Péntek János elmondta, úgy érzi, hogy 55 éves tanári pályája alatt többet tanult a diákjaitól, mint amit ő adhatott nekik
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Kolozsváron pénteken este átadták a Széchenyi-díjat Péntek János nyelvésznek, emeritus professzornak. A magyar tudományos élet legrangosabb állami kitüntetését Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja nyújtotta át a 81 éves díjazottnak, miután felolvasta a hivatalos oklevelet.
2023. június 16., 21:542023. június 16., 21:54
2023. június 16., 22:062023. június 16., 22:06
Eszerint a kalotaszegi származású nyelvész, etnográfus, az MTA külső tagja kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként érdemelte ki a Széchenyi-díjat. A Vallásszabadság Házában tartott díjátadón az MTI tudósítása szerint házigazdaként Kovács István unitárius püspök köszöntötte a jelenlévőket, emlékeztetve, hogy felújítása után az egykori püspöki lakot is a magyar tudományos életnek szentelték.
Rámutatott: Péntek János életművének kulcsfogalma a nyelvmegtartás, melynek lényegét egyetemi oktatói munkája során is tudatosítja a fiatal generációkban. „Munkásságában soha nem tett különbséget értékesebb vagy kevésbé értékes nyelvváltozatok között. Ilyen megkülönböztetést nem ismer, mert minden földrajzi és társadalmi változatot egyenlő értékűnek tekint” – idézte a díjra való felterjesztést a laudáló.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Emlékeztetett: Péntek János kutatói munkássága során a magyar nyelv erdélyi helyzetével, az egyes régiók szókincsének, tájszavainak tudományos igényű feldolgozásával, szociolingvisztikával, nyelvi jogokkal is foglalkozott. „A díjazott korunk egyik legjelentősebb magyar nyelvésze” – mutatott rá Szikszai Mária, hozzátéve, hogy a professzor az anyanyelvápolás, tehetséggondozás, oktatás- és kutatásszervezés terén is jelentős eredményeket ért el.
Egyetemi tanárként több mint 50 évfolyamot oktatott, diákjai nem csak ismereteket, hanem türelmet, empátiát, kompromisszumkészséget is tanulhattak tőle, értékrendet, morális viszonyítási alapot is átadott nekik. Intézményalapítóként újraindította a kolozsvári néprajz szakot, míg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének nemcsak vezetője, „lelke is volt”. Foglalkoztatta a tehetséges diákok felkutatása, létrehozta a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet, mely 2004 óta karolja fel a nehéz anyagi helyzetben lévő, magyarul tanuló tehetséges erdélyi gyerekeket. Az MTA területi bizottságának első elnökeként a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak is ő tette le az alapjait, fektette le működési elveit.
Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul (balra) átadja Péntek János nyelvésznek, professor emeritusnak a Novák Katalin köztársasági elnök által adományozott Széchenyí-díjat
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
Mint mondta, kicsit meglepte, hogy felterjesztették a díjra, mivel Erdélyből nem voltak Széchenyi-díjasok, és úgy vélte, „mindenképpen jó, hogy az akadémia és a bizottság erre is tekint.” „Távolról sem magamat tartom a legnagyobb tudósnak Erdélyben, (.) a tudomány művelőjénél is inkább a tudomány szolgája vagyok” – mondta a nyelvész, megköszönve a jelenlévőknek, hogy az évtizedek során támogatták munkáját.
Péntek János 1941. július 7-én született Körösfőn. Kutatási területe az erdélyi magyar népnyelv, népi kultúra és díszítőművészet, a kétnyelvűség, a kisebbségi nyelvhasználat és a szociolingvisztika. Harminchat könyvet írt, szerkesztett, hetvennyolc könyvrészlet és kilencvennégy folyóiratcikk szerzője, számos rangos díj kitüntetettje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kulturális és közlekedési kedvezményeket vezetnek be a nagycsaládok számára – jelentette be kedden Kolozs Megye Tanácsa.
Hosszú évek óta tudomásuk volt a hatóságoknak a rászorulókat ellátó Bihar megyei humanitárius szervezet illegális tevékenységéről, ennek ellenére zavartalanul működhetett. Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszter szerint már tíz évvel ezelőtt tudott az ügyről.
Lemondott tisztségéről Sorin Ciurariu aradi főépítész, miután a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy törvénytelen módon állították ki az engedélyt az egykori Andrényi-terményraktár lakóépületté történő átalakítására.
Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, miután a Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
Kilőttek egy, a városban bejáró medvét Brassóban hétfőn este – közölte kedden az önkormányzat.
Valóban román belügy-e Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatása? – többek között erről is kérdezték a képviselők a Tisza-kormány képviselőit a magyar Országgyűlés hétfői ülésén.
A népszámlálási adatok szerint a romániai lakások mindössze 16,4 százalékában van légkondicionáló – de ez az átlagszám, hatalmas különbségek mutatkoznak az egyes régiók – például Románia déli része és a Székelyföld – között.
Átszervezik a székelyudvarhelyi iskolahálózatot, miután az Orbán Balázs Általános Iskola épületének statikai problémái miatt több mint háromszáz diáknak nem lett volna hol elkezdeni a következő tanévet.
Nem okoztak különösebb nehézséget a románérettségi tételei a Krónikának nyilatkozó kolozsvári végzősök számára. A csíkszeredai romántanár szerint kiegyensúlyozott volt a feladatsor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!