
Életének 74. évében, hosszas betegség után hétfő hajnalban elhunyt Oláh János József Attila-díjas költő, író és szerkesztő – közölte az MTI-vel a Magyar Írószövetség.
2016. július 25., 17:272016. július 25., 17:27
A Közel című regény, Az Örvényes partján és a Száműzött történetek című elbeszéléskötetek, a Kenyérpusztítók című dráma Babérkoszorú-díjas szerzője az 1960-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajújító alakja volt – idézi a közlemény Szentmártoni Jánost, a szervezet elnökét, aki kiemelte azt is: Oláh János a Magyar Írószövetség egyik leghűségesebb választmányi tagja, valamint Arany János Alapítványának elnöke is volt. „Végső küzdelmét méltósággal vívta, olyan bátran, mint ahogyan élt. Hiánya pótolhatatlan lesz. Irodalmi öröksége felbecsülhetetlen, példaértékű, nemzedékekre kiható munkásság” – fogalmazott Szentmártoni János.
A közlemény felidézi, hogy az 1942. november 24-én Nagyberkiben született Oláh János irodalmi pályája a legendás Kilencek alkotócsoport 1969-es Elérhetetlen föld című antológiájában indult, 1994-től a kortárs magyar irodalom meghatározó és számos tehetséget felkaroló lapjának és kiadójának, a Magyar Naplónak a vezetője volt.
Oláh János 1966-ban szerzett diplomát az ELTE magyar-népművelés szakán, majd 1971-1972-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképző szakát is. 1968-tól szabadfoglalkozású, 1970-től kultúrházban, 1973-75-ben pedig cselgáncsedzőként is dolgozott. Irodalmi pályája elindulását követően a Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője volt. Oláh János kulcsszerepet játszott a közmédia együttműködésével eddig hat alkalommal megrendezett, Versmaraton című költészet napi rendezvény szervezésében is.
Főbb művei közt tartják számon a Fordulópont (versek, 1972); a Visszatérés (regény, 1979); a Jel (versek, 1981); Az őrült (regény, 1983); a Nagyító fény (válogatott versek, 1991); a Vérszerződés (novellák, 2001); valamint a Por és hamu (versek, 2002) című köteteket is. Reflexiós, meditatív hangulatú regényeiben gyermekkori emlékeit dolgozta fel.
Munkásságáért 1994-ben József Attila-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2012-ben Márai Sándor-díjjal, 2014-ben pedig Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának rendes tagjává választották.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!