A testvérváros küldöttsége nem csak minőségi filmekkel kedveskedett a gyergyószentmiklósiaknak, hanem az e-mozi (elektronikus mozi) hálózatba való bekapcsolódás lehetőségét is felajánlották a városvezetőknek.
A harmincnégy éves múltra visszatekintő egri Filmművészeti Nyári Egyetem a budapesti Filmszemle után a legrangosabb mozgóképes rendezvény Magyarországon, és tavaly óta Slow Film Fesztivál néven versenyjelleget is öltött bemutatkozási lehetőséget nyújtva a fiatal filmeseknek. A július utolsó hetében zajló egri fesztivál Vincze Csilla gyergyószentmiklósi újságíró szorgalmazására és Kiss Lajos egri fesztiváligazgató támogatása révén idéntől az erdélyi helyszínnel bővült. „Korábban többször is alkalmam adódott részt venni az egri fesztiválon, és az ott szerzett élményeimet szerettem volna megosztani szülővárosom lakóival” – ismertette a vetítések előzményét Vincze Csilla. A nívós magyar alkotásokat a Salamon Ernő Gimnázium dísztermében láthatták az érdeklődők, majd a Napsugár panzió nyári kertjében az esti beszélgetéseken a magyar filmszakma olyan neves személyiségeivel oszthatták meg gondolataikat, mint Reichenberger János, a Magyar Művelődési Minisztérium filmes főtanácsosa, Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alapprogram mozgókép osztályának vezetője, Hajósi Szabó Csilla és Duló Károly rendező, valamint Báron György esztéta. Egyik ilyen esti beszélgetés alkalmával szóba került annak a lehetősége, hogy Gyergyószentmiklóst bekapcsolják az e-mozi rendszerbe. „A fesztivál kiterjesztésével megpróbáltuk azt is felmérni, hogy milyen a gyergyószentmiklósiak filmigénye, ugyanis a nálunk éppen kiépülőben levő e-mozi hálózat egyik szatelitje lehetne a testvérváros” – fejtette ki a Krónika kérdésére Kiss Lajos fesztiváligazgató. Mint mondta, épp a napokban indul el az internetes vetítés Magyarország több mint hetven helységében. Mezei János polgármester tegnap délben tekintette meg a rendszert, amelyet örömmel telepíttetne a városba, de azelőtt elő kell teremteni a szükséges anyagiakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok