Péntek János elmondta, úgy érzi, hogy 55 éves tanári pályája alatt többet tanult a diákjaitól, mint amit ő adhatott nekik
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Kolozsváron pénteken este átadták a Széchenyi-díjat Péntek János nyelvésznek, emeritus professzornak. A magyar tudományos élet legrangosabb állami kitüntetését Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja nyújtotta át a 81 éves díjazottnak, miután felolvasta a hivatalos oklevelet.
2023. június 16., 21:542023. június 16., 21:54
2023. június 16., 22:062023. június 16., 22:06
Eszerint a kalotaszegi származású nyelvész, etnográfus, az MTA külső tagja kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként érdemelte ki a Széchenyi-díjat. A Vallásszabadság Házában tartott díjátadón az MTI tudósítása szerint házigazdaként Kovács István unitárius püspök köszöntötte a jelenlévőket, emlékeztetve, hogy felújítása után az egykori püspöki lakot is a magyar tudományos életnek szentelték.
Rámutatott: Péntek János életművének kulcsfogalma a nyelvmegtartás, melynek lényegét egyetemi oktatói munkája során is tudatosítja a fiatal generációkban. „Munkásságában soha nem tett különbséget értékesebb vagy kevésbé értékes nyelvváltozatok között. Ilyen megkülönböztetést nem ismer, mert minden földrajzi és társadalmi változatot egyenlő értékűnek tekint” – idézte a díjra való felterjesztést a laudáló.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Emlékeztetett: Péntek János kutatói munkássága során a magyar nyelv erdélyi helyzetével, az egyes régiók szókincsének, tájszavainak tudományos igényű feldolgozásával, szociolingvisztikával, nyelvi jogokkal is foglalkozott. „A díjazott korunk egyik legjelentősebb magyar nyelvésze” – mutatott rá Szikszai Mária, hozzátéve, hogy a professzor az anyanyelvápolás, tehetséggondozás, oktatás- és kutatásszervezés terén is jelentős eredményeket ért el.
Egyetemi tanárként több mint 50 évfolyamot oktatott, diákjai nem csak ismereteket, hanem türelmet, empátiát, kompromisszumkészséget is tanulhattak tőle, értékrendet, morális viszonyítási alapot is átadott nekik. Intézményalapítóként újraindította a kolozsvári néprajz szakot, míg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének nemcsak vezetője, „lelke is volt”. Foglalkoztatta a tehetséges diákok felkutatása, létrehozta a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet, mely 2004 óta karolja fel a nehéz anyagi helyzetben lévő, magyarul tanuló tehetséges erdélyi gyerekeket. Az MTA területi bizottságának első elnökeként a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak is ő tette le az alapjait, fektette le működési elveit.
Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul (balra) átadja Péntek János nyelvésznek, professor emeritusnak a Novák Katalin köztársasági elnök által adományozott Széchenyí-díjat
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Mint mondta, kicsit meglepte, hogy felterjesztették a díjra, mivel Erdélyből nem voltak Széchenyi-díjasok, és úgy vélte, „mindenképpen jó, hogy az akadémia és a bizottság erre is tekint.” „Távolról sem magamat tartom a legnagyobb tudósnak Erdélyben, (.) a tudomány művelőjénél is inkább a tudomány szolgája vagyok” – mondta a nyelvész, megköszönve a jelenlévőknek, hogy az évtizedek során támogatták munkáját.
Péntek János 1941. július 7-én született Körösfőn. Kutatási területe az erdélyi magyar népnyelv, népi kultúra és díszítőművészet, a kétnyelvűség, a kisebbségi nyelvhasználat és a szociolingvisztika. Harminchat könyvet írt, szerkesztett, hetvennyolc könyvrészlet és kilencvennégy folyóiratcikk szerzője, számos rangos díj kitüntetettje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a burger, nem a pizza, és még csak nem is a shaorma vezeti a kiszállítási toplistákat Romániában. 2025-ben egy klasszikus hódított: a miccs.
Az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthonban talált 74 idős személy közül tizenegyet rühösséggel ápolnak a temesvári Victor Babeș járványkórházban és a városi kórház bőrgyógyászati osztályán.
A mesterséges intelligencia és a robotika már nem a jövő ígérete, hanem a jelen része. Erdély nagyvárosaiban is egyre több helyszínen jelennek meg, ahol az automatizált megoldások láthatatlanul, mégis meghatározó módon formálják a mindennapi működést.
Letette csütörtökön a hűségesküt és román állampolgár lett Dominic Fritz temesvári polgármester, a kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.
Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Nagyborosnyó címere – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet „Márton Áron püspök évévé” nyilvánítaná – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat.
A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományokból és gyűjtésből álló Hagyományok Háza-könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.
Természeti károkra hivatkozva törvénytelenül igényelt kártérítések miatt nyomoz a rendőrség Bihar megyében; egy önkormányzat két vezető beosztású alkalmazottja mintegy 1,3 millió lejes kárt okozott az államkasszának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!