Blos-Jáni Melinda, Jakab-Benke Nándor, Gergely Zsuzsa, Zágoni Bálint és Ferenczi Szilárd a Bánffy-palotában tartott könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A mozisátortól a tévétoronyig. Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből címmel jelent meg tanulmánykötet az erdélyi magyar filmezésről, mozizásról.
2021. június 05., 15:242021. június 05., 15:24
2021. június 05., 16:002021. június 05., 16:00
Az Iskola Alapítvány és a Filmtett kiadásában megjelent tanulmánykötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy”.
A kötetet a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be pénteken a Bánffy-palota emeleti termében, annak néhány szerzője – Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd – válaszolt Gergely Zsuzsa rádiós újságíró kérdéseire.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben sok írás született erről, a filmgyár utolsó évei homályba vesznek, nem tudni, pontosan hány film született és mi lett ezek sorsa. Kutatóként ezzel a „hálátlan” témával kezdett el foglalkozni, a korabeli sajtó alapján felkutatni, hogy pontosan mi is történt 1917–1918-ban.
Miért van az, hogy Janovics Jenő 40 filmet említ listáján, miközben a kutatók 60–70 alkotásról beszélnek? Ennek az is oka lehetett, derült ki, hogy sokszor munkacímen forgott egy-egy film, melyet a bemutató előtt megváltoztattak.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A kötet másik szerzője, Blos-Jáni Melinda elmondta, a II. világháború előtti, illetve a marosvásárhelyi mozizás történetét járta körbe egy-egy tanulmányban, elsősorban az amatőr filmesek szemszögéből. Ugyanis véleménye szerint
Rámutatott, a II. világháború előtti erdélyi magyar arisztokrácia nagy érdeklődést mutatott a film iránt, játszani akart benne, kipróbálni, akárcsak a repülést. Szintén érdekes időszak a szocialista korszak is, amikor a filmet populáris termékként próbálták eladni, és minden falusi kultúrotthonban volt egy-egy vetítőgép. A fotó-filmkör ugyanúgy része volt a vidéki művelődési életnek, mint a néptánccsoport.
„Kicsit infantilizálódott a film, nagyon bátor dolgokat kevesen vállaltak be, kevesen mentek szembe az uralkodó ideológiával” – jelentette ki a kutató. Mint mondta, bár a filmeseket nem sújtotta annyira a cenzúra, mint a sajtót, fesztiválokon akadt film, ami botrányt keltett. A felszerelés beszerzése nem volt akadály, sokkal inkább az okozott gondot, hogy nem volt ahol előhívni a filmet, tette hozzá.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Ferenczi Szilárd az abban az időszakban tevékenykedő magyar alkotókat „gyűjtötte össze” a filmtörténeti művek, stáblisták, „gyanús nevek” alapján, ami nem kis feladat volt.
A kötet Kolozsvár mellett más városokra is kiterjed, mondta Jakab-Benke Nándor, filmes helyszínként Arad, Nagyvárad is megjelenik benne, és ehhez helyben kellett megtalálni a téma ismerőit, így a szerzőgárda is változatos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!