Szakács István Péter székelyudvarhelyi író Csempészáru című kötetét mutatták be kedden este a helyi művelődési ház koncerttermében.
2016. december 15., 14:142016. december 15., 14:14
A házigazda Lőrincz György író volt, az eseményen jelen volt Hajdu Áron, a Bookart Kiadó tulajdonosa és vezetője is. Lőrincz György elmondta, Szakács István az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) felfedezettje, első írása az ő pályázatukon nyert. A most megjelent Csempészáru a szerző nyolcadik kötete, illusztrációkkal jelent meg.
„A kötet az álom és valóság, a lét és a nemlét határán lebegő történetek tárháza” – fogalmazott Lőrincz György. A szerző kérdéseket fogalmaz meg az élet értelméről, döntéshelyzeteket, választási lehetőségek következményeit villantja fel. Például azt, hogy mivel járna az életfogytig tartó boldogság, a mindentudás, vagy mi történne, ha tényleg betérne hozzánk a Megváltó. Bevezetésként A boldogság elixírje című szövegből olvasott fel Lőrincz, majd a könyv műfajáról faggatta a szerzőt.
„Sokat gondolkoztam azon, hogy mi legyen az, ami műfajilag összefogja a kötet szövegeit. Apokrifek, ez szerepel a könyv belső borítóján is, a görög szó azt jelenti, hogy titkos, vagy tilos” – fejtette ki Szakács István. Hozzátette, ha titkos, akkor a beavatottaknak szól, és mindenki lehet beavatott, mert ezek a történetek olyanok, amilyenekről valamilyen formában mindenki hallott. Ha pedig tiltott, akkor azért lehet érdekes, mert a tiltott gyümölcs jobb, mint amit az üzletben génmódosítva lehet találni. Mesevariánsokkal, bibliai történetek és Szindbád-novellák verzióival találkozhat az olvasó a kötetben, azonosíthatunk benne helyszíneket is, de ismerősek lehetnek a történetek is.
Mint kiderült, a szerző kedvenc témája az utazás, ezekben a huszonegyedik századi mesékben például felsejlik az Ezeregyéjszaka világa vagy Krúdy Gyuláé is. A szerző szövegei logikai láncra épülnek, ezt többszöri olvasással lehet felfejteni – állapította meg Lőrincz György, aki a szerzőt az elbeszélői hangokról és a témaválasztásról faggatta. Szakács elmondta, az epika előnye, hogy több elbeszélője is lehet, több szereplő, állapot, világnézet kaphat helyet benne. Az egyes szám első személyű elbeszélő a legravaszabb, hiszen annak ellenére, hogy fikció, mégis hitelessé válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!