szintjét erősítendő „elvárható megelőző intézkedéseket” foganatosítottak és az ügyet továbbra is intenzíven vizsgálják.
Flamingo-raktárra mért csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Dróncsapást mért az orosz hadsereg a Stellar Jet cég egyik Kijev megyei raktárkomplexumára, amelyben Flamingo típusú nagy hatótávolságú manőverező repülőgépeket és rakétahajtómű-üzemanyagot tároltak, Odessza kikötőjében pedig hat hadianyagraktárt támadtak – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A Belgorod megyei Sebekinóban csütörtök este egy mentőápoló életét vesztette, további négy ember pedig megsebesült egy mentőautóra mért ukrán dróncsapás következtében.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy az ukrán fél az év eleje óta mind gyakrabban mér csapásokat autóbuszokra. A diplomata szerint csütörtökig 170 buszt ért támadás, aminek következtében 43-an életüket vesztették, 329-en pedig megsebesültek, köztük 17 gyermek és fiatalkorú.
Egy logisztikai központot és egy hipermarketet is orosz dróntámadás ért Ukrajnában
Kijev közelében megsemmisült a Nova Posta piacvezető ukrán magán logisztikai és expressz csomagküldő vállalat elosztóközpontja, Zaporizzsjában pedig találat érte az Epicentr barkács- és építőanyag-áruházlánc egyik hipermarketét, civil áldozatai is vannak a dróncsapásoknak – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Péntekre virradóra a Kijev közelében található Bilohorodkai kistérséget több dróncsapás érte, amelyekben megsemmisült a Nova Posta vállalat elosztóközpontja – tette közzé Anton Ovszijenko polgármester a Facebookon. A vállalat sajtószolgálata azt közölte, hogy a dolgozók közül senki sem sebesült meg, az ügyfeleknek pedig megtérítik a megsemmisült küldemények bejelentett értékét.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában az eddigi adatok szerint négyen megsebesültek az egyik Epicentr barkácsáruházat ért újabb dróntámadásban, mintegy kétezer négyzetméteren lángok csaptak fel – számolt be Ivan Fedorov katonai kormányzó a Telegramon.
Az ország északi részén fekvő Szumit irányított légibombákkal támadták az orosz csapatok, egy ember meghalt, heten pedig megsebesültek, közülük négyen kórházi kezelésre szorulnak – tudatta Oleh Hrihorov katonai kormányzó a Telegramon. Lakóépületek és civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg, a mentőcsapatok két embert a romok alól szabadítottak ki – jelentette az állami katasztrófavédelem sajtószolgálata.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg 164 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra. A légvédelem 137 drónt megsemmisített az ország északi, déli, középső és keleti régióiban. Tizenhat helyszínen találatokat regisztráltak, további 4 esetben pedig roncsok lezuhanását jelentették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!