
Fotó: Szigligeti Színház
Nyolcvanhét éves korában Budapesten elhunyt Balla Miklós kiváló karakterszínész, aki 29 évig volt a Szigligeti Színház tagja – adta hírül vasárnap a nagyváradi teátrum.
2022. augusztus 21., 14:372022. augusztus 21., 14:37
2022. augusztus 21., 14:382022. augusztus 21., 14:38
Balla Miklós Nagyszebenben született 1935. június 4-én. Híres színészdinasztia leszármazottja volt: édesanyja, Somogyi Nusi korán elhunyt, így őt a nagyszülei nevelték. Nagyapja, Somogyi Béla a 40-es években a Szigligeti Színház intendánsa volt, így bent laktak a színházban, ezért a gyerek Miklós úgymond a színház világában nőtt fel és élt. Nagyon sokat mesélt arról a világról és a kor kiemelkedő váradi színészeiről.
Színészi diplomáját Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán 1957-ben szerezre. Rögtön Nagyváradra került, ahol szerepek sokaságát játszotta. „Rövid időn belül a társulat egyik legjobb karakterszínészévé nőtte ki magát, a közönség egyik kedvencévé vált, aki főleg vígjátékokban remekelt” – méltatja Balla Miklóst a Szigligeti Színház nevében Hajdu Géza színművész. Kiváló jellemformáló ereje volt, ezért a drámai szerepekben is megállta a helyét, de a zenés műfajokban is remekelt.
Főbb szerepei: Dorogi Sanyi (Légy jó mindhalálig), Babcsinszkij (A revizor), Tiribi (A néma levente), Krehl ezredes (Olympia), Főeunuch (Gül baba), Csacsály (Majd a papa), Mircse (Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Fütyei (Anyám könnyű álmot ígér), Pristanda, rendőr (Az elveszett levél), Doma (A bosszúálló kapus), Egérkirály (Trón alatt a király), 4-es obsitos (Ősvigasztalás), Gerő (Stílbútor és fakereszt), Mixi gróf (Mágnás Miska), Tiborc (Bánk bánk). Végül Brecht művének, a Svejk a második világháborúban címszerepében alkotott maradandót, Szabó József rendezésében. Minden alakítását az érzelmi-indulati telítettség jellemezte, még a Színművészeti Lexikon szerint is.
Balla Miklós 1986 áprilisában települt át Budapestre, ahol a Népszínház tagja lett. „Hiányát sokáig éreztük Váradon. Jellegzetes alakja, emberi, kollegiális megnyilvánulásai, magatartása okáig élni fog emlékeinkben. Balla Miklós úgy hozzátartozott a színházhoz, mint maga a színpad, a függönyök, a zsöllye, a páholyok, a kanapék a társalgóból, az öltözői tükrök. Halálával nemcsak egy nagy színészdinasztia utolsó tagját veszítettük el, hanem egy nagyszerű kollégát és embert is. Nyugodjék békében, emléke legyen áldott! Ezúton fejezzük ki részvétünket fiának, Ottónak, és a gyászoló családnak!” – olvasható a nekrológban.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
szóljon hozzá!