Fotó: Grétsy László Fan Club/Facebook
Elhunyt 91 éves korában Grétsy László nyelvész, a hírt A magyar nyelv jövője – a nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be Budapesten hétfőn kora délután.
2024. január 22., 16:242024. január 22., 16:24
2024. január 22., 16:492024. január 22., 16:49
Mint mondták, az ismert nyelvész vasárnap álmában békésen elhunyt – írta a hirado.hu. A bejelentés után egy perces néma csenddel emlékeztek meg róla. Nem sokkal később Blankó Miklós nyelvész – aki a konferencián szóban közölte a gyászhírt – a közösségi oldalán írt is Grétsy László haláláról.
„Decemberben még leveleztünk, néhány napja telefonon beszéltünk. Ma, a magyar kultúra napi eseményünk előtt kaptam a hírt: elhunyt Grétsy László tanár úr, mesterem, atyai jóbarátom. A Teremtő rendezhette így: saját otthonában, álmában ment el, néhány héttel 92. születésnapja előtt” – tette hozzá.
Grétsy László Budán született, Pestszenterzsébeten nőtt fel. Tisztviselő apja a második világháború után elveszítette állását, s több foglalkozást is kipróbált, hogy megéljen a család. A nyelvi játékokkal szívesen foglalkozó, írói pályára készülő Lászlót – aki atletizált, zenét tanult és első osztályú sakkozó is volt – 1950-ben vették fel a budapesti bölcsészkar magyar-történelem szakára.
A nyelvtudomány mellett Pais Dezső szemináriumainak hatására kötelezte el magát, s miután diplomájának megszerzése után hároméves aspirantúrán vett részt, 1960-ben a szóhasadásról írott munkájával kandidált, a jelenség elnevezése is az ő leleménye.
1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvtudományi tanszék vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1998-ban. Számos tisztséget viselt, 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96 között elnöke, 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban tiszteletbeli elnökévé.
Grétsy László mindig át akarta adni másoknak is, amit megtanult, és amiről úgy gondolta, hogy őket is érdekli.
Első tévés műsora 1960-ban indult Családi félkör címmel, majd következett sorra a többi: A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra, az Álljunk meg egy szóra, a Gyöngyök s végül, 2004-ig, az Anyanyelvi szószóló. Az Álljunk meg egy szóra című sorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Az egyik méltán legnépszerűbb, Vágó Istvánnal közös műsorát az Irigy Hónaljmirigy nevű együttes így őrizte meg az utókornak: „lemegyek a tóra, ott van Grétsy László, na álljunk meg egy szóra”.
Képes volt arra, hogy szerethetővé tegye a „száraz” nyelvtant, a szójátékok világától az etimológián keresztül a stílus kérdéséig mindenről lelkesen, alaposan és igényesen beszélt. Szerkesztője, rovatvezetője volt a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány, a Szabad Föld című orgánumoknak. 2015 júliusában visszavonult, lezárta húsz éven keresztül írt cikksorozatát a Szabad Földben.
Számos könyvet írt, szerkesztett. Büszkén tekintett 1964-ben megjelent és azóta több tízezer példányban kiadott Szaknyelvi kalauzára: az idegen szavakkal zsúfolt szakmák művelői számára készült nyelvi tanácsadó, ismeretterjesztő munka bemutatja a helyesírás, a szóalkotás, a mondattan legfontosabb kérdéseit, a helyes és a helytelen formákat. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.
A komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001), Anyanyelvi rejtvénytár (2002), Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014).
Egyik előkészítője volt a 2002 februárjában életbe lépett törvénynek, amely elrendelte, hogy az idegen szavakat és kifejezéseket magyarul is közzé kell tenni a reklámban, a sajtóban. Grétsy László munkásságát számos díjjal ismerték el, 1992-ben Apáczai Csere János-díjat, 2004-ben Prima díjat, 2007-ben Magyar Örökség-díjat, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. A nyilvánosságtól már visszavonult nyelvész 2015-ben így búcsúzott olvasóitól: „E rovat megszűnte után se feledjék el, hogy anyanyelvünk korunkban a legfőbb nemzetösszetartó erő. Amíg nyelvünk él, változik, korszerűsödik, miközben a hagyományait is őrzi, addig nincs okunk attól félni, hogy nemzetünk valaha is eltűnik a népek tengerében.”
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett konferencia keretében adták át pénteken a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) 2023. évi tudományos díjait – közölte honlapján a bizottság.
Kolozsváron pénteken este átadták a Széchenyi-díjat Péntek János nyelvésznek, emeritus professzornak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!