Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása

közölték a szervezők.

A tárlat középpontjában a harangok szimbolikus jelentése áll, kulturális szempontból a nemzeti emlékezet és a nemzeti összetartozás értelmezéseire épül.

Amint a közleményben szerepel, Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása a Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót.

A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló tárlat a nemzeti összetartozás gondolatát élteti, bemutatva a Kárpát-medence harangjainak és magyarságának örök tanúságtételét. „A harang összeköti az Eget a földdel, Istent azzal, akit az Ő képmására teremtett” – hangsúlyozta Berecz András. Ezt a gondolatiságot képviseli a tárlat elrendezése is, a három részre osztható fotók a Szentháromságot idézik. A szemlélő, miközben a múltból a jelenbe ér, végigkísérheti a történelem évszázadait, útja a középkori, elnémult harangoktól az ékesen szóló harangnyelvekig vezet.

Vajon létezik-e még olyan zenei eszköz, amely ugyanazon a hangon évszázadok óta ilyen sokféle érzést tud kiváltani? A kérdés a kiállítás számára fontos, hiszen „ezek a képek úgy szólítanak meg igazán, ha megérted a bennük foglalt időt” – írja a kiállításról Orosz István író, grafikusművész. A 24 tablóból építkező tematikus összeállítás grafikai munkáit Szepessy Béla festőművész, grafikus készítette.

Nemcsak földrajzi elhelyezkedése teszi jelentőssé, hanem kulturális, történelmi és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír a térség életében. Kolozsvár meghatározó szerepet töltött be a Magyar Királyság, valamint az Erdélyi Fejedelemség múltjában – elég, ha csak Mátyás királyra gondolunk, aki 1443-ban itt látta meg a napvilágot. Az ő emléke ma is él a város szívében: a főtéren álló Fadrusz János-féle lovasszobor méltó emléket állít alakjának, a mögötte magasodó Szent Mihály templommal együtt, amely a történelmi Magyarország egyik legszebb gótikus székesegyháza. Kolozsvár 1872-ben alapított egyeteme és a mai napig élénk magyar közösségi, oktatási és kulturális élete miatt máig Erdély szellemi központja.

A történelmi régiókban szervezett tárlatsorozat erdélyi állomásán egy olyan helyszínre érkezik, amely évszázadok óta a magyar kultúra és identitás egyik legerősebb bástyája a külhoni területeken. Kolozsvár nemcsak szimbolikus, hanem élő példája annak, hogy a magyar nemzet közössége földrajzi határokon túl is egységet alkot – a kiállítás pedig ennek az összetartozásnak ad művészi formát, képeken keresztül, szíveket megszólítva.

A Szívverés a magasban-kiállítássorozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában jött létre.

Berecz András ének- és mesemondó

A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Színház társulatának tagja. 1957-ben született Budapesten. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben dalokat, meséket, tréfákat „gyűjtöget”.

Mesét mondott tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, japán, holland, olasz, egyiptomi közönségnek is. Ez úgy igaz, ahogy hiszitek címmel mesemondókról készített dokumentumfilmet. Három nemzetközi mesemondó találkozó megálmodója, szervezője, műsorvezetője. A Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszékén műfordítás, mesefordítás kurzusokat tart Kaoru Watanabéval.

korábban írtuk

„Belülről jő” – avagy miért vonzó a székely beszédmód a Székelyföldön túl is és mire biztatja Berecz András Pittyeséket

Egyre népszerűbb a kézdivásárhelyi Pittyes 2-es és Gyufa humorista trió, amelynek tagjai immár rendszeresen lépnek színpadra zenekarukkal együtt nemcsak a Székelyföldön, de a régión túl is.