Nem lóg ki a sorból Az utolsó skót király című film sem, amelynek nyomán Forest Whitaker teljesítményét jutalmazták a legjobb férfiszínésznek járó Oscarral. A sztori a hivatalos műfaji megjelölés szerint történelmi dráma, ami annyiban tényleg igaz, hogy a hetvenes években hatalomra került ugandai diktátor, Idi Amin uralkodása alatt történt eseményeket mutatja be. Anynyiban azonban fikció, hogy a főszereplő, a diktátor személyes orvosává avanzsáló Dr. Nicholas Garrigan karaktere kitalált, a mű alapjául szolgáló regény szerzője, a brit Giles Foden képzeletének szülötte, akinek az a szerepe, hogy az ő szemszögéből, az ő kalandjain keresztül tárul a néző elé az Amin-éra valódi arca. A sztori ugyanis fokozatosan mutatja be, hogyan csap át a kezdeti forradalmi lelkesedés paranoiába, és az ebből következő véres tömegmészárlásba. A frissen végzett orvosként egy humanitárius segélyszervezet munkatársaként az országba érkező skót fiatalembert magával ragadja Amin közvetlen személyisége, az igazságos társadalom megvalósításáról szóló retorikája, és miután egy véletlen folytán személyesen is találkoznak, a mindkettejük által elnyomónak tekintett angolok iránti ellenszenv is közel hozza őket egymáshoz. Így Garrigant egy szép napon fölkérik, hogy legyen Amin orvosa. Bekerülve az ország felső tízezrébe Garrigan szinte burokban él, úgy végzi tevékenységét, luxuspartikra jár, diplomáciai tárgyalásokon helyettesíti az elnököt, akivel vakon megbíznak egymásban. Így aztán fogalma sincs arról, hogy közben hajtóvadászat zajlik a rendszer ellenfelei ellen, és százával, ezrével végzik ki mindazokat, akik nem hajlandóak behódolni. Mire azonban erre Garrigan is rájön, már túl késő, hisz ő maga is a rendszer egyik emblematikus figurájává vált. Amikor pedig megpróbál tenni valamit a diktátor megállítása érdekében, az ő élete is veszélybe kerül.
A film legnagyobb erőssége valóban Forest Whitaker alakítása, lebilincselően jeleníti meg a kedélyes idealistából véres kezű kényúrrá átlényegülő Idi Amin jellemének változásait. Ugyanakkor a sztori is mindvégig érdekes marad, ráadásul anélkül, hogy véres akciójelenetek sorakoznának egymás után benne. Ezért aztán Az utolsó skót királyt tényleg érdemes megnézni. Nem feltétlenül azért, hogy hiányos történelmi ismereteinket ebből pótoljuk, hanem egyszerűen azért, hogy végre egy jó filmet is lássunk.
B. L.
Az utolsó skót király (The Last King of Scotland). Angol történelmi filmdráma, 2006, 121 perc. Rendezte: Kevin Macdonald. Szereplők: Forest Whitaker, James McAvoy, Kerry Washington, Gillian Anderson. Értékelés az 1-5-ös skálán: 4.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.