
Püsök Botond (bal szélen) és a Mesék férfiakról című dokumentumfilm stábja
A Mesék férfiakról című, a csíkszeredai Püsök Botond rendezte dokumentumfilm azt járja körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre a férfiak. A bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékokat is megközelítő, nemrég a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotásról a rendezőt kérdeztük.
2021. március 24., 21:242021. március 24., 21:24
Püsök Botond csíkszeredai születésű filmrendező az egyik alkotója annak a frissen bemutatott dokumentumfilmnek, amely a férfiasság témakörét járja körül a bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékok ismertetésével. A Mesék férfiakról / Tales of Men című 12 perces alkotást a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon (BIDF) mutatták be február végén. „A film olyan univerzumba nyújt betekintést, amely kevésbé ismert sokak számára:
Azt járjuk körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre” – olvasható az ismertetőben.
A film nemzetközi alkotógárda együttműködésében született: Püsök Botondon kívül a francia Charlotte Müller, az indiai Anantha Krishnan és a kolumbiai Monica Bustamante munkája. „Monica Bustamante-nak és Charlotte Müllernek volt elsősorban az ötlete a film. Alkotótársaim Magyarországon tartózkodtak a Doc Nomads nemzetközi dokumentumfilmes mesterképzés hallgatóiként. Ez alatt a félév alatt felfigyeltek arra, hogy
és ennek történelmi gyökerei is lehetnek. Ebből a sztereotípiából kiindulva kezdtek gondolkozni a film témáján” – fejtette ki lapunknak Püsök Botond. Hozzátette, külföldi alkotótársai számára szokatlan volt, hiszen az ő kultúrkörükben nincs jelen a bajusz és szakáll viselete. „Amikor elkezdtek kutatni a témában, az alkotótársaim úgy vélekedtek, hogy a bajusz- és szakállviseletben van egyfajta hungarikumszerű vonás.
Így születtek meg interjúk, beszélgetések különböző korú férfiakkal” – mondta Püsök Botond. Kifejtette, egyes interjúk a felületesebb szintet érintették, mások mélyinterjúvá alakultak. Például arról, hogy egy adott személy esetében a hosszú szakáll milyen életkorszak kivetülése: az illető gyász, belső válság miatt hagyta megnőni az arcszőrzetét, és mindez mit jelent lelki szinten.
Püsök Botond Kolozsváron diplomázott filmrendezőként a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakán. Tanulmányait tovább folytatva, 2020-ban diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezői mesterszakán. Kérdésünkre elmondta, jelenleg fél lábbal Magyarországon, fél lábbal pedig itthon alkot szabadúszó rendezőként.
Korábban több szakmai elismerést hozó dokumentumfilmet rendezett. Egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása 2018-ban elnyerte a cambridge-i Watersprite Awards nemzetközi fesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját. 2016-ban az Angela című dokumentumfilmje legjobb rendezői díjat nyert a nagyszebeni Astra Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon, valamit a DocuArt Filmfesztiválon.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!