Nem szereti, ha a politikáról való gondolkodás beleférkőzik az esztétikába – szögezte le Végh Attila József Attila-díjas író, költő, esszéíró a Helikon-estek című kolozsvári rendezvénysorozat keretében megrendezett kedd esti beszélgetésen.
2017. február 22., 23:232017. február 22., 23:23
A budapesti író Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztőjének, az est házigazdájának azon kérdésére válaszolt, hogy milyen viszony fűzi az irodalmi hagyományokhoz. Végh kifejtette, nem érti, miért nem lehet a kortárs irodalom és a hagyomány viszonyát ugyanúgy elképzelni, mint a felejtését és az emlékezését, amelyek valójában nem egymás ellentétei, hanem ellenkezőleg, kiegészítik egymást. Hozzáfűzte, a hagyományról ma nehéz úgy beszélni, hogy ne „másszon bele” a politika, ő maga pedig nem tudja eldönteni, hogy ilyen szempontból konzervatív vagy pedig liberális.
A Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az érdeklődő közönség többek közt megtudhatta Végh Attiláról, hogy mielőtt irodalmárpályára adta volna a fejét, gimnazistakorában a természetfotózás érdekelte a leginkább, sokat járt ezért a Budai-hegyekbe, emellett filozófiái témájú könyveket is olvasott, előbb Nietzsche görög tárgyú írásait, majd Hamvas Béla műveit. Hamvasról szólva úgy nyilatkozott, ő indította be a gondolatait. Kitért arra is, hogy a kritikusok szerint verseskötetei szerkezetét „szétveri” az, hogy a komoly és vicces hangvételű versek követik egymást. „De ez vagyok én!” – zárta rövidre a kritikusaival folytatott vitája összegzését Végh Attila.
Az 1962-ben Budapesten született író Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen, valamint Debrecenben filozófia szakon szerzett diplomát. Verseket, novellákat, filozófiai esszéket és tanulmányokat ír, publicistaként pedig filmkritikát, interjút, tárcát és recenziót is. Első versei az Élet és irodalomban jelentek meg, folyamatosan a Mozgó Világban kezdett verseket és esszéket publikálni a nyolcvanas években, fotói is itt jelentek meg. Közel húsz kötet szerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!