Nagyszabású tárlat nyílt a Bánffy-palotában a Barabás Miklós Céh szervezésében. A kiállításon 250 művész több mint 350 alkotása tekinthető meg
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat. A Bánffy-palotában tárlat egyszerre idézi meg a céh alapító mestereinek szellemiségét és mutatja be a ma is aktív alkotók munkáit, átfogó képet ad az erdélyi magyar képzőművészet közel száz évéről.
2025. augusztus 18., 14:012025. augusztus 18., 14:01
2025. augusztus 18., 14:202025. augusztus 18., 14:20
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) idei programjának egyik csúcspontja kétségkívül az a több mint 250 művész 350-nél is több munkáját felvonultató kiállítás, amelyet a Barabás Miklós Céh 95 éves fennállása alkalmából rendeztek meg a Művészeti Múzeumban. A tárlat megnyitóját augusztus 17-én, a kincses városi kulturális programkavalkád úgynevezett nulladik napján tartották a Bánffy-palota udvarán.
Az alapítók célja már akkor az volt, hogy a szétszórtan élő művészeknek közös fórumot teremtsenek.
Fotó: Orbán Orsolya
Az ünnepi megnyitón elhangzott, a Kolozsvári Művészeti Múzeum öt termében szeptember 8-ig látható válogatás a Barabás Miklós Céh (BMC) eddigi legteljesebb tárlata, a szervezők célja pedig az volt, hogy a céh egykori alapítóinak és a ma is aktív tagjainak munkáin keresztül átfogó képet nyújtsanak az erdélyi képzőművészeket tömörítő szervezet két történeti korszakáról: a kezdetektől a második világháború végéig, valamint az 1994-es újjáalapítástól napjainkig.
Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a megnyitóünnepségen elmondta, a Barabás Miklós Céh tagjai mind egyéni művészi világot képviselnek, és mindegyik alkotás egy-egy darabot ad hozzá közös kulturális örökségünkhöz. Hozzátette, ezek a munkák nemcsak Kolozsvár szívét, hanem egész Erdély sokszínűségét és lelkületét tárják elénk.
Lucian Nastasă-Kovács, a tárlatnak helyet adó múzeum igazgatója elmondta,
Mint fogalmazott, minden évben február–március környékén szerveznek egy kisebb, leginkább helyi művészek alkotásait felvonultató Barabás Miklós Céh-kiállítást, és örömükre szolgál, hogy most egyfajta antológiát tárhatnak a látogatók elé.
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozsi Tibor, a Barabás Miklós Céh elnöke arról beszélt, hogy attól tartottak, nem lesz elegendő anyag a múzeum termeinek megtöltéséhez, ezért minden résztvevőtől két művet kértek. Végül azonban sokkal több alkotás érkezett, mint amennyit el tudtak helyezni, így a most látható válogatás csupán a raktárban maradt művek felét mutatja be. Rámutatott,
A kiállítás kurátora Portik Blénessy Ágota és Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész. Vécsi Nagy Zoltán a megnyitóünnepségen a képzőművészeket tömörítő céh történetét ismertette. Jakobovits Miklóst, a céh egykori elnökét idézve hangsúlyozta, a szervezetet ugyanaz a szemlélet vezeti ma is, mint évtizedekkel korábban: büszkék mind az öreg mesterekre, mind a fiatal alkotókra, akik új perspektívát hoznak a nagy európai művészeti áramlásokba.
Kolozsi Tibor, a Barabás Miklós Céh elnöke, Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Portik Blénessy Ágota, a tárlat kurátora a megnyitón
Fotó: Orbán Orsolya
Portik Blénessy Ágota művészettörténész beszédében rámutatott, a jubileumi kiállítás nemcsak a Barabás Miklós Céh történetében, hanem a Kolozsvári Művészeti Múzeum életében is mérföldkő.
Mint fogalmazott, a tárlat koncepciója időrendi ívet rajzol: az előtérben dokumentációs sarok, majd az alapítók és a korai mesterek alkotásai következnek – köztük Kós Károly, Jándi Dávid, Thorma János, Ziffer Sándor és még sokan mások. A következő termek a fiatalabb generáció, a 30-as, 40-es évek művészeinek munkáit mutatják be. Az újjáalakulás (1994) után készült művektől eljutunk a kortárs alkotókig, akik ma a céh tagjai.
A válogatásban a festészet, szobrászat és grafika mellett helyet kaptak iparművészeti alkotások, textil, kerámia, üveg, ékszer, valamint installációk és akcióművészeti dokumentációk is olyan alkotóktól, akik közül többen nemzetközi szinten is elismertek.
Balról jobbra: Vécsi Nagy Zoltán, a kiállítás kurátora, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató a jubileumi tárlat megnyitóján
Fotó: Orbán Orsolya
A mostani tárlat különlegessége, hogy nem csupán a jelenleg is aktív tagok legfrissebb munkái láthatók, hanem gazdag történeti anyag is. A látogatók képet kaphatnak a céh alapító mestereiről, az erdélyi magyar képzőművészeti élet meghatározó alakjairól, valamint a különböző tematikus egységek révén arról is, hogyan alakult a művészeti élet Erdélyben az elmúlt közel száz év során.
Bordás Beáta, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (Eműk) vezetője, a kiállítás egyik szervezője a megnyitón elmondta, a több száz művet néhány nap alatt rendezték el a múzeum termeiben, ami önmagában is rekordteljesítménynek számít. A kurátorok, technikusok és maguk a művészek közösen dolgoztak a tárlat megvalósításán, sokszor improvizatív megoldásokat találva a szűkös tér és a hatalmas anyag miatt.
Fotó: Orbán Orsolya
Mint fogalmazott,
A tárlatot egy monumentális katalógus is kíséri, amely nemcsak tanulmányokat és történeti áttekintést tartalmaz, hanem minden kiállító művész portréját és egy-egy alkotásának reprodukcióját is. A kiállítás a Barabás Miklós Céh, valamint számos partnerintézmény – a Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Kincses Kolozsvár Egyesület, az Erdélyi Művészeti Központ és a Sapientia Alapítvány – együttműködésében valósult meg.
A szeptember 8-ig látogatható nagyszabású jubileumi tárlat a látogatók számára egyszerre kínál történeti áttekintést és kortárs élményt – egyedülálló alkalmat arra, hogy száz év alkotói munkáját egyetlen helyen lássák viszont.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!