
Fotó: Biró István
2012. november 21., 08:552012. november 21., 08:55
A budapesti egyetem és a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem együttműködésének eredményeként a kincses városban megrendezett tárlat anyagában videoinstalláció, ledlámpák segítségével létrehozott mozgóképek, virtuális szobrok láthatók.
A tárlat egyébként egy hosszú távúra tervezett együttműködés első lépése a két képzőművészeti felsőoktatási intézmény között. A kiállítást Istvánkó Bea, Őze Eszter, Kis Veronika Edit és Sparing Stefánia, a MKE Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek mesterképzési szakának hallgatói állították öszsze. Az Ács Attila, Fillér Máté, Horváth Tünde, Kiss Gergely József, Mondik Noémi és Pálinkás Bence munkáit bemutató kiállítás rövid megnyitóját követően a tárlat kurátorai elmondták: két hónapos munkájukba került a kiállított műalkotások kiválogatása. A feladatot a Kiállításrendezési gyakorlat című szemináriumuk keretében hajtották végre. Mint részletezték, fontos volt számukra, hogy a teljes egyetemet reprezentálja a tárlat. Hozzáfűzték, tanáruk, Szoboszlai János, az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszékének vezetője
A kurátori tanulmányok kihívásai címmel tartott nyilvános előadást a kiállítást megelőzően, azt szerették volna kellőképpen illusztrálni. Elmondták, az egyetem egykori és jelenlegi diákjainak munkáiból álló tárlat anyagát saját koncepciójuk alapján állították össze.
„Olyan képzőművészeti területet választottunk, amely a mi generációnknak testhezálló, ehhez nagyon sokan hozzá tudnak szólni. Érdekes volt, hogy ki tudtunk hozni belőle együtt, közösen valamit” – mutatott rá Istvánkó Bea. Hozzátette, fontos válogatási elvük volt az interdiszciplinaritás, az MKE honlapján olvasható ismertető szerint a szelekció alapja az a megfigyelés, hogy sok művészhallgató a tanszékekre jellemző tradicionális műfajokon túl új technikákkal is kísérletezik. A kiállított alkotások jó példái e kísérletezőkedvnek: a fiatal generáció művészei már teljes természetességgel használják a digitális világ technikáit, eszköztárát és motívumait. A Krónika kérdésére Istvánkó Bea elmondta: a tárlat célja egyúttal az ismerkedés is volt.
„Nagyon jó lenne, hogyha a különböző országok, elsősorban Kelet-Európa képzőművészeti egyetemei ismernék egymás munkáit, ezáltal saját látókörüket is bővítve” – fogalmazott a kiállítás egyik kurátora.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.