Győrffy András, Szélyes Ferenc és Kárp György a Csehov-novellák alapján készült előadásban
Fotó: Spektrum Színház
Egy sikerdarab színházat keres, pontosabban előadótermet. Kiss Csaba nyolc Csehov-novellából összegyúrt De mi lett a nővel? című alkotása, amelyben három marosvásárhelyi színész lép fel, három előadás után terem nélkül maradt.
2022. október 27., 19:252022. október 27., 19:25
Sikertörténetnek indult, és a nézők meg a kritikusok visszaigazolásaiból ítélve az is lett. Csakhogy Kiss Csaba Anton Pavlovics Csehov nyolc novellájából összegyúrt, De mi lett a nővel? című kamaradarabja három előadás után előadóterem nélkül maradt.
A Gyulai Várszínház produkcióját Béres László kolozsvári rendező vitte színre három marosvásárhelyi tapasztalt és rendkívül közkedvelt, de a Nemzeti által az utóbbi évtizedben mellőzött színésszel: Győrffy Andrással, Kárp Györggyel és Szélyes Ferenccel. A díszlet és a jelmez szintén vásárhelyi alkotó, Szélyes Andrea nevéhez fűződik. Az előadás bemutatóját az anyaországi határmenti város kamaratermében tartották ez év augusztus 9-én.
A férfimesének nevezett előadást alkotói „hazahozták” Marosvásárhelyre, és még kétszer játszották telt ház előtt a Spectrum Színház főtéri termében. „Sajnos a történet itt félbeszakadt. Gyulán csak egyszer kellett játszanunk, de mivel a próbák javarészét Vásárhelyen, a Spectrumnál tartottuk, ennek fejében itt is bemutathattuk két alkalommal.
De mindez nem baj; az igazi gondot a hogyan tovább jelenti” – mondta el a Krónikának Szélyes Ferenc. Hozzátette, jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy Marosvásárhelyen nincs hol játszaniuk a produkciót. Mint mondotta, felvette a kapcsolatot a Nemzeti Színház új ügyvivő igazgatójával, akinek tetszett az ötlet, de a zsúfolt program okozta teremhiányra hivatkozva januárra napolta el a végső döntést.
Azzal a kikötéssel, hogy addig Marosvásárhelyen és környékén ne tartsanak újabb előadásokat. Szélyes szerint Pál D. Attila álláspontja teljesen érthető és elfogadható. Csakhogy, mint fogalmazott, egy előadás, ha huzamosabb ideig nem játsszák, meghal.
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
a várbeli bástyákban kialakított játékterek túl kicsik erre, a Maros Művészegyüttes terme túl nagy, és ugyanez a helyzet az ifjúsági házzal is. A tájolás nehézkes és költséges lenne. Maradna talán a bábszínház, amelynek igazgatója, Gabriel Cadariu szívesen látná a produkciót.
Illetve esetleges magyarországi meghívások, ugyanis az előadás bekerült (maximális pontszámmal) a Déryné-programba, ami azt jelenti, hogy az anyaország területén bárki meghívhatja, mindenféle költséget az állam fedez. Egyelőre egy március 6-i előadás körvonalazódik a Pesti Vigadóban. Azért feltételes módban, mert a gázárak miatt november elsejétől Magyarországon több színház is bezárhat.
„Rengeteg munkánk van ebben az előadásban. Sok és nehéz a szövege, olyan, hogy olykor fizikai fájdalmat okoz. De a nézők nagyon szeretik” – sorolt néhány okot Szélyes Ferenc arra, amiért kár lenne, ha nem játszhatnák a produkciót. Amit most is nagy sikerrel játszanak magyarországi és felvidéki társulatok. Az erdélyi különítmény gyulai bemutatójáról Balogh Tibor színikritikus a Magyar Teátrum Online portálon a következőképpen fogalmaz:
Ez ilyenkor derülhet ki, ha szép korú, sokat megélt, nagy múltú lexikonszínészek játsszák, betöltve a szöveg mögé pályájuk/életük összes tapasztalatát. Az innováció ragályos. További képzavarokkal szólva, a nézőtér díszletként szolgáló falai közt álltában rohan az idő, színész és közönsége közös padlón evez, s a nagyérdemű az idézőjel-bójákat magabiztosan kerülgetve kormányozza képzeletét a saját érzelemtörténete felé. A sikeres találkozás hangjele a vastaps.” Utóbbi nem csak Gyulán, Marosvásárhelyen is felhangzott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!