Péntek János elmondta, úgy érzi, hogy 55 éves tanári pályája alatt többet tanult a diákjaitól, mint amit ő adhatott nekik
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Kolozsváron pénteken este átadták a Széchenyi-díjat Péntek János nyelvésznek, emeritus professzornak. A magyar tudományos élet legrangosabb állami kitüntetését Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja nyújtotta át a 81 éves díjazottnak, miután felolvasta a hivatalos oklevelet.
2023. június 16., 21:542023. június 16., 21:54
2023. június 16., 22:062023. június 16., 22:06
Eszerint a kalotaszegi származású nyelvész, etnográfus, az MTA külső tagja kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként érdemelte ki a Széchenyi-díjat. A Vallásszabadság Házában tartott díjátadón az MTI tudósítása szerint házigazdaként Kovács István unitárius püspök köszöntötte a jelenlévőket, emlékeztetve, hogy felújítása után az egykori püspöki lakot is a magyar tudományos életnek szentelték.
Rámutatott: Péntek János életművének kulcsfogalma a nyelvmegtartás, melynek lényegét egyetemi oktatói munkája során is tudatosítja a fiatal generációkban. „Munkásságában soha nem tett különbséget értékesebb vagy kevésbé értékes nyelvváltozatok között. Ilyen megkülönböztetést nem ismer, mert minden földrajzi és társadalmi változatot egyenlő értékűnek tekint” – idézte a díjra való felterjesztést a laudáló.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Emlékeztetett: Péntek János kutatói munkássága során a magyar nyelv erdélyi helyzetével, az egyes régiók szókincsének, tájszavainak tudományos igényű feldolgozásával, szociolingvisztikával, nyelvi jogokkal is foglalkozott. „A díjazott korunk egyik legjelentősebb magyar nyelvésze” – mutatott rá Szikszai Mária, hozzátéve, hogy a professzor az anyanyelvápolás, tehetséggondozás, oktatás- és kutatásszervezés terén is jelentős eredményeket ért el.
Egyetemi tanárként több mint 50 évfolyamot oktatott, diákjai nem csak ismereteket, hanem türelmet, empátiát, kompromisszumkészséget is tanulhattak tőle, értékrendet, morális viszonyítási alapot is átadott nekik. Intézményalapítóként újraindította a kolozsvári néprajz szakot, míg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének nemcsak vezetője, „lelke is volt”. Foglalkoztatta a tehetséges diákok felkutatása, létrehozta a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet, mely 2004 óta karolja fel a nehéz anyagi helyzetben lévő, magyarul tanuló tehetséges erdélyi gyerekeket. Az MTA területi bizottságának első elnökeként a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak is ő tette le az alapjait, fektette le működési elveit.
Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul (balra) átadja Péntek János nyelvésznek, professor emeritusnak a Novák Katalin köztársasági elnök által adományozott Széchenyí-díjat
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Mint mondta, kicsit meglepte, hogy felterjesztették a díjra, mivel Erdélyből nem voltak Széchenyi-díjasok, és úgy vélte, „mindenképpen jó, hogy az akadémia és a bizottság erre is tekint.” „Távolról sem magamat tartom a legnagyobb tudósnak Erdélyben, (.) a tudomány művelőjénél is inkább a tudomány szolgája vagyok” – mondta a nyelvész, megköszönve a jelenlévőknek, hogy az évtizedek során támogatták munkáját.
Péntek János 1941. július 7-én született Körösfőn. Kutatási területe az erdélyi magyar népnyelv, népi kultúra és díszítőművészet, a kétnyelvűség, a kisebbségi nyelvhasználat és a szociolingvisztika. Harminchat könyvet írt, szerkesztett, hetvennyolc könyvrészlet és kilencvennégy folyóiratcikk szerzője, számos rangos díj kitüntetettje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.
A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!