2008. február 12., 00:002008. február 12., 00:00
míg Gyergyószentmiklóson csak a nyáron döntöttek emellett, mivel egy másik, tervezett bemutató meghiúsult” – mondta a székelyudvarhelyi előadás rendezője, Csurulya Csongor. Mint kifejtette, a társulat vezetősége pályázott az előadás költségeire, így már csak ezért sem változtathattak a műsorterven. „Nem éppen szokványos, hogy egy évadban két, szinte szomszédos városban működő társulat ugyanazzal a drámával jelentkezzen, de a két olvasatot, a két előadást akár izgalmas intellektuális kalandként is értékelhetjük. Az előadáscserének, vagy akár ugyanazon a helyszínen az egymás utáni előadásoknak sem látom akadályát, de várjuk meg az udvarhelyi bemutatót” – tette hozzá Csurulya Csongor.
A rendező szerint a Yerma „mai történet, balladai mélységekkel”, azzal az örök kérdéssel a középpontjában: hogyan, milyen áldozatok árán teljesül be (ha egyáltalán beteljesülhet) az a hivatás, amit egy nő magától, illetve amit a társadalom tőle elvár.
„Kiszakítottuk a spanyol környezetből a darabot, mert a történet egyetemes, bárhol érvényes. Ilyen szellemben alakítottunk a szövegen, de csak annyira, hogy még megőrizzük Lorca szellemiségét” – mondta Csurulya Csongor, aki dramaturgként is jegyzi az udvarhelyi előadást. A mozgáselemekkel megtűzdelt előadáshoz a Ghymes együttes zenéjét használták fel, a produkcióban az udvarhelyi társulat minden női tagja szerepet kapott. „Nincs mellékszerep, mindenkinek erőteljes színészi alakításra ad lehetőséget a darab, hiszen stúdiókörülmények között játszunk, és egy-egy félmondatból, mozdulatból kell felépíteni a történetet, a feszültséget, ami Yermát a végzete felé sodorja” – mondta a rendező.
Temesvári beavatás színházlátogatóknak
Nyilvános beszélgetéssorozatot indít szerdától a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A szerda esti De mi lett a nővel? című előadás után a Nézőszemmel című rendezvényen jelen lesznek a produkcióban játszó színészek és a darab rendezője is. Az előadás kapcsán így az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják észrevételeiket. A sorozat célja betekintést nyújtani a nézőknek a színpadi alkotás folyamatába.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.