Csihán királyúrfi kihívásai

„A Csihán királyúrfi képi világa is mesés, továbbgondolásra készteti a könyvet forgatókat. A válogatás kritériumai között szerepelt egyrészt, hogy eredeti mesék legyenek, ezek alapját három-négy, az 1870-től az 1900-as évekből fennmaradt gyűjtemény képezi, de mindemellett olyanok legyenek, amelyek világa leképezhető a mai gyerekek hétköznapjaira” – mondta el Burus János Botond, a Gutenberg Kiadó szerkesztője.

Mint kifejtette, a válogatás másik kritériuma az volt, hogy a szövegek nyelvezete eredeti legyen. Nem a legkönnyebben olvasható mesék, kihívás elé állítják a gyerekeket, ezért inkább a nagyobb korosztálynak szánták. A szerkesztő rámutatott, ez egyfajta szándékos játék, amelyet felold a könyv végén található szómutató, így az olvasó ki tudja keresni az olyan szavak jelentését, mint például a villáncs.

A kötet létrehozói szerették volna, hogy bár mindössze hat mesét tartalmaz, azért adjon egyfajta rálátást a műfaj gazdagságára, sokszínűségére. „A székely népmese ma sem tűnik hiányműfajnak, hiszen ott van Kriza János öröksége, Benedek Elek öröksége, és azt hinnénk, hogy ez nagyon könnyen elérhető valami. De igazából nem, mert ha alaposabban utánanézünk, azt látjuk, hogy a Benedek- és Kriza-féle gyűjtéseken és átiratokon kívül száz-százharminc évvel ezelőtt nagyon sokan gyűjtöttek még székely népmesét” – fogalmazott a szerkesztő.

Burus János Botond kitért arra is, hogy a leletanyag gazdag, és nagyon sok olyan székely népmesét jegyeztek fel, amely aztán kikerült a gyermekek és a nekik mesét olvasó felnőttek látóköréből is. „Helye és ideje van annak, hogy egy kicsit visszaemeljük ezeket a meséket a köztudatba” – fogalmazott.

A Csihán királyúrfi című kötetet a kolozsvári Kürti Andrea illusztrációi teszik még „mesésebbé” – a rajzok nem sztereotípiák mentén születnek, hanem beindítják a gyermekek fantáziáját.

„Általában úgy szokott történni, hogy elolvasom a szöveget, és körvonalazódik, hány rajz kellene egy meséhez. Aztán megpróbálom kiválasztani azokat a jeleneteket, amelyek látvány szempontjából leginkább megállják a helyüket. Jó megmutatni a főszereplőket és a mellékszereplőket is, de nyilván azokat a jeleneteket szoktam kiválasztani, amelyek képileg gazdaggá tudnak válni. Aztán természetesen az is megtörténik, hogy a mese szövege nagyon szép, hangzatos, de a történet képileg nem a látványosabb” – fejtette ki az illusztrátor.

Mint mondta, ezek a rajzok nagyon színesek és aprólékosabbak, mint az eddigi rajzai. Ilyen aprólékosságot eddig csak kisebb munkáknál engedett meg magának, viszont úgy véli, a népmesei világ nagyon gazdag és megengedi ezt a részletgazdagságot.