Fotó: Facebook/Érmihályfalva Bartók Béla MK
Ady Endre születésének 141. és halálának közelgő 100. évfordulója alkalmából a költő múzsája, felesége, Csinszka levelei, naplóbejegyzései alapján összeállított, a Borostyán Produkciós Iroda és a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezte előadást láthatott a partiumi közönség.
2018. december 04., 16:592018. december 04., 16:59
Ahogy azt már néhány éve megszokhattuk, a Borostyán Produkciós Iroda és a Partiumi Magyar Művelődési Céh ismét igazi irodalmi csemegével örvendeztette meg élményt váró közönségét Nagyváradon és Debrecenben is: Ady Endre születésének 141. és halálának közelgő 100. évfordulója táján olyan sajátos Csinszka-önarcképpel, amelynek igazi főszereplője a költő.
Természetesen – mondhatnám, hiszen hiába is telt el Ady halála óta majdnem száz esztendő, a legnagyobb irodalmi teljesítmények peremén konokul kerengő pletykaéhség mai napig megtalálni vél egy-egy barát, szomszéd, szemtanú leszármazottját, aki akár eskü alatt is képes volna vallani olyasmit, aminek igazára felmenői esküdtek, s ami elindít egy újabb szenzációhullámot. Csinszka alakja egyébként is különösen érdekes a magánéleti csámcsognivalókat az alkotások elé és fölé helyezők számára: az egyértelmű rajongók és az ugyanilyen határozottsággal elutasítók körében a legkülönfélébben árnyalt viszonyulásokkal találkozhatunk.
Köztudott, hogy kettejük kapcsolatát Boncza Bertuka kezdte, az alig tizenhat évesen Svájcból írott levelével, de csak azután lett teljes értékű felnőtt viszony, jelesül házasság, amikor Ady vette át az irányítást, műveinek egész sorával avatva – immár Csinszka néven – asszonyát halhatatlan, utolsó múzsájává.
Mészáros Ibolya fiatal debreceni színművésznő vállalkozott arra, hogy az ismert levelekből és a könyvalakban is megjelentetett naplóbejegyzésekből összeállítja annak a nyolc évnek a történetét, amelyben Ady és Bertuka közösen szerepeltek.
Kellékül egy multifunkcionális fekete lebernyeget használ, ami egyformán jelképezi Török nagymamát az elején, a végén pedig önmagát, a halott költő özvegyét. Az, hogy naplójának a Vallomás a csodáról címet adta Csinszka, nem véletlen, hisz nem emlegeti ugyan sokszor a neki írott verseket, de valószínűleg kedvencei közé tartozott a tömörségében csodálatos Vallomás a szerelemről, amit Ady A halottak élén címen 1918-ban megjelent kötete szerelmes verseket tartalmazó ciklusának címévé is avatott. Érthetetlenül ritkán emlegetett ez a „csoda”: „Hetedhét országban / Nem találtam mását,/ Szeretem szép, beteg, / Csengő kacagását, / De nagyon szeretem. // Szeretem, hogy elbujt / Erős, nagy voltomban, / Szeretem hibáit / Jóságánál jobban, / De nagyon szeretem. // Szeretem fölséges / Voltomat e nászban / S fényes biztonságom / Valakiben, másban, / De nagyon szeretem.”
A végig feszített ritmusú, mélyen őszinte játékban elsősorban a költő fenti szavait ismétli meg, transzponálja prózai vallomásává Csinszka, de Mészáros Ibolya is
Egyértelművé teszi, hogy az élet megpróbáltatásai miatt magára erőltetett védőpáncél alól csak akkor engedi előbújni az unokája iránti szeretetét, amikor a kislány már elalszik, nehogy őt is úgy kelljen majd elveszítenie, mint a gyermekágyi lázba belehaló leányát.
Az előadás nem részletezte a házasságkötésük körüli, ma már szintén irodalomtörténeti pletykává „nemesült” huzavonákat sem, viszont hangsúlyozta a csucsai kastély lábánál a front felé és a front felől futó vonatszerelvények láttán Ady feltámadt fájdalmát: betegsége miatt nem sorozhatták be, ami talán még érzékenyebbé tette a költőt a tragédia felé rohanás átérzésére. Nem véletlen tehát, hogy az előadás zárszava egyben az Ady halála után, 1923-ban kiadott verskötetét befejező Üdvözlet a győzőnek utolsó szakasza, Csinszka pedig úgy mondja el ezt a négy sort, hogy a végén eldobja kezéből a tépett kis zászlódarabot: „Mi voltunk a földnek bolondja, / Elhasznált szegény magyarok, / És most jöjjetek, győztesek: / Üdvözlet a győzőnek.” Az egy órát tartó monológnak az elmondottakon kívül az is jelentős fegyverténye, hogy Mészáros Ibolya és Csinszka tökéletesen egybehangolódott, ahogy az Ady szavai is észrevétlenül olvadtak bele felesége szövegeibe.
Kulturális csemegék Nagyváradon
A Partiumi Keresztény Egyetem művészeti tanszéke és a Partiumi Magyar Művelődési Céh közös szervezésében érdekesnek ígérkező rendezvényekre várják a művészetkedvelőket ezen a héten a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre. Holnap délután 18 órától mutatják be Kertész Sándor Pókember-generáció című kötetét. A képregény – ez a sokak által kedvelt, mások szerint kultúrszemétnek titulált elbeszélési forma – eltűnt a magyar sajtó oldalairól, de megjelent önálló kiadványokban. Emiatt sokan a képregény reneszánszáról beszélnek. Egy szűk fogyasztói réteg rajong érte, mások tudomást sem vesznek létezéséről, míg megint mások kifejezett ellenszenvvel viseltetnek iránta. A könyvbemutatón a képregény magyarországi történetéről, jelenlegi helyzetéről és a benne rejlő lehetőségekről beszél Kertész Sándor a magyar képregény történetét feldolgozó Pókember-generáció című könyvei kapcsán. December 7-én szintén 18 órától lesz megtekinthető A távolság, mi összeköt – Marina Abramovic Braziliában című film. A vetítés után beszélgetést szerveznek Nagy Csillával, a film forgalmazójával, valamint Ütő Gusztáv egyetemi adjunktussal, Marina Abramovic gyógyító cselekményművei és a Szent Anna-tói AnnART Fesztivál párhuzamáról. Az eseményekre a belépés ingyenes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!