Hirdetés

Egy felkészült mester vonásai

Beszélgetés Demeter Sándor Loránd székelyderzsi lelkésszel Folytatódnak a régészeti feltárások a Világörökség részét képező székelyderzsi unitárius vártemplomban. Demeter Sándor Loránd lelkész a vártemplom jelentőségét és a kutatások eredményeit ismertette. – Mitől különleges a székelyderzsi vártemplom? – 1999-ben egyetlen romániai magyar műemlékként megkapta a Világörökség része címet. Amellett, hogy Árpád-kori építésű, világviszonylatban egyedülálló szokásrend kötődik hozzá –

2008. július 04., 00:002008. július 04., 00:00

a falu lakosai a mai napig a várfalakon belüli hombárokban tartják a gabonát és egyéb értékeiket, a toronyban pedig szalonnát, sonkát, füstölt húsokat tárolnak. Rendkívüli értéket képeznek a templom falképei is, amelyek tudomásunk szerint 1419-ből származnak. A falképek között legjelentősebb a Szent László-legenda nagy terjedelmű ábrázolása. Ezeken kívül rovásírásemlékünk is van, de a legfontosabb, hogy a templom ma is a település működő istentiszteleti helye.
– Milyen falképek vannak a vártemplomban?
– A művészettörténészek megegyeznek abban, hogy festői remekművekről van szó, és egy felkészült mester vonásai ezek. A képeket ugyanis az ábrázolás módja, a megjelenő színvilág és a kivitelezés is különlegessé teszi. A déli falon két freskó látható, az egyik Pál apostol megtérését jeleníti meg, a másik Szent Mihály arkangyal egész alakos ábrázolása. A Szent Pálhoz kötődő jelenetet a festészeti és stilisztikai megvalósításon túl különösen értékessé teszi az, hogy ezen a falképen olvasható az újlatin felirat, miszerint a művet Unghi István fia, egy Pál nevű mester festette és tartósította az Úr 1419. esztendejében. Ezeket a freskókat Huszka József tárta fel 1887-ben, azóta tavalyig senki nem foglalkozott a képekkel. A Szent Mihály-ábrázolás sajátossága, hogy az arkangyal kezében egy serpenyős mérleg látható, amellyel leméri az emberek lelkét. Az is érdekesség, hogy a Szent Mihály páncélzatával teljesen megegyező ruházat figyelhető meg a szemközti falra festett Szent László-ábrázoláson is. Az északi falrészen szintén kettős jelenet látható: az egyik Szent Antal életéből emel ki egy képet, a másik a Szent László-legenda ábrázolása, amelyből töredékesen ismerjük a csatajelenetet, a kun üldözését, a kunnal való párbajt, a kun lefejezését, illetve egy különleges és ritka ábrázolást, a fejbe nézési jelenetet, azaz Szent László együttlétét a megmentett lánnyal.
– Hol látható hasonló ábrázolás?
– Más székelyföldi templomokban ilyen nem maradt fenn. A fejbe nézési jelenettel rokon ábrázolás Szlovákiában a felvidéki, zsegrai templomban található.
– Tavaly régészek, restaurátorok dolgoztak Derzsben, és jelenleg is folyamatban vannak a feltárások. Milyen kutatásokat végeznek?
– A Pál Péter, Kiss Lóránd és Feketeics Erika restaurátorok végezte tavaly nyári falkutatás eredményeképpen behatárolták a freskó addig feltáratlan részeit, és az anyagiak függvényében idén meg is kezdődtek a munkálatok. Tavaly derült fény arra, hogy kívül is festett a templom, és hogy a legenda első jelenete szintén megmaradt, az északi karrészen pedig falba épített kora gótikus szentségtartó került elő. Az északi falon cementvakolat volt, amely salétromosodott, és veszélyeztette a fölötte lévő falképeket. Most ezt a cementvakolatot távolították el, és felszínre került a Szent László-legenda első jelenete.
– Mi van az újonnan feltárt képen?
– Még csak a felület egy részét tisztították le a szakemberek – gyönyörű színei vannak a képnek. Az előkerült festmény azt ábrázolja, ahogyan Szent László seregével kivonul a várból, hogy megvívjon a kunokkal, a püspök pedig áldását adja rájuk.
– A szakemberek számítanak újabb leletekre, vagy terveznek további kutatásokat?
– A munkálatok során kiderült, hogy a szentély is festett, a sekrestyeajtó egy részét kibontották, és beigazolódott, hogy a most látható falképek alatt más festmények vannak. A Szülőföld Alaptól kapott 500 ezer forintos támogatás csak a vakolat eltávolítását fedezte, és ennek köszönhetően került elő a legenda első része. Tervben van azoknak a déli falon lévő töredékeknek a láthatóvá tétele is, amelyeket eddig sikerült behatárolni.
– Ásatásokat is terveznek?
– Az a hosszú távú tervek között szerepel, a megvalósítás viszont azon múlik, hogy sikerül-e elegendő támogatást kapnunk. Két évvel ezelőtt a román és a magyar kormány együttműködési egyezséget kötött, akkor a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálásáról döntöttek, egy hónappal ezelőtt pedig itt is voltak helyszíni szemlén a minisztériumok megbízott szakemberei. Bízunk benne, hogy a templom lesz a következő támogatásban részesülő műemlék. Addig folyamatosan pályázunk, és kicsi pénzekből igyekszünk elvégeztetni egy-egy részmunkálatot.
– Mekkora összegre volna szükség?
– A hajó teljes, külső és belső feltárása, a felújítás és restaurálás összesen 5 és fél millió forintba, azaz 30 ezer euróba kerül. Ennyit kellene előteremtenünk ahhoz, hogy bár a hajórészt rendbe tudjuk tenni. A vártemplom területén eddig csak töredékes ásatások történtek, azt sem sikerült mostanáig kideríteni, hogy milyen értékek rejlenek itt.
– Székelyföldön tisztában vannak a derzsi templom értékével?
– A román vidékeken sokkal ismertebb a székelyderzsi vártemplom, mint például a közeli Székelyudvarhelyen, és a frissen kiadott erdélyi útleírásokban sem említik meg. Magyarországon többen ismerik, és sok egyesült államokbeli látogatója van a templomnak, évente mintegy négyezren jönnek el. Mostanában a környékbeli települések tanárai is kezdik felfedezni, időnként hoznak egy-egy iskolai csoportot a templomba. Amikor 1999-ben megkapta a Világörökség része címet, semmilyen ünnepséget nem tartottak. A megyei vezetőségtől jött egy értesítés, az akkori lelkész elment, és aláírta a dokumentumot. Hivatalosan azóta is ez az egyetlen magyar Világörökség-kincse Romániának, ellenben Torockóról és Énlakáról meggyőződéssel tudja szinte minden turista, hogy a Világörökség része, holott még egyik sem az.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés