
Fotó: MTI
A Thália Színházban játszott musical legnagyobb érdeme, hogy történethûsége mellett nyíltan fordul a közönséghez: élvezhetõ a darab azok számára, akik az Abigél szomorkás-mulatságos történetét az eredeti regényhez vagy a Zsurzs Éva rendezte televíziós változathoz kötik, és azoknak is, akik elõször találkoznak a fõhõssel, Ginával.
Az Abigél egy elkényeztetett kisgimnazista felnõtté válását meséli el. Vitay Georgina boldog kamaszkorát szétfoszlatja a második világháború, a tizennégy éves lány vidékre, az árkodi intézetbe kerül, ahol a rideg környezet és a kegyetlen törvények lázadásra kényszerítik. Az egymást követõ nehézségeken társai összetartó szeretete segíti át. A most bemutatott musical új oldalról közelít a történethez. Ebben a feldolgozásban a gimnáziumban történtekre Gina életének egy drámai pillanatában emlékszik vissza. A forgószínpad által megjelenített változó helyszínek a múlt és a jelen pillanatait mutatják, a fontos momentumokban mintegy képbe, mozdulatlanságba merevednek Gina életének árkodi szereplõi, csak õ maga mozog és énekel. A többi szereplõt, mint egy élõkép figuráit, lassan körbeforgatja a színpad, így lesznek mozdulatlan tanúi annak, amit Gina átél. A könyvbõl készült sikerfilmben Ruttkai Éva alakította a jóságos és vendégszeretõ Horn Mici figuráját, a színházi elõadásban ezt a szerepet Udvaros Dorottya formálta meg. A fõbb szerepekben Vágó Zsuzsit, Vágó Bernadettet, Földes Tamást, Pálfalvy Attilát, Siménfalvy Ágotát, Csonka Andrást láthatta a közönség. A premieren lelkes ünneplés köszöntötte az elõadást és a szereplõgárdát.
Szabó Magda sokáig tiltakozott az ellen, hogy Gina „színpadra lépjen”. Somogyi Szilárdnak, a musical rendezõjének azonban sikerült megtörnie a jeget. A fiatal rendezõ egy korábbi közös munka kapcsán (2004-ben Szabó Magda Álarcosbál címû regényébõl készített musicalt) elnyerte a Kossuth-díjas írónõ bizalmát, s így zenés darab készülhetett az Abigélbõl. Az alkotók névsorát és a színdarab koncepcióját az írónõ maga is jóváhagyta. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerû a filmváltozat is, amelyet évtizedek óta rendszeresen tûznek mûsorra a különbözõ televíziós csatornák.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.