
Fotó: Szigligeti Színház
Nyolcvanhét éves korában Budapesten elhunyt Balla Miklós kiváló karakterszínész, aki 29 évig volt a Szigligeti Színház tagja – adta hírül vasárnap a nagyváradi teátrum.
2022. augusztus 21., 14:372022. augusztus 21., 14:37
2022. augusztus 21., 14:382022. augusztus 21., 14:38
Balla Miklós Nagyszebenben született 1935. június 4-én. Híres színészdinasztia leszármazottja volt: édesanyja, Somogyi Nusi korán elhunyt, így őt a nagyszülei nevelték. Nagyapja, Somogyi Béla a 40-es években a Szigligeti Színház intendánsa volt, így bent laktak a színházban, ezért a gyerek Miklós úgymond a színház világában nőtt fel és élt. Nagyon sokat mesélt arról a világról és a kor kiemelkedő váradi színészeiről.
Színészi diplomáját Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán 1957-ben szerezre. Rögtön Nagyváradra került, ahol szerepek sokaságát játszotta. „Rövid időn belül a társulat egyik legjobb karakterszínészévé nőtte ki magát, a közönség egyik kedvencévé vált, aki főleg vígjátékokban remekelt” – méltatja Balla Miklóst a Szigligeti Színház nevében Hajdu Géza színművész. Kiváló jellemformáló ereje volt, ezért a drámai szerepekben is megállta a helyét, de a zenés műfajokban is remekelt.
Főbb szerepei: Dorogi Sanyi (Légy jó mindhalálig), Babcsinszkij (A revizor), Tiribi (A néma levente), Krehl ezredes (Olympia), Főeunuch (Gül baba), Csacsály (Majd a papa), Mircse (Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Fütyei (Anyám könnyű álmot ígér), Pristanda, rendőr (Az elveszett levél), Doma (A bosszúálló kapus), Egérkirály (Trón alatt a király), 4-es obsitos (Ősvigasztalás), Gerő (Stílbútor és fakereszt), Mixi gróf (Mágnás Miska), Tiborc (Bánk bánk). Végül Brecht művének, a Svejk a második világháborúban címszerepében alkotott maradandót, Szabó József rendezésében. Minden alakítását az érzelmi-indulati telítettség jellemezte, még a Színművészeti Lexikon szerint is.
Balla Miklós 1986 áprilisában települt át Budapestre, ahol a Népszínház tagja lett. „Hiányát sokáig éreztük Váradon. Jellegzetes alakja, emberi, kollegiális megnyilvánulásai, magatartása okáig élni fog emlékeinkben. Balla Miklós úgy hozzátartozott a színházhoz, mint maga a színpad, a függönyök, a zsöllye, a páholyok, a kanapék a társalgóból, az öltözői tükrök. Halálával nemcsak egy nagy színészdinasztia utolsó tagját veszítettük el, hanem egy nagyszerű kollégát és embert is. Nyugodjék békében, emléke legyen áldott! Ezúton fejezzük ki részvétünket fiának, Ottónak, és a gyászoló családnak!” – olvasható a nekrológban.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!