A testvérváros küldöttsége nem csak minőségi filmekkel kedveskedett a gyergyószentmiklósiaknak, hanem az e-mozi (elektronikus mozi) hálózatba való bekapcsolódás lehetőségét is felajánlották a városvezetőknek.
A harmincnégy éves múltra visszatekintő egri Filmművészeti Nyári Egyetem a budapesti Filmszemle után a legrangosabb mozgóképes rendezvény Magyarországon, és tavaly óta Slow Film Fesztivál néven versenyjelleget is öltött bemutatkozási lehetőséget nyújtva a fiatal filmeseknek. A július utolsó hetében zajló egri fesztivál Vincze Csilla gyergyószentmiklósi újságíró szorgalmazására és Kiss Lajos egri fesztiváligazgató támogatása révén idéntől az erdélyi helyszínnel bővült. „Korábban többször is alkalmam adódott részt venni az egri fesztiválon, és az ott szerzett élményeimet szerettem volna megosztani szülővárosom lakóival” – ismertette a vetítések előzményét Vincze Csilla. A nívós magyar alkotásokat a Salamon Ernő Gimnázium dísztermében láthatták az érdeklődők, majd a Napsugár panzió nyári kertjében az esti beszélgetéseken a magyar filmszakma olyan neves személyiségeivel oszthatták meg gondolataikat, mint Reichenberger János, a Magyar Művelődési Minisztérium filmes főtanácsosa, Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alapprogram mozgókép osztályának vezetője, Hajósi Szabó Csilla és Duló Károly rendező, valamint Báron György esztéta. Egyik ilyen esti beszélgetés alkalmával szóba került annak a lehetősége, hogy Gyergyószentmiklóst bekapcsolják az e-mozi rendszerbe. „A fesztivál kiterjesztésével megpróbáltuk azt is felmérni, hogy milyen a gyergyószentmiklósiak filmigénye, ugyanis a nálunk éppen kiépülőben levő e-mozi hálózat egyik szatelitje lehetne a testvérváros” – fejtette ki a Krónika kérdésére Kiss Lajos fesztiváligazgató. Mint mondta, épp a napokban indul el az internetes vetítés Magyarország több mint hetven helységében. Mezei János polgármester tegnap délben tekintette meg a rendszert, amelyet örömmel telepíttetne a városba, de azelőtt elő kell teremteni a szükséges anyagiakat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.