
Fotó: Oláh Gergő
„Fontos, hogy legyenek hagyományos, tiszta forrásból készült előadások, ugyanakkor ismerkedjünk meg azokkal a korszerű színházi nyelvezetekkel is, amelyekbe ezek a hagyományok beépíthetőek. Erre láttunk itt számos példát – mondta Szalay Tamás, a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető titkára a vasárnap gálesttel zárult Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójáról.
2017. október 16., 13:492017. október 16., 13:49
2017. október 16., 15:172017. október 16., 15:17
A nagyváradi rendezvénysorozat telt ház előtt búcsúzott vasárnap este, a négy nap alatt hat felnőtt- és gyermekelőadást, színháztechnikai és alkotói workshopot, szakmai kerekasztal-beszélgetéseket, kiállításmegnyitót, koncertet, illetve táncházakat kínált az érdeklődőknek – közölték a szervezők.
Pásztor Sándor, a főtámogató Bihar Megyei Tanács elnöke köszönetét fejezte ki a Váradon vendégeskedő művészeknek, illetve a közönségnek, ugyanakkor biztosította a szervezőket és a nézőket, hogy az általa vezetett intézmény támogatja és a jövőben is támogatni fogja az ilyen és ehhez hasonló értékes kezdeményezéseket.
Kútszegi Csaba balettművész, író, tánckritikus a szakmai hozzászólók nevében értékelte a fesztivál négy napját. „Abban mindenki egyetértett, hogy
– foglalta össze a szakmai beszélgetések következtetéseit.
Fotó: Oláh Gergő
Azt is elmondta, a padlókon található aljzatkiegyenlítők korában csűrdöngölésre már nincs szükség, elmúlt a hagyományos életforma, így a néptáncnak a színpadon kell megtalálnia a helyét, hogy a mai fiatalok, gyermekek számára is élvezetes, hasznos legyen.
A gálaesten az egyes táncegyüttesek egy-egy koreográfiával mutatkoztak be. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Hegyen innen, hegyen túl című műsorából hozott részleteket: a hegyen inneni csíki székelyek és a hegyen túli gyimesi csángók színes világa elevenedett meg. Majd a Háromszék Táncegyüttes és a Heveder zenekar produkcióját, a Nagysajói emlékek című előadást láthatta a közönség.
Fotó: Oláh Gergő
Harmadikként a Nagyvárad Táncegyüttes mutatta be legújabb koreográfiáját, a Liszt Ferenc azonos című zeneművére komponált Danse Macabre című táncszimfóniáját, amelyet Györfi Csaba koreografált. Az est hátralevő részében az Udvarhely Néptáncműhely gyimesi (Gondolatok a régiekről. Koreográfus Sára Ferenc, zene Molnár Szabolcs, Román Hunor és Bajna György), a Maros Művészegyüttes pedig mezőmadarasi táncokkal lépett színpadra (koreográfus: Varga János).
„Kíváncsiak vagyunk egymásra, a másikra, a másságra is. A feladatunk az, hogy bármilyen földrajzi részen találkozunk, ezt a flottát mindig együtt kell tartani" – fogalmazott Cvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!