
Nyolcvanhat éves korában hétfőn Kolozsváron elhunyt Almási István Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
2021. március 08., 21:302021. március 08., 21:30
2021. március 08., 22:532021. március 08., 22:53
Almási István az erdélyi magyar népzenekutatás első számú szaktekintélye volt, aki igen nehéz körülmények között a legmagasabb szakmai és erkölcsi igényeket kielégítő tudományos életművet hozott létre – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia. Almási Istvánt az MMA saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Almási István 1934. december 8-án született Kolozsváron.
Tudományos kutatóként ő vitte és képviselte – sokszor egymaga – az erdélyi magyar népzenetudomány ügyét. Az archívumot csaknem hatezer dallam gyűjtésével és lejegyzésével gazdagította, hiánypótló szilágysági monográfiái mellett számos más kiadvány szerzője, társszerkesztője, szerkesztője vagy lektora volt – emlékezik a kutatóra az MMA közleménye.
Főleg azokon a tájakon folytatott kutatásokat, amelyek népzenéje korábban egyáltalán nem, illetve csak elenyészően csekély mértékben vált ismertté, így a többi között az Érmelléken, a Szilágyságban, a Lápos mentén, Aranyosszéken, a Nyárádmentén, a Kis-Küküllő-Maros közén, a Homoród mentén és Háromszéken. Tudományos vizsgálódásai kiváltképpen a népi dallamok osztályozási, rendszerezési és tipológiai kérdéseire, az etnikai kölcsönhatásokra, a népdalgyűjtés módszertani problémáira és az erdélyi népzenekutatás történetére irányultak.
Tizenegy könyve jelent meg (részben társszerzőkkel) az Irodalmi, a Kriterion, az Európa Könyvkiadónál, valamint az Európai Tanulmányok Alapítvány Kiadójánál, legutóbb pedig gyűjteményes kötete az MMA Kiadónál. 157 tanulmányt, cikket és könyvismertetést közölt tudományos és művelődési kiadványokban. 166 előadást tartott tudományos tanácskozásokon, közművelődési fórumokon és oktatási intézmények rendezvényein népzenetudományi, zenetörténeti, valamint egyházzenei kérdésekről Magyarországon, Romániában, Ausztriában és Németországban.
Fotó: Püskikiadó.hu
Almási István tudományos munkájával párhuzamosan egyházzenészként és karvezetőként is működött, nyugdíjba vonulása után pedig az erdélyi magyar felsőfokú képzés intézményeiben vállalta a zenei folklorisztika oktatását – idézi fel a Magyar Művészeti Akadémia közleménye.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!