A nagyváradi közönség is megtekinthette a debreceni művészek Euphoria? című összeállítását
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
Debreceni művészek Csáth Géza-emlékestet mutattak be Nagyváradon a hétvégén az író halálának 100. évfordulója alkalmából. Az Euphoria? című összeállítás kiválóan adta vissza az orvos, író függőségekkel való küzdelmét, naplóbejegyzéseit, megszólaltatta az általa szerzett zenét is.
2019. október 14., 19:472019. október 14., 19:47
2019. október 14., 19:512019. október 14., 19:51
A Borostyán Produkciós Iroda és a Partiumi Magyar Művelődési Céh együttműködve, a Bethlen Gábor Alap segítségével újabb nagyszerű előadással lepte meg a nagyváradi érdeklődőket: debreceni művészek Csáth Géza-emlékestet mutattak be a hétvégén az író halálának 100. évfordulója alkalmából. A zenei aláfestéssel készített felolvasó-színházi emlékest bravúrja, hogy
illetve a „ráadáscsemegét”, az összeállítást mintegy keretbe foglaló két Csáth Géza-etűd zongoraszólamát Nagy Dóra hegedűkíséretével.
A naplóbejegyzéseket igyekezett a lehető legtárgyilagosabban felolvasni, hiszen
A lelki gyötrődés nem kíván semmiféle túlzott játékot, különösen nem a mostanában egyre inkább kedveltté váló elbulvárosodott, pletykaszintű interpretációt. Az Euphoria? című összeállítás kiválóan adta vissza a sikertelen zeneakadémiai felvételije után publikálni kezdő Csáth Géza ideggyógyász, illetve fürdőorvosi munkája mellett a két legkedveltebb „elfoglaltságának”, a nőknek és a drogoknak szentelt hétköznapjait. Vágyai célja a mindenáron elérendő eufória, amihez aztán felépítette sajátos elképzeléseit is, miszerint a drogok hatására maximálisra gyorsul az életritmusa, olyannyira, hogy érzése szerint tízmillió éves nagyságrendben képes átélni napokat.
Minden elhangzott mondat igazolta, amit az előadás előtti beszélgetésben Dargó Gergely mondott arról, mennyire közel érzi magához a zenei indíttatású írót, akihez korban is nagyon közel áll.
A kifogástalan előadás igazi élménnyé válásához hozzájárult a szöveg adekvát zenei aláfestése is, Nagy Dóra hegedű- és Nagy Tamás gitárjátéka.
Csáth Géza mindössze harminckét évet élt
„Botokkal nyomtuk le a földre / az egyik vágta, másik ölte, / kivontuk a temető-partra, / ezer porontya megsiratta / s az alkonyon, a pállott alkonyon / véres szemével visszanézett. / (...) A szájunk mosolyog. (…) mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.” Van, aki elborzad, van, aki legyintve továbblép, de akit érdekel az alkotó emberek lelkiségének alakulása, különösen az elmúlt századfordulónak pszichológiával, a tudat és tudatalatti ellentmondásos összefonódásával nagyon rövid idő alatt feltöltött világa, az megáll, sőt vissza-visszatér Kosztolányi Dezső gyermekkori emlékképeit kivetítő A szegény kisgyermek panaszai ciklusához, köztük pedig A rút varangyot véresen megöltük című vershez. Köztudott, hogy a gyerekek egy bizonyos korban az őszinteséget kegyetlenségbe fojtják: úgy bánnak egymással és a környezetükkel, hogy egy pillanatra sem gondolnak a következményekre. Leggyakrabban aztán többé vagy kevésbé gyorsan felszívódik ez a kegyetlenkedési ösztön az otthoni és iskolai nevelés hatására, de van, akivel ennek az ellenkezője történik: felnőtt életének alapvető meghatározójává válik.
A Kosztolányi-versben szereplő másik kegyetlenkedőről nem tudjuk pontosan, ki volt, de ha ennél a békagyilkolásnál talán nem is, más hasonló esetekben biztosan részt vett Brenner József unokatestvér, akinek Csáth Géza néven írott elbeszéléseiben központi helyet foglal el a halál legkülönbözőbb formáinak a palettája. Ahogy a Budapesten 1996-ban megjelent Ki kicsoda a magyar irodalomban? című kötetben Gremsperger László és Gyeskó Ágnes írja, életművének meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.
Nemcsak felnőtt hősei vannak tele gyilkos indulatokkal (Gyilkosság), ártatlannak tetsző gyerekhősei is szadista hajlamoktól indíttatva vetemednek gyilkosságra (Anyagyilkosság, A kis Emma). Legjobb novelláira a bravúros időtechnikán túl az elbeszélés tárgyilagos hangneme, a részletek leírásában mutatkozó stilizációs törekvés jellemző. Csáth Géza írásainak tárgyát egyrészt választott szakmájának, a pszichiátriának köszönheti, nagyobbrészt viszont gyermekkora óta folyamatosan dúsuló fantáziavilágának, valamint a saját maga által mindössze harminckét évre megszabott élete valóságosan is megélt, húsba vágó kísérleteinek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!