Fotó: Tóth Gödri Iringó
Nem csak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt egész Románia vonatkozásában fontos mérföldkőről számolt Xantus Gábor egyetemi tanár, filmrendező, operatőr: a Xantus Alapítvány álmai, tervei nyomán létrehozták-hozzák – hiszen a munka még folyamatban van – a térség első mozgóképmúzeumát.
2022. december 15., 16:222022. december 15., 16:22
A múzeum születésének körülményeiről szerdán, a kolozsvári Szabók bástyája kiállítótereiben számolt be Xantus Gábor, aki „csupán” társalapító, hiszen a fő kezdeményező fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer, aki nem tudott jelen lenni a jeles eseményen, melyre a filmtörténettel foglalkozók krémje is meghívást kapott.
Xantus Gábor hangsúlyozta, egy álom, egy terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, és ebben a szellemben igyekeztek ők is fiával a valóság talajára helyezni a régi álmokat.
Hozzátette, ő maga évtizedekig gyűjtögette a kamerákat, a felvevőgépeket, amik ma már igazi régiségeknek számítanak. Ezeket a közönség egy kis kiállítás keretében meg is tekinthette a helyszínen, ám Xantus leszögezte, hogy a kiállítás csak egy kis ízelítő abból, ami a múzeum lesz, nem része még annak.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Xantus azt is elmondta, hogy bár Kolozsvárnak van egy nagyon fontos némafilmes, Janovics Jenő rendező, színész, producerhez kapcsolható múltja, amely által a kincses város filmgyártása Hollywood elismerését is kivívta a múlt század elején, a gyűjtemény nem csak erre a korai korszakra szeretne koncentrálni, hanem egészen napjainkig minden fontos pillanatra, epizódra.
Laurențiu Damian, a Romániai Filmművészek Szövetségének (UCIN) elnöke elmondta, a világ különböző városaiban sok filmmel, mozgóképpel foglalkozó múzeumot látott, melyek a kultúra szentélyei voltak: a mozi, a kép iránti tisztelet lengte be a tereket.
Hozzátette, hogy a bukaresti filmművészek sok anyagot, kiállítási tárgyakat adományoznak majd nekik, hogy gazdagítsák a múzeumot. Alexandra Rus művészettörténész, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója az alapítókat méltatta, kiemelve, hogy „egyfajta fatörzset” jelentenek a romániai, erdélyi filmes – főleg dokumentumfilmes kultúra világában.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bitay Enikő egyetemi tanár, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke elmondta, a Jordáky Lajos hagyatékának részét képező Janovics-irathagyaték digitalizált anyagaival járultak hozzá eddig a múzeum születéséhez, de reméli, hogy a jövőben még más anyagokkal is segíteni tudják a munkát. Kiemelte, a toronyban látható kis helyen található, tartalmas kiállítás a kereken 150 éves született Janovicsra emlékezés egy eszköze is. Dorel Vișan kolozsvári színművész felidézte, hogy munkája során mennyi érték pusztulását látta, tanúja volt a Buftea-i filmstúdió rommá válásának is, és épp ezért is nagyon örül ennek a kezdeményezésnek, és hisz abban, hogy ő maga is hozzá tud majd járulni a múzeum gazdagodásához.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Demian József nagyváradi származású, Ausztráliában élő rendező és Buglya Sándor magyarországi filmrendező, érdemes művész, egyetemi tanár online üzenettel kapcsolódott be az eseményre.
Úgy fogalmazott, mai rohanó világban, amikor már a közösségi filmezés lassan kiveszőben van, különösen fontos kicsit lelassulni, visszatekinteni, és az örökséget felhasználva építkezni.
Az eseményen jelen volt Oláh Emese Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere is, aki szintén gratulált az ötlethez, és azt kívánta, hogy minél hamarabb valósuljon meg az alapítók minden terve, hogy a körvonalazódó projekt testet öltsön.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!