Egy felkészült mester vonásai

a falu lakosai a mai napig a várfalakon belüli hombárokban tartják a gabonát és egyéb értékeiket, a toronyban pedig szalonnát, sonkát, füstölt húsokat tárolnak. Rendkívüli értéket képeznek a templom falképei is, amelyek tudomásunk szerint 1419-ből származnak. A falképek között legjelentősebb a Szent László-legenda nagy terjedelmű ábrázolása. Ezeken kívül rovásírásemlékünk is van, de a legfontosabb, hogy a templom ma is a település működő istentiszteleti helye.
– Milyen falképek vannak a vártemplomban?
– A művészettörténészek megegyeznek abban, hogy festői remekművekről van szó, és egy felkészült mester vonásai ezek. A képeket ugyanis az ábrázolás módja, a megjelenő színvilág és a kivitelezés is különlegessé teszi. A déli falon két freskó látható, az egyik Pál apostol megtérését jeleníti meg, a másik Szent Mihály arkangyal egész alakos ábrázolása. A Szent Pálhoz kötődő jelenetet a festészeti és stilisztikai megvalósításon túl különösen értékessé teszi az, hogy ezen a falképen olvasható az újlatin felirat, miszerint a művet Unghi István fia, egy Pál nevű mester festette és tartósította az Úr 1419. esztendejében. Ezeket a freskókat Huszka József tárta fel 1887-ben, azóta tavalyig senki nem foglalkozott a képekkel. A Szent Mihály-ábrázolás sajátossága, hogy az arkangyal kezében egy serpenyős mérleg látható, amellyel leméri az emberek lelkét. Az is érdekesség, hogy a Szent Mihály páncélzatával teljesen megegyező ruházat figyelhető meg a szemközti falra festett Szent László-ábrázoláson is. Az északi falrészen szintén kettős jelenet látható: az egyik Szent Antal életéből emel ki egy képet, a másik a Szent László-legenda ábrázolása, amelyből töredékesen ismerjük a csatajelenetet, a kun üldözését, a kunnal való párbajt, a kun lefejezését, illetve egy különleges és ritka ábrázolást, a fejbe nézési jelenetet, azaz Szent László együttlétét a megmentett lánnyal.
– Hol látható hasonló ábrázolás?
– Más székelyföldi templomokban ilyen nem maradt fenn. A fejbe nézési jelenettel rokon ábrázolás Szlovákiában a felvidéki, zsegrai templomban található.
– Tavaly régészek, restaurátorok dolgoztak Derzsben, és jelenleg is folyamatban vannak a feltárások. Milyen kutatásokat végeznek?
– A Pál Péter, Kiss Lóránd és Feketeics Erika restaurátorok végezte tavaly nyári falkutatás eredményeképpen behatárolták a freskó addig feltáratlan részeit, és az anyagiak függvényében idén meg is kezdődtek a munkálatok. Tavaly derült fény arra, hogy kívül is festett a templom, és hogy a legenda első jelenete szintén megmaradt, az északi karrészen pedig falba épített kora gótikus szentségtartó került elő. Az északi falon cementvakolat volt, amely salétromosodott, és veszélyeztette a fölötte lévő falképeket. Most ezt a cementvakolatot távolították el, és felszínre került a Szent László-legenda első jelenete.
– Mi van az újonnan feltárt képen?
– Még csak a felület egy részét tisztították le a szakemberek – gyönyörű színei vannak a képnek. Az előkerült festmény azt ábrázolja, ahogyan Szent László seregével kivonul a várból, hogy megvívjon a kunokkal, a püspök pedig áldását adja rájuk.
– A szakemberek számítanak újabb leletekre, vagy terveznek további kutatásokat?
– A munkálatok során kiderült, hogy a szentély is festett, a sekrestyeajtó egy részét kibontották, és beigazolódott, hogy a most látható falképek alatt más festmények vannak. A Szülőföld Alaptól kapott 500 ezer forintos támogatás csak a vakolat eltávolítását fedezte, és ennek köszönhetően került elő a legenda első része. Tervben van azoknak a déli falon lévő töredékeknek a láthatóvá tétele is, amelyeket eddig sikerült behatárolni.
– Ásatásokat is terveznek?
– Az a hosszú távú tervek között szerepel, a megvalósítás viszont azon múlik, hogy sikerül-e elegendő támogatást kapnunk. Két évvel ezelőtt a román és a magyar kormány együttműködési egyezséget kötött, akkor a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálásáról döntöttek, egy hónappal ezelőtt pedig itt is voltak helyszíni szemlén a minisztériumok megbízott szakemberei. Bízunk benne, hogy a templom lesz a következő támogatásban részesülő műemlék. Addig folyamatosan pályázunk, és kicsi pénzekből igyekszünk elvégeztetni egy-egy részmunkálatot.
– Mekkora összegre volna szükség?
– A hajó teljes, külső és belső feltárása, a felújítás és restaurálás összesen 5 és fél millió forintba, azaz 30 ezer euróba kerül. Ennyit kellene előteremtenünk ahhoz, hogy bár a hajórészt rendbe tudjuk tenni. A vártemplom területén eddig csak töredékes ásatások történtek, azt sem sikerült mostanáig kideríteni, hogy milyen értékek rejlenek itt.
– Székelyföldön tisztában vannak a derzsi templom értékével?
– A román vidékeken sokkal ismertebb a székelyderzsi vártemplom, mint például a közeli Székelyudvarhelyen, és a frissen kiadott erdélyi útleírásokban sem említik meg. Magyarországon többen ismerik, és sok egyesült államokbeli látogatója van a templomnak, évente mintegy négyezren jönnek el. Mostanában a környékbeli települések tanárai is kezdik felfedezni, időnként hoznak egy-egy iskolai csoportot a templomba. Amikor 1999-ben megkapta a Világörökség része címet, semmilyen ünnepséget nem tartottak. A megyei vezetőségtől jött egy értesítés, az akkori lelkész elment, és aláírta a dokumentumot. Hivatalosan azóta is ez az egyetlen magyar Világörökség-kincse Romániának, ellenben Torockóról és Énlakáról meggyőződéssel tudja szinte minden turista, hogy a Világörökség része, holott még egyik sem az.