
Fotó: Szigligeti Színház
Nyolcvanhét éves korában Budapesten elhunyt Balla Miklós kiváló karakterszínész, aki 29 évig volt a Szigligeti Színház tagja – adta hírül vasárnap a nagyváradi teátrum.
2022. augusztus 21., 14:372022. augusztus 21., 14:37
2022. augusztus 21., 14:382022. augusztus 21., 14:38
Balla Miklós Nagyszebenben született 1935. június 4-én. Híres színészdinasztia leszármazottja volt: édesanyja, Somogyi Nusi korán elhunyt, így őt a nagyszülei nevelték. Nagyapja, Somogyi Béla a 40-es években a Szigligeti Színház intendánsa volt, így bent laktak a színházban, ezért a gyerek Miklós úgymond a színház világában nőtt fel és élt. Nagyon sokat mesélt arról a világról és a kor kiemelkedő váradi színészeiről.
Színészi diplomáját Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán 1957-ben szerezre. Rögtön Nagyváradra került, ahol szerepek sokaságát játszotta. „Rövid időn belül a társulat egyik legjobb karakterszínészévé nőtte ki magát, a közönség egyik kedvencévé vált, aki főleg vígjátékokban remekelt” – méltatja Balla Miklóst a Szigligeti Színház nevében Hajdu Géza színművész. Kiváló jellemformáló ereje volt, ezért a drámai szerepekben is megállta a helyét, de a zenés műfajokban is remekelt.
Főbb szerepei: Dorogi Sanyi (Légy jó mindhalálig), Babcsinszkij (A revizor), Tiribi (A néma levente), Krehl ezredes (Olympia), Főeunuch (Gül baba), Csacsály (Majd a papa), Mircse (Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Fütyei (Anyám könnyű álmot ígér), Pristanda, rendőr (Az elveszett levél), Doma (A bosszúálló kapus), Egérkirály (Trón alatt a király), 4-es obsitos (Ősvigasztalás), Gerő (Stílbútor és fakereszt), Mixi gróf (Mágnás Miska), Tiborc (Bánk bánk). Végül Brecht művének, a Svejk a második világháborúban címszerepében alkotott maradandót, Szabó József rendezésében. Minden alakítását az érzelmi-indulati telítettség jellemezte, még a Színművészeti Lexikon szerint is.
Balla Miklós 1986 áprilisában települt át Budapestre, ahol a Népszínház tagja lett. „Hiányát sokáig éreztük Váradon. Jellegzetes alakja, emberi, kollegiális megnyilvánulásai, magatartása okáig élni fog emlékeinkben. Balla Miklós úgy hozzátartozott a színházhoz, mint maga a színpad, a függönyök, a zsöllye, a páholyok, a kanapék a társalgóból, az öltözői tükrök. Halálával nemcsak egy nagy színészdinasztia utolsó tagját veszítettük el, hanem egy nagyszerű kollégát és embert is. Nyugodjék békében, emléke legyen áldott! Ezúton fejezzük ki részvétünket fiának, Ottónak, és a gyászoló családnak!” – olvasható a nekrológban.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!