Kozma Dezső professzor a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte
Elhunyt 87 éves korában Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész professzor, az erdélyi-partiumi és egyetemes magyar tudományos élet kiemelkedő alakja – közölte hétfőn honlapján a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), amelynek Kozma Dezső oktatója volt.
2023. február 06., 11:282023. február 06., 11:28
2023. február 06., 11:412023. február 06., 11:41
Kozma Dezső 1935. november 6-án született a Szilágy megyei Középlakon, 1958-ban végzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom szakán. Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Székely Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológiai tudományok doktora lett 1971-ben, a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte. Több mint négy évtizeden keresztül volt a kolozsvári bölcsészkar oktatója.
Amint a PKE közleménye felidézi, kolozsvári egyetemi pályáját követően érkezett a nagyváradi intézménybe, abban az időszakban, amikor a Sulyok István Főiskolából kinövő, számtalan akadállyal szembesülő intézménynek talán a leginkább szüksége volt az útjukat már bejárt és harcukat már megharcolt nagyformátumú személyiségek támogatására. „Megtehette volna, hogy hetvenedik életévéhez közeledve, több mint húsz könyv és több száz tanulmány szerzőjeként, olyan irodalomtörténeti munkák és tankönyvek megalkotójaként, amelyeken nemzedékek nőttek fel a letűnt rendszer szellemiekben-lelkiekben is ínséges időszakában, inkább a jól megérdemelt pihenést és saját tudományos pályájának kiteljesítését tekinti fontosabbnak. Ő azonban, talán megérezve, hogy személyes segítsége mennyire fontos a rendszerváltás utáni első önálló magyar egyetem számára, habozás nélkül igent mondott a nagyváradi meghívásra és mellénk állt.
töretlenül szolgálta a partiumi magyar egyetemépítés ügyét” – olvasható a közleményben.
Kozma Dezső fontosabb publikációi: Magyar irodalom a századfordulón. Egyetemi jegyzet, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 1978., Magyar irodalom a XIX. század második felében (1849-1905). Pedagógiai és Didaktikai Könyvkiadó, Bukarest, 1980. Koltói ősz. Petőfi Júliája. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1985.
A Koltói ősz tehát nemcsak irodalomtörténeti szakkönyv, hanem a nagyközönséghez szóló, emberi sorsokat idéző, múltébresztő olvasmány is. További munkái: Ady Endre. Aranyhal Kiadó, Budapest, 2002., Irodalom – korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!