Püsök Botond (bal szélen) és a Mesék férfiakról című dokumentumfilm stábja
A Mesék férfiakról című, a csíkszeredai Püsök Botond rendezte dokumentumfilm azt járja körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre a férfiak. A bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékokat is megközelítő, nemrég a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotásról a rendezőt kérdeztük.
2021. március 24., 21:242021. március 24., 21:24
Püsök Botond csíkszeredai születésű filmrendező az egyik alkotója annak a frissen bemutatott dokumentumfilmnek, amely a férfiasság témakörét járja körül a bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékok ismertetésével. A Mesék férfiakról / Tales of Men című 12 perces alkotást a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon (BIDF) mutatták be február végén. „A film olyan univerzumba nyújt betekintést, amely kevésbé ismert sokak számára:
Azt járjuk körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre” – olvasható az ismertetőben.
A film nemzetközi alkotógárda együttműködésében született: Püsök Botondon kívül a francia Charlotte Müller, az indiai Anantha Krishnan és a kolumbiai Monica Bustamante munkája. „Monica Bustamante-nak és Charlotte Müllernek volt elsősorban az ötlete a film. Alkotótársaim Magyarországon tartózkodtak a Doc Nomads nemzetközi dokumentumfilmes mesterképzés hallgatóiként. Ez alatt a félév alatt felfigyeltek arra, hogy
és ennek történelmi gyökerei is lehetnek. Ebből a sztereotípiából kiindulva kezdtek gondolkozni a film témáján” – fejtette ki lapunknak Püsök Botond. Hozzátette, külföldi alkotótársai számára szokatlan volt, hiszen az ő kultúrkörükben nincs jelen a bajusz és szakáll viselete. „Amikor elkezdtek kutatni a témában, az alkotótársaim úgy vélekedtek, hogy a bajusz- és szakállviseletben van egyfajta hungarikumszerű vonás.
Így születtek meg interjúk, beszélgetések különböző korú férfiakkal” – mondta Püsök Botond. Kifejtette, egyes interjúk a felületesebb szintet érintették, mások mélyinterjúvá alakultak. Például arról, hogy egy adott személy esetében a hosszú szakáll milyen életkorszak kivetülése: az illető gyász, belső válság miatt hagyta megnőni az arcszőrzetét, és mindez mit jelent lelki szinten.
Püsök Botond Kolozsváron diplomázott filmrendezőként a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakán. Tanulmányait tovább folytatva, 2020-ban diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezői mesterszakán. Kérdésünkre elmondta, jelenleg fél lábbal Magyarországon, fél lábbal pedig itthon alkot szabadúszó rendezőként.
Korábban több szakmai elismerést hozó dokumentumfilmet rendezett. Egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása 2018-ban elnyerte a cambridge-i Watersprite Awards nemzetközi fesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját. 2016-ban az Angela című dokumentumfilmje legjobb rendezői díjat nyert a nagyszebeni Astra Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon, valamit a DocuArt Filmfesztiválon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!