A hagyományokhoz híven az irodalom, a könyv is fontos szerepet kap a 15. Kolozsvári Magyar Napokon
Fotó: Kiss Judit
Az irodalom, költészet különféle vetületei, friss erdélyi kiadványok és sokakat foglalkoztató kérdések megvitatása is előtérbe kerül a 15. Kolozsvári Magyar Napokon.
2024. augusztus 17., 11:562024. augusztus 17., 11:56
Írók, költők, irodalomtörténészek, irodalmi lapok szerkesztői, előadók is találkoznak a közönséggel az augusztus 18. és 25. között zajló Kolozsvári Magyar Napok keretében tartandó kulturális rendezvényeken. A gazdag programból szemezgetve ajánlunk néhány eseményt, de a lista korántsem teljes, akit érdekel a kultúra ezen szegmense, a Magyarnapok.ro honlapon megtalálja a teljes kínálatot. Számos helyszínen kerül reflektorfénybe az irodalom, a történelem is.
A kolozsvári Helikon folyóirat idén is számos programponttal várja az érdeklődőket: nem csak a Bulgakov irodalmi kávéházban rendezünk könyv- és lapszámbemutatót, hanem kiköltözünk a Farkas utcába is, ahol a Helikon-sátor körül zajlik majd az irodalom. Az említett két helyszínen augusztus 21. és 24. között lehet megtalálni a folyóirat szerkesztőit. A Helikon szervezésében nyílik meg Szentes Zágon Gyár című fotókiállítása, Száz Pál Felszámolt temetők könyve című kötetét is bemutatják, valamint a folyóirat Gyár című lapszámát.
Szintén bemutatják Borsodi L. Lászlónak a Ferences térerő (Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartománya 2024) című kötetét. A könyvbemutató meghívottjai: Fr. Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója, Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, kritikus, a beszélgetőtárs Boros Lóránd. Borsodi L. László csíkszeredai író a kötet megjelenése apropóján nyilatkozott már a Krónikának április végén. Mint kifejtette,
a különféle szociális problémákról, a szerzetesség mai helyzetéről, a zarándoklat szerepéről, valamint más őket és a rájuk bízottakat érintő vonatkozásokról.
A kínálatban szerepel kreatívírás-műhely Lövétei Lázár László költővel, műfordítóval. „Hogyan kell összelegózni egy megbolondított klasszikus költeményt?
Lövétei Lázár László József Attila-díjas magyar költő, műfordító, szerkesztő. Gyakran tart rendhagyó irodalomórákat erdélyi magyar iskolákban, verseket népszerűsít a Cimbora diáklapban, versszemináriumot vezet a FISZ-táborokban.
Vershangversenyt is hallhat a nagyérdemű: Csergő Domokos – Laczkó Vass Róbert: Sziluettek című produkcióját. Csergő Domokos zeneszerző, ütőhangszerművész és Laczkó Vass Róbert színművész, aki az est szövegírója és énekese is egyben különleges előadásra várja a közönséget. Az eredetileg szimfonikus zenekarra komponált művek ezúttal kamarazenekari hangszerelésben szólalnak meg, és szerteágazó stíluskirándulásra invitálják a közönséget.
Az est látványvilágának hangsúlyos eleme a videografika, amely Török Ádám munkája.
Az irodalomtörténet sem hiányzik a kínálatból: Molnár Ildikó: Bezártság-élmény és alkotói szabadság: Jancsó Elemér irodalomtörténész munkássága 1944-ig cmű munkáját ismerheti meg a közönség. A szerzővel Biró Annamária és Egyed Emese irodalomtörténészek beszélgetnek.
Jancsó Elemér (1905-1971) kolozsvári irodalomtudós munkásságáról ez az első monográfia.
Vetítettképes előadás is várja az érdeklődőket: az Obi-ugor irodalom. Finnugor írók az orosz köztudatban című esemény – a meghívottja Bartalis-Bán Judit egyetemi oktató, a BBTE Orosz Nyelv és Kultúra Központjának igazgatója. Házigazda: Szabó Zsolt irodalomtörténész.
A történelem is előtérbe kerül természetesen: 80 éve történt. Erdélyi magyarok szovjet fogságba hurcolása 1944–ben címmel Murádin János Kristóf történész, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának egyetemi oktatója tart vetítettképes előadást.
Az előadás a második világháború utolsó szakaszában Erdélyben lezajlott szovjet foglyul ejtéseket mutatja be, azzal a céllal, hogy a 80. évfordulón felidézze az 1944 őszén lezajlott tragédiát, az erdélyi magyar civilek tömeges foglyul ejtését és elhurcolását a Szovjetunióba, kényszermunkára. A 1989-ig tabunak számító témában az elmúlt évtizedek kutatásai során számos igen érdekes tényre derült fény.
Elemzésre kerül a sajtó, az egyházak, a politikum hozzáállása, a foglyok kiszállításának útvonalai, valamint a fogság körülményei, a szovjet lágervilág hétköznapjainak bemutatása, végül a foglyok utóélete.
Kolozsvár 11 templomában tartják a Magyar Egyházzenei Biennálét a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 16. és 21. között – közölték a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!