
Fotó: MTI
A Thália Színházban játszott musical legnagyobb érdeme, hogy történethûsége mellett nyíltan fordul a közönséghez: élvezhetõ a darab azok számára, akik az Abigél szomorkás-mulatságos történetét az eredeti regényhez vagy a Zsurzs Éva rendezte televíziós változathoz kötik, és azoknak is, akik elõször találkoznak a fõhõssel, Ginával.
Az Abigél egy elkényeztetett kisgimnazista felnõtté válását meséli el. Vitay Georgina boldog kamaszkorát szétfoszlatja a második világháború, a tizennégy éves lány vidékre, az árkodi intézetbe kerül, ahol a rideg környezet és a kegyetlen törvények lázadásra kényszerítik. Az egymást követõ nehézségeken társai összetartó szeretete segíti át. A most bemutatott musical új oldalról közelít a történethez. Ebben a feldolgozásban a gimnáziumban történtekre Gina életének egy drámai pillanatában emlékszik vissza. A forgószínpad által megjelenített változó helyszínek a múlt és a jelen pillanatait mutatják, a fontos momentumokban mintegy képbe, mozdulatlanságba merevednek Gina életének árkodi szereplõi, csak õ maga mozog és énekel. A többi szereplõt, mint egy élõkép figuráit, lassan körbeforgatja a színpad, így lesznek mozdulatlan tanúi annak, amit Gina átél. A könyvbõl készült sikerfilmben Ruttkai Éva alakította a jóságos és vendégszeretõ Horn Mici figuráját, a színházi elõadásban ezt a szerepet Udvaros Dorottya formálta meg. A fõbb szerepekben Vágó Zsuzsit, Vágó Bernadettet, Földes Tamást, Pálfalvy Attilát, Siménfalvy Ágotát, Csonka Andrást láthatta a közönség. A premieren lelkes ünneplés köszöntötte az elõadást és a szereplõgárdát.
Szabó Magda sokáig tiltakozott az ellen, hogy Gina „színpadra lépjen”. Somogyi Szilárdnak, a musical rendezõjének azonban sikerült megtörnie a jeget. A fiatal rendezõ egy korábbi közös munka kapcsán (2004-ben Szabó Magda Álarcosbál címû regényébõl készített musicalt) elnyerte a Kossuth-díjas írónõ bizalmát, s így zenés darab készülhetett az Abigélbõl. Az alkotók névsorát és a színdarab koncepcióját az írónõ maga is jóváhagyta. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerû a filmváltozat is, amelyet évtizedek óta rendszeresen tûznek mûsorra a különbözõ televíziós csatornák.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.