A testvérváros küldöttsége nem csak minőségi filmekkel kedveskedett a gyergyószentmiklósiaknak, hanem az e-mozi (elektronikus mozi) hálózatba való bekapcsolódás lehetőségét is felajánlották a városvezetőknek.
A harmincnégy éves múltra visszatekintő egri Filmművészeti Nyári Egyetem a budapesti Filmszemle után a legrangosabb mozgóképes rendezvény Magyarországon, és tavaly óta Slow Film Fesztivál néven versenyjelleget is öltött bemutatkozási lehetőséget nyújtva a fiatal filmeseknek. A július utolsó hetében zajló egri fesztivál Vincze Csilla gyergyószentmiklósi újságíró szorgalmazására és Kiss Lajos egri fesztiváligazgató támogatása révén idéntől az erdélyi helyszínnel bővült. „Korábban többször is alkalmam adódott részt venni az egri fesztiválon, és az ott szerzett élményeimet szerettem volna megosztani szülővárosom lakóival” – ismertette a vetítések előzményét Vincze Csilla. A nívós magyar alkotásokat a Salamon Ernő Gimnázium dísztermében láthatták az érdeklődők, majd a Napsugár panzió nyári kertjében az esti beszélgetéseken a magyar filmszakma olyan neves személyiségeivel oszthatták meg gondolataikat, mint Reichenberger János, a Magyar Művelődési Minisztérium filmes főtanácsosa, Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alapprogram mozgókép osztályának vezetője, Hajósi Szabó Csilla és Duló Károly rendező, valamint Báron György esztéta. Egyik ilyen esti beszélgetés alkalmával szóba került annak a lehetősége, hogy Gyergyószentmiklóst bekapcsolják az e-mozi rendszerbe. „A fesztivál kiterjesztésével megpróbáltuk azt is felmérni, hogy milyen a gyergyószentmiklósiak filmigénye, ugyanis a nálunk éppen kiépülőben levő e-mozi hálózat egyik szatelitje lehetne a testvérváros” – fejtette ki a Krónika kérdésére Kiss Lajos fesztiváligazgató. Mint mondta, épp a napokban indul el az internetes vetítés Magyarország több mint hetven helységében. Mezei János polgármester tegnap délben tekintette meg a rendszert, amelyet örömmel telepíttetne a városba, de azelőtt elő kell teremteni a szükséges anyagiakat.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.