
Fotó: Biró István
2012. november 21., 08:552012. november 21., 08:55
A budapesti egyetem és a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem együttműködésének eredményeként a kincses városban megrendezett tárlat anyagában videoinstalláció, ledlámpák segítségével létrehozott mozgóképek, virtuális szobrok láthatók.
A tárlat egyébként egy hosszú távúra tervezett együttműködés első lépése a két képzőművészeti felsőoktatási intézmény között. A kiállítást Istvánkó Bea, Őze Eszter, Kis Veronika Edit és Sparing Stefánia, a MKE Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzési szakának hallgatói állították öszsze. Az Ács Attila, Fillér Máté, Horváth Tünde, Kiss Gergely József, Mondik Noémi és Pálinkás Bence munkáit bemutató kiállítás rövid megnyitóját követően a tárlat kurátorai elmondták: két hónapos munkájukba került a kiállított műalkotások kiválogatása. A feladatot a Kiállításrendezési gyakorlat című szemináriumuk keretében hajtották végre. Mint részletezték, fontos volt számukra, hogy a teljes egyetemet reprezentálja a tárlat. Hozzáfűzték, tanáruk, Szoboszlai János, az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszékének vezetője
A kurátori tanulmányok kihívásai címmel tartott nyilvános előadást a kiállítást megelőzően, azt szerették volna kellőképpen illusztrálni. Elmondták, az egyetem egykori és jelenlegi diákjainak munkáiból álló tárlat anyagát saját koncepciójuk alapján állították össze.
„Olyan képzőművészeti területet választottunk, amely a mi generációnknak testhezálló, ehhez nagyon sokan hozzá tudnak szólni. Érdekes volt, hogy ki tudtunk hozni belőle együtt, közösen valamit” – mutatott rá Istvánkó Bea. Hozzátette, fontos válogatási elvük volt az interdiszciplinaritás, az MKE honlapján olvasható ismertető szerint a szelekció alapja az a megfigyelés, hogy sok művészhallgató a tanszékekre jellemző tradicionális műfajokon túl új technikákkal is kísérletezik. A kiállított alkotások jó példái e kísérletezőkedvnek: a fiatal generáció művészei már teljes természetességgel használják a digitális világ technikáit, eszköztárát és motívumait. A Krónika kérdésére Istvánkó Bea elmondta: a tárlat célja egyúttal az ismerkedés is volt.
„Nagyon jó lenne, hogyha a különböző országok, elsősorban Kelet-Európa képzőművészeti egyetemei ismernék egymás munkáit, ezáltal saját látókörüket is bővítve” – fogalmazott a kiállítás egyik kurátora.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.