Kozma Dezső professzor a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte
Elhunyt 87 éves korában Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész professzor, az erdélyi-partiumi és egyetemes magyar tudományos élet kiemelkedő alakja – közölte hétfőn honlapján a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), amelynek Kozma Dezső oktatója volt.
2023. február 06., 11:282023. február 06., 11:28
2023. február 06., 11:412023. február 06., 11:41
Kozma Dezső 1935. november 6-án született a Szilágy megyei Középlakon, 1958-ban végzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom szakán. Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Székely Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológiai tudományok doktora lett 1971-ben, a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte. Több mint négy évtizeden keresztül volt a kolozsvári bölcsészkar oktatója.
Amint a PKE közleménye felidézi, kolozsvári egyetemi pályáját követően érkezett a nagyváradi intézménybe, abban az időszakban, amikor a Sulyok István Főiskolából kinövő, számtalan akadállyal szembesülő intézménynek talán a leginkább szüksége volt az útjukat már bejárt és harcukat már megharcolt nagyformátumú személyiségek támogatására. „Megtehette volna, hogy hetvenedik életévéhez közeledve, több mint húsz könyv és több száz tanulmány szerzőjeként, olyan irodalomtörténeti munkák és tankönyvek megalkotójaként, amelyeken nemzedékek nőttek fel a letűnt rendszer szellemiekben-lelkiekben is ínséges időszakában, inkább a jól megérdemelt pihenést és saját tudományos pályájának kiteljesítését tekinti fontosabbnak. Ő azonban, talán megérezve, hogy személyes segítsége mennyire fontos a rendszerváltás utáni első önálló magyar egyetem számára, habozás nélkül igent mondott a nagyváradi meghívásra és mellénk állt.
töretlenül szolgálta a partiumi magyar egyetemépítés ügyét” – olvasható a közleményben.
Kozma Dezső fontosabb publikációi: Magyar irodalom a századfordulón. Egyetemi jegyzet, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 1978., Magyar irodalom a XIX. század második felében (1849-1905). Pedagógiai és Didaktikai Könyvkiadó, Bukarest, 1980. Koltói ősz. Petőfi Júliája. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1985.
A Koltói ősz tehát nemcsak irodalomtörténeti szakkönyv, hanem a nagyközönséghez szóló, emberi sorsokat idéző, múltébresztő olvasmány is. További munkái: Ady Endre. Aranyhal Kiadó, Budapest, 2002., Irodalom – korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!