
Vida Gábor
Fotó: Pál Árpád
Vida Gábor erdélyi prózaíró és Lábass Endre vehette át az irodalmi élet kimagasló teljesítményeit elismerő Déry-díjat pénteken Budapesten.
2017. október 13., 16:172017. október 13., 16:17
Az elismerés Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni.
Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség ezért minden évben az író születésének évfordulóján, október 18-án, vagy egy ahhoz közeli időpontban történik - olvasható az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület MTI-hez eljutatott közleményében.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át Déry Tibor-jutalom néven, azóta több százan részesültek az elismerésben.
A korábbi díjazottak között olyan írók-költők szerepelnek, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, valamint irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták is, köztük Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.
Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőben. Aradon érettségizett, diplomáját a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerezte 1994-ben, magyar-francia szakon. Azóta a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. A Marosvásárhelyen élő szerző nem csupán íróként, fordítóként is aktív.
Legutóbbi regénye idén jelent meg egy dadogás története címmel, több erdélyi város után csütörtökön mutatták be Kolozsváron.
A másik díjazott, Lábass Endre irodalmi alkotásain nyomot hagyott a képzőművészetek iránti szenvedélye. Sokszorosító grafika-, festészet- és murális szakon tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, diplomáját festőként szerezte Kokas Ignác osztályában. Több köztéri munkát festett, Békéscsabára, Veszprémbe, Budapestre, mostanra azonban ezek mindegyike megsemmisült.
Mindezek mellett 1980-ban megalapította Budapest évtizedeken át működő városi vándorszínházát, a Házszínházat, amely a 2010-es évek elejéig működött változó társulatokkal, meghívott külföldi előadókkal pesti bérházak udvarán. Legutóbbi műve, a háromkötetes Árnyékkereskedő 2017-ben jelent meg.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!