
Győrffy András, Szélyes Ferenc és Kárp György a Csehov-novellák alapján készült előadásban
Fotó: Spektrum Színház
Egy sikerdarab színházat keres, pontosabban előadótermet. Kiss Csaba nyolc Csehov-novellából összegyúrt De mi lett a nővel? című alkotása, amelyben három marosvásárhelyi színész lép fel, három előadás után terem nélkül maradt.
2022. október 27., 19:252022. október 27., 19:25
Sikertörténetnek indult, és a nézők meg a kritikusok visszaigazolásaiból ítélve az is lett. Csakhogy Kiss Csaba Anton Pavlovics Csehov nyolc novellájából összegyúrt, De mi lett a nővel? című kamaradarabja három előadás után előadóterem nélkül maradt.
A Gyulai Várszínház produkcióját Béres László kolozsvári rendező vitte színre három marosvásárhelyi tapasztalt és rendkívül közkedvelt, de a Nemzeti által az utóbbi évtizedben mellőzött színésszel: Győrffy Andrással, Kárp Györggyel és Szélyes Ferenccel. A díszlet és a jelmez szintén vásárhelyi alkotó, Szélyes Andrea nevéhez fűződik. Az előadás bemutatóját az anyaországi határmenti város kamaratermében tartották ez év augusztus 9-én.
A férfimesének nevezett előadást alkotói „hazahozták” Marosvásárhelyre, és még kétszer játszották telt ház előtt a Spectrum Színház főtéri termében. „Sajnos a történet itt félbeszakadt. Gyulán csak egyszer kellett játszanunk, de mivel a próbák javarészét Vásárhelyen, a Spectrumnál tartottuk, ennek fejében itt is bemutathattuk két alkalommal.
De mindez nem baj; az igazi gondot a hogyan tovább jelenti” – mondta el a Krónikának Szélyes Ferenc. Hozzátette, jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy Marosvásárhelyen nincs hol játszaniuk a produkciót. Mint mondotta, felvette a kapcsolatot a Nemzeti Színház új ügyvivő igazgatójával, akinek tetszett az ötlet, de a zsúfolt program okozta teremhiányra hivatkozva januárra napolta el a végső döntést.
Azzal a kikötéssel, hogy addig Marosvásárhelyen és környékén ne tartsanak újabb előadásokat. Szélyes szerint Pál D. Attila álláspontja teljesen érthető és elfogadható. Csakhogy, mint fogalmazott, egy előadás, ha huzamosabb ideig nem játsszák, meghal.
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
a várbeli bástyákban kialakított játékterek túl kicsik erre, a Maros Művészegyüttes terme túl nagy, és ugyanez a helyzet az ifjúsági házzal is. A tájolás nehézkes és költséges lenne. Maradna talán a bábszínház, amelynek igazgatója, Gabriel Cadariu szívesen látná a produkciót.
Illetve esetleges magyarországi meghívások, ugyanis az előadás bekerült (maximális pontszámmal) a Déryné-programba, ami azt jelenti, hogy az anyaország területén bárki meghívhatja, mindenféle költséget az állam fedez. Egyelőre egy március 6-i előadás körvonalazódik a Pesti Vigadóban. Azért feltételes módban, mert a gázárak miatt november elsejétől Magyarországon több színház is bezárhat.
„Rengeteg munkánk van ebben az előadásban. Sok és nehéz a szövege, olyan, hogy olykor fizikai fájdalmat okoz. De a nézők nagyon szeretik” – sorolt néhány okot Szélyes Ferenc arra, amiért kár lenne, ha nem játszhatnák a produkciót. Amit most is nagy sikerrel játszanak magyarországi és felvidéki társulatok. Az erdélyi különítmény gyulai bemutatójáról Balogh Tibor színikritikus a Magyar Teátrum Online portálon a következőképpen fogalmaz:
Ez ilyenkor derülhet ki, ha szép korú, sokat megélt, nagy múltú lexikonszínészek játsszák, betöltve a szöveg mögé pályájuk/életük összes tapasztalatát. Az innováció ragályos. További képzavarokkal szólva, a nézőtér díszletként szolgáló falai közt álltában rohan az idő, színész és közönsége közös padlón evez, s a nagyérdemű az idézőjel-bójákat magabiztosan kerülgetve kormányozza képzeletét a saját érzelemtörténete felé. A sikeres találkozás hangjele a vastaps.” Utóbbi nem csak Gyulán, Marosvásárhelyen is felhangzott.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
szóljon hozzá!