Győrffy András, Szélyes Ferenc és Kárp György a Csehov-novellák alapján készült előadásban
Fotó: Spektrum Színház
Egy sikerdarab színházat keres, pontosabban előadótermet. Kiss Csaba nyolc Csehov-novellából összegyúrt De mi lett a nővel? című alkotása, amelyben három marosvásárhelyi színész lép fel, három előadás után terem nélkül maradt.
2022. október 27., 19:252022. október 27., 19:25
Sikertörténetnek indult, és a nézők meg a kritikusok visszaigazolásaiból ítélve az is lett. Csakhogy Kiss Csaba Anton Pavlovics Csehov nyolc novellájából összegyúrt, De mi lett a nővel? című kamaradarabja három előadás után előadóterem nélkül maradt.
A Gyulai Várszínház produkcióját Béres László kolozsvári rendező vitte színre három marosvásárhelyi tapasztalt és rendkívül közkedvelt, de a Nemzeti által az utóbbi évtizedben mellőzött színésszel: Győrffy Andrással, Kárp Györggyel és Szélyes Ferenccel. A díszlet és a jelmez szintén vásárhelyi alkotó, Szélyes Andrea nevéhez fűződik. Az előadás bemutatóját az anyaországi határmenti város kamaratermében tartották ez év augusztus 9-én.
A férfimesének nevezett előadást alkotói „hazahozták” Marosvásárhelyre, és még kétszer játszották telt ház előtt a Spectrum Színház főtéri termében. „Sajnos a történet itt félbeszakadt. Gyulán csak egyszer kellett játszanunk, de mivel a próbák javarészét Vásárhelyen, a Spectrumnál tartottuk, ennek fejében itt is bemutathattuk két alkalommal.
De mindez nem baj; az igazi gondot a hogyan tovább jelenti” – mondta el a Krónikának Szélyes Ferenc. Hozzátette, jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy Marosvásárhelyen nincs hol játszaniuk a produkciót. Mint mondotta, felvette a kapcsolatot a Nemzeti Színház új ügyvivő igazgatójával, akinek tetszett az ötlet, de a zsúfolt program okozta teremhiányra hivatkozva januárra napolta el a végső döntést.
Azzal a kikötéssel, hogy addig Marosvásárhelyen és környékén ne tartsanak újabb előadásokat. Szélyes szerint Pál D. Attila álláspontja teljesen érthető és elfogadható. Csakhogy, mint fogalmazott, egy előadás, ha huzamosabb ideig nem játsszák, meghal.
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
a várbeli bástyákban kialakított játékterek túl kicsik erre, a Maros Művészegyüttes terme túl nagy, és ugyanez a helyzet az ifjúsági házzal is. A tájolás nehézkes és költséges lenne. Maradna talán a bábszínház, amelynek igazgatója, Gabriel Cadariu szívesen látná a produkciót.
Illetve esetleges magyarországi meghívások, ugyanis az előadás bekerült (maximális pontszámmal) a Déryné-programba, ami azt jelenti, hogy az anyaország területén bárki meghívhatja, mindenféle költséget az állam fedez. Egyelőre egy március 6-i előadás körvonalazódik a Pesti Vigadóban. Azért feltételes módban, mert a gázárak miatt november elsejétől Magyarországon több színház is bezárhat.
„Rengeteg munkánk van ebben az előadásban. Sok és nehéz a szövege, olyan, hogy olykor fizikai fájdalmat okoz. De a nézők nagyon szeretik” – sorolt néhány okot Szélyes Ferenc arra, amiért kár lenne, ha nem játszhatnák a produkciót. Amit most is nagy sikerrel játszanak magyarországi és felvidéki társulatok. Az erdélyi különítmény gyulai bemutatójáról Balogh Tibor színikritikus a Magyar Teátrum Online portálon a következőképpen fogalmaz:
Ez ilyenkor derülhet ki, ha szép korú, sokat megélt, nagy múltú lexikonszínészek játsszák, betöltve a szöveg mögé pályájuk/életük összes tapasztalatát. Az innováció ragályos. További képzavarokkal szólva, a nézőtér díszletként szolgáló falai közt álltában rohan az idő, színész és közönsége közös padlón evez, s a nagyérdemű az idézőjel-bójákat magabiztosan kerülgetve kormányozza képzeletét a saját érzelemtörténete felé. A sikeres találkozás hangjele a vastaps.” Utóbbi nem csak Gyulán, Marosvásárhelyen is felhangzott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!