Az amerikai remake azonban valahogy nem képes azt a hatást elérni, mint például A kör vagy az Átok – és nem feltétlenül azért, mert az alaptörténet rosszabb volna. Az ugyanis lényegesen árnyaltabb, bonyolultabb összefüggéseket vonultat fel, mint az amerikai változat, amely meglehetősen átlagosra sikeredett – akkor is, ha egy-egy jelenet nyomán a nézőben szinte megfagy a vér.
A Tükrök sztorija szerint egy volt rendőr, Ben Carson – aki korábban véletlenül lelőtte társát, ezért vissza kellett vonulnia, és alkoholizmusba menekült, amelyből éppen kigyógyulóban van – biztonsági őrként vállal feladatot egy kiégett nagyáruházban. Az üszkös romok között furcsa módon csak a hatalmas tükrök maradtak épen, és Ben hamarosan rémisztő, túlvilági lényeket fedez fel bennük. A jelenések azonban nem korlátozódnak az áruházra: a hátborzongató jelenségek mindenhova követik, sőt családja is veszélybe kerül, ha nem deríti ki, mit akarnak valójában a tükrökbe zárt túlvilági erők.
Az alaptörténet egyes elemeit mintha más ázsiai horrorokból is ismernénk: a ragályként terjedő „tükörkór” az Átokra hajaz, az évtizedekkel korábban, mentális gondok miatt elzárt kislány pedig A kört idézi. Mégsem plágium a történet, mivel a hátborzongató rejtélyekre sajátos magyarázatot kínál – amely elemeiben egyébként már egy amerikai klasszikusból, az Ördögűzőből lehet ismerős.
A film egyik erénye, hogy a nézőben eredeti módon fokozza a szorongást és a feszültséget: az alapmotívumot – a tükröket – ugyanis lépten-nyomon megjeleníti. Olyan helyzetekben, amelyekben általában föl sem tűnik, teljesen banálisnak hat egy üveglap vagy egy vízfelület jelenléte, most az ember ösztönösen megmarkolja a szék karfáját, mivel bármikor felbukkanhat egy túlvilági alak. A szó szoros értelmében bármely pillanatban, ugyanis a rendező, Alexandre Aja gondoskodott arról, hogy minden egyes jelenetben, minden egyes másodpercben jelen legyen valamilyen tükröző felület, ami a filmben az első számú „közellenség” szerepét játssza. A koncepciót néha olyan jól sikerül kivitelezni, hogy egy egyszerű tükör néha rémisztőbb tud lenni, mint Freddie Krueger, Jason Voorhees és az Alien együttvéve.
A főszerepet játszó Kiefer Sutherland hitelesen alakítja az idegösszeroppanásból kilábaló zsarut – a 24 című tévésorozat után hosszú ideje most jelenik meg ismét vásznon –, és a film slusszpoénja is „ül” – ám mindezt némiképp rontja, hogy amikor elég lenne sejtetni a borzalmakat, a főhősnek jó hollywoodi szokás szerint vérben forgó szemű démonnal kell megküzdenie. Mindemellett a horrorrajongóknak ajánlott a film megtekintése – utána egy ideig garantáltan kissé gyanakodva néznek majd tükörbe.
Tükrök (Mirrors. Amerikai horror, 111 perc, 2007). Rendezte: Alxandre Aja. Szereplők: Kiefer Sutherland, Amy Smart, Frank Mayers, Jason Flemyng. Írta: Alexandre Aja, Grégory Levasseur. Kép: Maxime Alexandre. Zene: Javier Navarrete. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.