Kozma Dezső professzor a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte
Elhunyt 87 éves korában Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész professzor, az erdélyi-partiumi és egyetemes magyar tudományos élet kiemelkedő alakja – közölte hétfőn honlapján a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), amelynek Kozma Dezső oktatója volt.
2023. február 06., 11:282023. február 06., 11:28
2023. február 06., 11:412023. február 06., 11:41
Kozma Dezső 1935. november 6-án született a Szilágy megyei Középlakon, 1958-ban végzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom szakán. Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Székely Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológiai tudományok doktora lett 1971-ben, a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte. Több mint négy évtizeden keresztül volt a kolozsvári bölcsészkar oktatója.
Amint a PKE közleménye felidézi, kolozsvári egyetemi pályáját követően érkezett a nagyváradi intézménybe, abban az időszakban, amikor a Sulyok István Főiskolából kinövő, számtalan akadállyal szembesülő intézménynek talán a leginkább szüksége volt az útjukat már bejárt és harcukat már megharcolt nagyformátumú személyiségek támogatására. „Megtehette volna, hogy hetvenedik életévéhez közeledve, több mint húsz könyv és több száz tanulmány szerzőjeként, olyan irodalomtörténeti munkák és tankönyvek megalkotójaként, amelyeken nemzedékek nőttek fel a letűnt rendszer szellemiekben-lelkiekben is ínséges időszakában, inkább a jól megérdemelt pihenést és saját tudományos pályájának kiteljesítését tekinti fontosabbnak. Ő azonban, talán megérezve, hogy személyes segítsége mennyire fontos a rendszerváltás utáni első önálló magyar egyetem számára, habozás nélkül igent mondott a nagyváradi meghívásra és mellénk állt.
töretlenül szolgálta a partiumi magyar egyetemépítés ügyét” – olvasható a közleményben.
Kozma Dezső fontosabb publikációi: Magyar irodalom a századfordulón. Egyetemi jegyzet, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 1978., Magyar irodalom a XIX. század második felében (1849-1905). Pedagógiai és Didaktikai Könyvkiadó, Bukarest, 1980. Koltói ősz. Petőfi Júliája. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1985.
A Koltói ősz tehát nemcsak irodalomtörténeti szakkönyv, hanem a nagyközönséghez szóló, emberi sorsokat idéző, múltébresztő olvasmány is. További munkái: Ady Endre. Aranyhal Kiadó, Budapest, 2002., Irodalom – korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!