Fotó: MTI
A Thália Színházban játszott musical legnagyobb érdeme, hogy történethûsége mellett nyíltan fordul a közönséghez: élvezhetõ a darab azok számára, akik az Abigél szomorkás-mulatságos történetét az eredeti regényhez vagy a Zsurzs Éva rendezte televíziós változathoz kötik, és azoknak is, akik elõször találkoznak a fõhõssel, Ginával.
Az Abigél egy elkényeztetett kisgimnazista felnõtté válását meséli el. Vitay Georgina boldog kamaszkorát szétfoszlatja a második világháború, a tizennégy éves lány vidékre, az árkodi intézetbe kerül, ahol a rideg környezet és a kegyetlen törvények lázadásra kényszerítik. Az egymást követõ nehézségeken társai összetartó szeretete segíti át. A most bemutatott musical új oldalról közelít a történethez. Ebben a feldolgozásban a gimnáziumban történtekre Gina életének egy drámai pillanatában emlékszik vissza. A forgószínpad által megjelenített változó helyszínek a múlt és a jelen pillanatait mutatják, a fontos momentumokban mintegy képbe, mozdulatlanságba merevednek Gina életének árkodi szereplõi, csak õ maga mozog és énekel. A többi szereplõt, mint egy élõkép figuráit, lassan körbeforgatja a színpad, így lesznek mozdulatlan tanúi annak, amit Gina átél. A könyvbõl készült sikerfilmben Ruttkai Éva alakította a jóságos és vendégszeretõ Horn Mici figuráját, a színházi elõadásban ezt a szerepet Udvaros Dorottya formálta meg. A fõbb szerepekben Vágó Zsuzsit, Vágó Bernadettet, Földes Tamást, Pálfalvy Attilát, Siménfalvy Ágotát, Csonka Andrást láthatta a közönség. A premieren lelkes ünneplés köszöntötte az elõadást és a szereplõgárdát.
Szabó Magda sokáig tiltakozott az ellen, hogy Gina „színpadra lépjen”. Somogyi Szilárdnak, a musical rendezõjének azonban sikerült megtörnie a jeget. A fiatal rendezõ egy korábbi közös munka kapcsán (2004-ben Szabó Magda Álarcosbál címû regényébõl készített musicalt) elnyerte a Kossuth-díjas írónõ bizalmát, s így zenés darab készülhetett az Abigélbõl. Az alkotók névsorát és a színdarab koncepcióját az írónõ maga is jóváhagyta. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerû a filmváltozat is, amelyet évtizedek óta rendszeresen tûznek mûsorra a különbözõ televíziós csatornák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok