
Fotó: MTI
A Thália Színházban játszott musical legnagyobb érdeme, hogy történethûsége mellett nyíltan fordul a közönséghez: élvezhetõ a darab azok számára, akik az Abigél szomorkás-mulatságos történetét az eredeti regényhez vagy a Zsurzs Éva rendezte televíziós változathoz kötik, és azoknak is, akik elõször találkoznak a fõhõssel, Ginával.
Az Abigél egy elkényeztetett kisgimnazista felnõtté válását meséli el. Vitay Georgina boldog kamaszkorát szétfoszlatja a második világháború, a tizennégy éves lány vidékre, az árkodi intézetbe kerül, ahol a rideg környezet és a kegyetlen törvények lázadásra kényszerítik. Az egymást követõ nehézségeken társai összetartó szeretete segíti át. A most bemutatott musical új oldalról közelít a történethez. Ebben a feldolgozásban a gimnáziumban történtekre Gina életének egy drámai pillanatában emlékszik vissza. A forgószínpad által megjelenített változó helyszínek a múlt és a jelen pillanatait mutatják, a fontos momentumokban mintegy képbe, mozdulatlanságba merevednek Gina életének árkodi szereplõi, csak õ maga mozog és énekel. A többi szereplõt, mint egy élõkép figuráit, lassan körbeforgatja a színpad, így lesznek mozdulatlan tanúi annak, amit Gina átél. A könyvbõl készült sikerfilmben Ruttkai Éva alakította a jóságos és vendégszeretõ Horn Mici figuráját, a színházi elõadásban ezt a szerepet Udvaros Dorottya formálta meg. A fõbb szerepekben Vágó Zsuzsit, Vágó Bernadettet, Földes Tamást, Pálfalvy Attilát, Siménfalvy Ágotát, Csonka Andrást láthatta a közönség. A premieren lelkes ünneplés köszöntötte az elõadást és a szereplõgárdát.
Szabó Magda sokáig tiltakozott az ellen, hogy Gina „színpadra lépjen”. Somogyi Szilárdnak, a musical rendezõjének azonban sikerült megtörnie a jeget. A fiatal rendezõ egy korábbi közös munka kapcsán (2004-ben Szabó Magda Álarcosbál címû regényébõl készített musicalt) elnyerte a Kossuth-díjas írónõ bizalmát, s így zenés darab készülhetett az Abigélbõl. Az alkotók névsorát és a színdarab koncepcióját az írónõ maga is jóváhagyta. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerû a filmváltozat is, amelyet évtizedek óta rendszeresen tûznek mûsorra a különbözõ televíziós csatornák.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.