Vida Gábor
Fotó: Pál Árpád
Vida Gábor erdélyi prózaíró és Lábass Endre vehette át az irodalmi élet kimagasló teljesítményeit elismerő Déry-díjat pénteken Budapesten.
2017. október 13., 16:172017. október 13., 16:17
Az elismerés Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni.
Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség ezért minden évben az író születésének évfordulóján, október 18-án, vagy egy ahhoz közeli időpontban történik - olvasható az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület MTI-hez eljutatott közleményében.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át Déry Tibor-jutalom néven, azóta több százan részesültek az elismerésben.
A korábbi díjazottak között olyan írók-költők szerepelnek, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, valamint irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták is, köztük Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.
Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőben. Aradon érettségizett, diplomáját a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerezte 1994-ben, magyar-francia szakon. Azóta a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. A Marosvásárhelyen élő szerző nem csupán íróként, fordítóként is aktív.
Legutóbbi regénye idén jelent meg egy dadogás története címmel, több erdélyi város után csütörtökön mutatták be Kolozsváron.
A másik díjazott, Lábass Endre irodalmi alkotásain nyomot hagyott a képzőművészetek iránti szenvedélye. Sokszorosító grafika-, festészet- és murális szakon tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, diplomáját festőként szerezte Kokas Ignác osztályában. Több köztéri munkát festett, Békéscsabára, Veszprémbe, Budapestre, mostanra azonban ezek mindegyike megsemmisült.
Mindezek mellett 1980-ban megalapította Budapest évtizedeken át működő városi vándorszínházát, a Házszínházat, amely a 2010-es évek elejéig működött változó társulatokkal, meghívott külföldi előadókkal pesti bérházak udvarán. Legutóbbi műve, a háromkötetes Árnyékkereskedő 2017-ben jelent meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!