Fotó: Grétsy László Fan Club/Facebook
Elhunyt 91 éves korában Grétsy László nyelvész, a hírt A magyar nyelv jövője – a nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be Budapesten hétfőn kora délután.
2024. január 22., 16:242024. január 22., 16:24
2024. január 22., 16:492024. január 22., 16:49
Mint mondták, az ismert nyelvész vasárnap álmában békésen elhunyt – írta a hirado.hu. A bejelentés után egy perces néma csenddel emlékeztek meg róla. Nem sokkal később Blankó Miklós nyelvész – aki a konferencián szóban közölte a gyászhírt – a közösségi oldalán írt is Grétsy László haláláról.
„Decemberben még leveleztünk, néhány napja telefonon beszéltünk. Ma, a magyar kultúra napi eseményünk előtt kaptam a hírt: elhunyt Grétsy László tanár úr, mesterem, atyai jóbarátom. A Teremtő rendezhette így: saját otthonában, álmában ment el, néhány héttel 92. születésnapja előtt” – tette hozzá.
Grétsy László Budán született, Pestszenterzsébeten nőtt fel. Tisztviselő apja a második világháború után elveszítette állását, s több foglalkozást is kipróbált, hogy megéljen a család. A nyelvi játékokkal szívesen foglalkozó, írói pályára készülő Lászlót – aki atletizált, zenét tanult és első osztályú sakkozó is volt – 1950-ben vették fel a budapesti bölcsészkar magyar-történelem szakára.
A nyelvtudomány mellett Pais Dezső szemináriumainak hatására kötelezte el magát, s miután diplomájának megszerzése után hároméves aspirantúrán vett részt, 1960-ben a szóhasadásról írott munkájával kandidált, a jelenség elnevezése is az ő leleménye.
1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvtudományi tanszék vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1998-ban. Számos tisztséget viselt, 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96 között elnöke, 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban tiszteletbeli elnökévé.
Grétsy László mindig át akarta adni másoknak is, amit megtanult, és amiről úgy gondolta, hogy őket is érdekli.
Első tévés műsora 1960-ban indult Családi félkör címmel, majd következett sorra a többi: A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra, az Álljunk meg egy szóra, a Gyöngyök s végül, 2004-ig, az Anyanyelvi szószóló. Az Álljunk meg egy szóra című sorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Az egyik méltán legnépszerűbb, Vágó Istvánnal közös műsorát az Irigy Hónaljmirigy nevű együttes így őrizte meg az utókornak: „lemegyek a tóra, ott van Grétsy László, na álljunk meg egy szóra”.
Képes volt arra, hogy szerethetővé tegye a „száraz” nyelvtant, a szójátékok világától az etimológián keresztül a stílus kérdéséig mindenről lelkesen, alaposan és igényesen beszélt. Szerkesztője, rovatvezetője volt a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány, a Szabad Föld című orgánumoknak. 2015 júliusában visszavonult, lezárta húsz éven keresztül írt cikksorozatát a Szabad Földben.
Számos könyvet írt, szerkesztett. Büszkén tekintett 1964-ben megjelent és azóta több tízezer példányban kiadott Szaknyelvi kalauzára: az idegen szavakkal zsúfolt szakmák művelői számára készült nyelvi tanácsadó, ismeretterjesztő munka bemutatja a helyesírás, a szóalkotás, a mondattan legfontosabb kérdéseit, a helyes és a helytelen formákat. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.
A komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001), Anyanyelvi rejtvénytár (2002), Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014).
Egyik előkészítője volt a 2002 februárjában életbe lépett törvénynek, amely elrendelte, hogy az idegen szavakat és kifejezéseket magyarul is közzé kell tenni a reklámban, a sajtóban. Grétsy László munkásságát számos díjjal ismerték el, 1992-ben Apáczai Csere János-díjat, 2004-ben Prima díjat, 2007-ben Magyar Örökség-díjat, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. A nyilvánosságtól már visszavonult nyelvész 2015-ben így búcsúzott olvasóitól: „E rovat megszűnte után se feledjék el, hogy anyanyelvünk korunkban a legfőbb nemzetösszetartó erő. Amíg nyelvünk él, változik, korszerűsödik, miközben a hagyományait is őrzi, addig nincs okunk attól félni, hogy nemzetünk valaha is eltűnik a népek tengerében.”
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett konferencia keretében adták át pénteken a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) 2023. évi tudományos díjait – közölte honlapján a bizottság.
Kolozsváron pénteken este átadták a Széchenyi-díjat Péntek János nyelvésznek, emeritus professzornak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!