
Nem szereti, ha a politikáról való gondolkodás beleférkőzik az esztétikába – szögezte le Végh Attila József Attila-díjas író, költő, esszéíró a Helikon-estek című kolozsvári rendezvénysorozat keretében megrendezett kedd esti beszélgetésen.
2017. február 22., 23:232017. február 22., 23:23
A budapesti író Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztőjének, az est házigazdájának azon kérdésére válaszolt, hogy milyen viszony fűzi az irodalmi hagyományokhoz. Végh kifejtette, nem érti, miért nem lehet a kortárs irodalom és a hagyomány viszonyát ugyanúgy elképzelni, mint a felejtését és az emlékezését, amelyek valójában nem egymás ellentétei, hanem ellenkezőleg, kiegészítik egymást. Hozzáfűzte, a hagyományról ma nehéz úgy beszélni, hogy ne „másszon bele” a politika, ő maga pedig nem tudja eldönteni, hogy ilyen szempontból konzervatív vagy pedig liberális.
A Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az érdeklődő közönség többek közt megtudhatta Végh Attiláról, hogy mielőtt irodalmárpályára adta volna a fejét, gimnazistakorában a természetfotózás érdekelte a leginkább, sokat járt ezért a Budai-hegyekbe, emellett filozófiái témájú könyveket is olvasott, előbb Nietzsche görög tárgyú írásait, majd Hamvas Béla műveit. Hamvasról szólva úgy nyilatkozott, ő indította be a gondolatait. Kitért arra is, hogy a kritikusok szerint verseskötetei szerkezetét „szétveri” az, hogy a komoly és vicces hangvételű versek követik egymást. „De ez vagyok én!” – zárta rövidre a kritikusaival folytatott vitája összegzését Végh Attila.
Az 1962-ben Budapesten született író Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen, valamint Debrecenben filozófia szakon szerzett diplomát. Verseket, novellákat, filozófiai esszéket és tanulmányokat ír, publicistaként pedig filmkritikát, interjút, tárcát és recenziót is. Első versei az Élet és irodalomban jelentek meg, folyamatosan a Mozgó Világban kezdett verseket és esszéket publikálni a nyolcvanas években, fotói is itt jelentek meg. Közel húsz kötet szerzője.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
szóljon hozzá!