Az amerikai remake azonban valahogy nem képes azt a hatást elérni, mint például A kör vagy az Átok – és nem feltétlenül azért, mert az alaptörténet rosszabb volna. Az ugyanis lényegesen árnyaltabb, bonyolultabb összefüggéseket vonultat fel, mint az amerikai változat, amely meglehetősen átlagosra sikeredett – akkor is, ha egy-egy jelenet nyomán a nézőben szinte megfagy a vér.
A Tükrök sztorija szerint egy volt rendőr, Ben Carson – aki korábban véletlenül lelőtte társát, ezért vissza kellett vonulnia, és alkoholizmusba menekült, amelyből éppen kigyógyulóban van – biztonsági őrként vállal feladatot egy kiégett nagyáruházban. Az üszkös romok között furcsa módon csak a hatalmas tükrök maradtak épen, és Ben hamarosan rémisztő, túlvilági lényeket fedez fel bennük. A jelenések azonban nem korlátozódnak az áruházra: a hátborzongató jelenségek mindenhova követik, sőt családja is veszélybe kerül, ha nem deríti ki, mit akarnak valójában a tükrökbe zárt túlvilági erők.
Az alaptörténet egyes elemeit mintha más ázsiai horrorokból is ismernénk: a ragályként terjedő „tükörkór” az Átokra hajaz, az évtizedekkel korábban, mentális gondok miatt elzárt kislány pedig A kört idézi. Mégsem plágium a történet, mivel a hátborzongató rejtélyekre sajátos magyarázatot kínál – amely elemeiben egyébként már egy amerikai klasszikusból, az Ördögűzőből lehet ismerős.
A film egyik erénye, hogy a nézőben eredeti módon fokozza a szorongást és a feszültséget: az alapmotívumot – a tükröket – ugyanis lépten-nyomon megjeleníti. Olyan helyzetekben, amelyekben általában föl sem tűnik, teljesen banálisnak hat egy üveglap vagy egy vízfelület jelenléte, most az ember ösztönösen megmarkolja a szék karfáját, mivel bármikor felbukkanhat egy túlvilági alak. A szó szoros értelmében bármely pillanatban, ugyanis a rendező, Alexandre Aja gondoskodott arról, hogy minden egyes jelenetben, minden egyes másodpercben jelen legyen valamilyen tükröző felület, ami a filmben az első számú „közellenség” szerepét játssza. A koncepciót néha olyan jól sikerül kivitelezni, hogy egy egyszerű tükör néha rémisztőbb tud lenni, mint Freddie Krueger, Jason Voorhees és az Alien együttvéve.
A főszerepet játszó Kiefer Sutherland hitelesen alakítja az idegösszeroppanásból kilábaló zsarut – a 24 című tévésorozat után hosszú ideje most jelenik meg ismét vásznon –, és a film slusszpoénja is „ül” – ám mindezt némiképp rontja, hogy amikor elég lenne sejtetni a borzalmakat, a főhősnek jó hollywoodi szokás szerint vérben forgó szemű démonnal kell megküzdenie. Mindemellett a horrorrajongóknak ajánlott a film megtekintése – utána egy ideig garantáltan kissé gyanakodva néznek majd tükörbe.
Tükrök (Mirrors. Amerikai horror, 111 perc, 2007). Rendezte: Alxandre Aja. Szereplők: Kiefer Sutherland, Amy Smart, Frank Mayers, Jason Flemyng. Írta: Alexandre Aja, Grégory Levasseur. Kép: Maxime Alexandre. Zene: Javier Navarrete. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.